A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.III.39.511/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró
A kérelmező: ……. (……………………)
A kérelmező képviselője: Dr. Szabó Ügyvédi Iroda (………………….., ügyintéző ügyvéd: Dr. Bánk Attila)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 411/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 411/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a kérelmező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében a 411/2022. számú határozatával döntött. Az NVB az „Egyetért Ön azzal, hogy a vállalkozás szabadságához fűződő alkotmányos jog alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójánál (KATA) az értékesítést igénybe vevők körében ne legyenek kizáró vagy megkülönböztető korlátozások?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az indokolásban elsődlegesen rögzítette, az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya csak az országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy tiltott tárgykörök képezik. Ezekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartoznak.
[3] A jelen népszavazási eljárás tárgyát, a kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény vezette be a magyar adórendszerbe, a jelenleg hatályos szabályait pedig a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.) tartalmazza. Az adónem azt hivatott biztosítani, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó lehetőséget kapjon arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher- fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse.
[4] A kisadózó vállalkozók tételes adójának szabályozása átfogó átalakításon esett át 2022. nyarán, a KATA tv. elfogadásával. Ez jelentősen csökkentette a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyi körét és a különadó megfizetésétől mentes bevételi éves keretösszeg mértékét a korábbi 12.000.000 forintról 18.000.000 forintra emelte.
[5] A KATA tv. emellett a kisadózói adóalanyiság megszűnésnek okait is bővítette. A KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében kizárólag az lehet kisadózó adóalany – a taxis személyszállítást nyújtó vállalkozók kivételével –, aki természetes személyek részére értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást, ellenkező esetben a vállalkozó kisadózói adóalanyisága megszűnik. A KATA tv. hatályba lépésével a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen korlátozásra került az, hogy egy kisadózó vállalkozó kinek értékesítheti termékét vagy nyújthatja szolgáltatását.
[6] Az NVB megállapította, hogy az ügybeli népszavazási eljárás tárgyát adó kezdeményezés ezen korlátozó, szűkítő rendelkezés hatályon kívül helyezését kívánja megvalósítani országos népszavazás útján. Az NVB hivatkozott a KATA tv. 1. § (5) bekezdésére, mely szerint a kisadózó vállalkozók tételes adója a központi költségvetés bevétele. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján – egyebek mellett a központi költségvetésről és a központi adónemről szóló törvény tartalmáról - nem tartható országos népszavazás.
[7] Az NVB álláspontja szerint – a Kúria joggyakorlatát is figyelembe véve – az Alaptörvény szabályozásának lényege, hogy a központi adónem mint védett tárgykör jelenik meg, így nem konkrétan nevesített törvények, hanem az Alaptörvényben meghatározott tárgykörök – így a központi adónemek – azok, amelyekről nem tartható népszavazás. (Knk.IV.37.951/2018/2. és Knk.VII.37.950/2018/2. számú kúriai döntések) A KATA tv. központi adónemről szóló törvény, mert ezen adónem a központi költségvetés bevétele, ezért e törvény módosítása kívül esik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a választópolgárok által a közvetlen hatalomgyakorlás útján módosítható kérdések körén, vagyis tiltott tárgykörbe ütközik.
[8] Az NVB a fentiekre tekintettel a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-ára alapítottan a kérdés hitelesítését megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerüljön.
[10] Előadta, a kérdés nem minősül az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykörbe tartozónak. A kezdeményező a törvényesség és az alkotmányosság helyreállítását, valamint az Alaptörvény betartását szeretné elérni a kérdés népszavazásra bocsátásával.
[11] A KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja nem egyes esetekben, hanem általánosan tilt és diszkriminál, amelyet bizonyít, hogy a taxis személyszállítókra vonatkozóan kivételszabályt alkalmaz. A vitatott jogszabályhely ugyanis azt mondja ki, hogy a kisadózó adóalanyisága megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől szerez bevételt, ide nem értve a taxis személyszállításból származó bevételt.
[12] Jelen esetben az állam kényszeríti a vállalkozásokat akaratuk ellenére is olyan mértékű diszkriminációra, amivel kizárják a többségüknek tartós és jelentős bevételeket hozó üzleti szférából származó bevételeket, ezzel súlyos anyagi károkat és megélhetési problémákat okoz.
