Knk.III.39.122/2023/3. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma:  Knk.III.39.122/2023/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke

Dr. Bérces Nóra előadó bíró

Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező:     ... (...)

A kérelmező képviselője: 

Dr. Szabó Ügyvédi Iroda 

(….,

ügyintéző: Dr. Bánk Attila ügyvéd)

Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2023. november 22-én kelt 84/2023. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 84/2023. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező – mint az országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés szervezője – 2023. július 5-én, 12-én és 21-én összesen 119.000 darab, az „Egyetért Ön azzal, hogy az üvegpalackok visszaválthatók legyenek?” országos népszavazásra javasolt kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet vett át igénylése alapján a Nemzeti Választási Irodától (a továbbiakban: NVI). A kérelmező népszavazási kezdeményezése vonatkozásában az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 napos időszak 2023. július 5-től 2023. november 2-án 16.00 óráig tartott, azonban a kérelmező sem ez utóbbi időpontig, sem 2023. november 17-én 16.00 óráig egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem adott át ellenőrzés céljából az NVI-nek.
  2. Az NVI a fenti határidők elteltét követően ellenőrizte, hogy a kérelmező a rendelkezésére bocsátott összes aláírásgyűjtő ívet leadta-e, és megállapította, hogy az átvett 119.000 darab aláírásgyűjtő ívből sem aláírást tartalmazó, sem üres aláírásgyűjtő ívet nem adott át a részére. Ennek megfelelően a hiányzó ívek számát 119.000 darabban határozta meg, és ezt jelezte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB) is.