[13] A KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 7. § (1) bekezdésébe, 8. § t) pontjába, 9. §-ába és 30. § (1) bekezdésébe ütközik.
[14] A KATA tv. tekintetében az Alaptörvény M cikk (1) és (2) bekezdésében megjelölt alapjogok – ezen belül elsősorban a vállalkozás szabadsága és a tisztességes gazdasági verseny feltételei – nem valósulnak meg. Senki sem kérdezte meg a vállalkozókat és a fogyasztókat arról, hogy a jövőben igénybe akarják-e venni a katás vállalkozók szolgáltatásait, ha az Art. hatálya alá tartoznak. Az indítványozó ezt a hiányosságot szeretné pótolni a népszavazás kezdeményezésével.
[15] Továbbá az Alaptörvény XII. cikkéből és XV. cikkéből is következik, hogy a vállalkozás szabadságához fűződő alkotmányos jog alapjog, e szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazóknál az értékesítést igénybe vevők körében nem lehetnek kizáró vagy megkülönböztető korlátozások.
[16] A kérelmező szerint igaz, hogy a KATA tv. egy központi adónemről is szól, amely a központi költségvetés bevétele, de a jelen kérdésben kiírandó népszavazás ennek a törvénynek nem a költségvetési jellegében kíván módosítani, hanem annak törvényellenes és Alaptörvény-ellenes mivoltában szándékozik módosítást eszközölni. Nyilvánvaló, hogy a kiírandó népszavazás nem esik kívül a választópolgárok által a közvetlen hatalomgyakorlás útján elérhető törvényi módosítás körén és nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába sem.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[18] Az országos népszavazásra irányadó rendelkezéseket az Alaptörvény 8. cikke tartalmazza. A 8. cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya az országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi felételeiről szóló törvény tartalmáról.
[19] A Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a népszavazásra szánt kérdés központi adónemről szóló törvény tartalmára vonatkozik-e, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában rögzített tiltott tárgykörbe ütközik, avagy nem.
[20] A KATA tv. 1. § (1) bekezdése szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó-és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget. Az 1. § (5) bekezdése alapján az e törvény szerinti adó a központi költségvetés bevétele.
[21] A KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.
[22] Az NVB a támadott határozatában helyesen állapította meg, hogy az ügybeli népszavazási eljárás tárgyát adó kezdeményezés a KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő korlátozó rendelkezés hatályon kívül helyezését célozza meg országos népszavazás útján.
[23] A Kúria hangsúlyozza, miután a KATA tv. szerinti adó, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója a KATA tv. hivatkozott 1. § (5) bekezdéséből következően a központi költségvetés bevétele, így az központi adónemnek minősül. Az országos népszavazásra feltett kérdés a KATA mint központi adónem tartalmára vonatkozik, erre tekintettel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában szabályozott egyik tiltott tárgykörbe ütközik, amelyben akkor sem lehet országos népszavazást tartani, ha a kérdés az országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozik.
[24] Az Alaptörvény hivatkozott 8. § (3) bekezdés b) pontja egyértelmű szabályozást tartalmaz, nem tesz különbséget a tiltott tárgykör vonatkozásában abban a tekintetben, hogy a kiírni kért országos népszavazás az adott központi adónemről szóló törvény „költségvetési jellegében” kíván módosítást tenni vagy nem. Ebből következően nem releváns, hogy a kérelmező a népszavazást mely cél (célok) megvalósítása érdekében kezdeményezte és az sem, hogy a KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja sértheti-e az Alaptörvény vagy az Ebktv. felperes által megjelölt rendelkezéseit.
[25] A Kúria a fentiekre alapítottan megállapította, hogy a hitelesítés megtagadása az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának sérelme miatt az NVB részéről az Nsztv. 11. §-ára figyelemmel jogszerű volt, amelynél fogva az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának helybenhagyásáról.
[26] A Kúria az érdemben alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A § (5) bekezdése szerinti illeték megfizetésére.
[27] A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdésének megfelelően a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.
[28] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. november 16.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott
Dr. Suba Ildikó bíró helyett