Az NVB határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 14. § (1)-(2) bekezdését, 18. § (2) bekezdését, valamint 19. § (1) és (3) bekezdését alkalmazva – hivatalból eljárva – bírságot szabott ki a kérelmezővel szemben. Mivel az Nsztv. 18. § (2) bekezdése a bírság összegét minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után 800 forintban határozza meg akként, hogy az összesen nem haladhatja meg választópolgár esetében a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösét, szervezet esetében tízszeresét, a kérelmezőt a maximális összeget kitevő 2.320.000 forint bírsággal sújtotta. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy az aláírásokat tartalmazó és az üres aláírásgyűjtő ívek leadására vonatkozó, az Nsztv. 19. § (1) bekezdésében és 23/A. § (3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő 2023. november 2-án és november 17-én úgy telt le, hogy a kérelmező aláírásgyűjtő ívet nem adott át az NVI részére. Mivel a le nem adott aláírásgyűjtő ívek száma alapján számított bírság összege magasabb lenne, mint a jogszabályban megállapított maximum, ezért a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján 232.000 forintban meghatározott minimálbért alapul véve annak tízszeresében határozta meg a kérelmező által fizetendő bírság összegét.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A döntéssel szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az NVB határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a bírság kiszabása ellentétes a demokratikus jogállam működésével, mivel a társadalmat jelentősen érintő kezdeményezések közérdeknek számítanak, amelyet támogatni szükséges. Ezzel összefüggésben az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdésére, valamint VIII. cikk (3) bekezdésére hivatkozott, amely szabályok között nem található olyan, hogy egy népszavazási kezdeményezés esetén büntetés terhelheti annak szervezőjét akkor, ha nem adja le az összes felvett aláírásgyűjtő ívet. Már az is kifogásolható, hogy a népszavazás kezdeményezésekor csak az NVI által kiadott aláírásgyűjtő ívet lehet használni, az pedig még inkább, hogy az átvett papírlapok 800 forintra vannak „árazva”. Mindezzel csupán a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése lehetett a jogalkotó célja, ami antidemokratikus eljárás.
  2. A népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítésének nyilvánvaló szándékát mutatja az is, hogy a büntetési érték felső határát limitálták, de ez a limit más nagyságrendű egy magánszemély esetében és más egy szervezet esetében. A kérelmező álláspontja szerint ugyanannyi kellene, hogy legyen a végső büntetési tétel mind a magánszemélyeknél, mind a szervezeteknél, hiszen ugyanazt a papírt használja mindkettő, ezért ez a különbségtétel végső soron diszkriminációt jelent.
  3. A pénzbüntetés alkalmazása a nép legalapvetőbb jogával szemben nem jogállami, és nem az Alaptörvényt szem előtt tartó cselekedet. Ilyen szabályozás mellett lehetetlen, hogy bárki belevágjon a legalapvetőbb demokratikus alapjog érvényesítésébe. Erre figyelemmel az NVB támadott határozata „súlyosan szembemegy” az alapjogokkal, és azért szükséges azt hatályon kívül helyezni, mert az Alaptörvényben szereplő fentebb idézett jogok csak ekképp tudnak érvényesülni.
  4. A kérelmező hivatkozott továbbá az Alaptörvény U) cikkének (1) bekezdésére és XII. cikkének (2) bekezdésére is.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az Nsztv. 1. §-a alapján irányadó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 228. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése, valamint 108. § (2) bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
  3. A kérelmező az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdésének, VIII. cikk (3) bekezdésének, U) cikk (1) bekezdésének, valamint XII. (helyesen: XV.) cikk (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott. Az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése a népszuverenitás elvét tartalmazza, amikor kimondja, hogy a közhatalom forrása a nép. A B) cikk (4) bekezdése a szuverenitás gyakorlásának két módját: a közvetett és a közvetlen hatalomgyakorlást fogalmazza meg, amikor úgy rendelkezik, hogy a nép a hatalmát a választott képviselői útján kivételesen közvetlenül gyakorolja. A VIII. cikk (3) bekezdése a pártokkal kapcsolatban tartalmazza azt az elvet, hogy a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az U) cikk (1) bekezdése az első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenségét rögzíti, míg a XV. cikk (2) bekezdése a diszkrimináció tilalmát tartalmazza.
  4. A Kúria megállapította, hogy népszavazás kezdeményezése esetén az Nsztv. az aláírásgyűjtő ívek NVI-hez történő benyújtását – annak határidejét és módját is pontosan rögzítve – részletesen szabályozza a 19. § (1) bekezdésében, valamint 23/A. § (3) bekezdésében. Azt is egyértelműen tartalmazza, hogy az aláírásgyűjtő ívek visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén az NVB hivatalból eljárva szabja ki az Nsztv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott, maximalizált összegű, objektív szankciót jelentő bírságot.
  5. Az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozata a kérelmező bírságolásának alapjául szolgáló tényeket hiánytalanul rögzítette, és levezette, hogy e tények alapján mely jogszabályok alapján és miért a maximális összegű bírság megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. A felülvizsgálati kérelem azonban nem az alkalmazott jogszabályok megsértését vitatta, hanem az Alaptörvény megjelölt cikkeinek megsértésére hivatkozott, és általánosságban állította, hogy az Nsztv.-ben rögzített szabályozás – az aláírásgyűjtő ívek visszaszolgáltatásának hiányát szankcionáló bírság és annak összege – a népszavazás kezdeményezését korlátozó jogintézmény, amely nem engedi érvényre jutni a népszuverenitást, a szuverenitás gyakorlásának közvetlen módját, a pártok közreműködését a nép akaratának kinyilvánításában, és a diszkrimináció tilalmának elvét.
  6. Az Alkotmánybíróság a 22/2020. (VIII. 4.) AB határozatában már foglalkozott annak kérdésével, hogy a bírságolásnak és a népszavazáshoz való jog gyakorlásának milyen összefüggései vannak. Az Alkotmánybíróság döntését követő jogszabálymódosítás alapján meghozott újabb rendelkezések – amelyeket az NVB alkalmazott – Alaptörvény ellenességét a Kúria nem észlelte. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során – főszabály szerint – közvetlenül az Alaptörvény megsértését nem vizsgálja. Lehetnek ugyan olyan közigazgatási perek is, amelyekben a vitatott jogkérdés alapjogi érintettségeire, összefüggéseire is hivatkoznak a felek, mivel a jogszabálysértésként nevesített, az adott ügyben releváns jogszabályi rendelkezés megsértése közvetve az Alaptörvény egyes rendelkezéseiből vezethető le. Amint arra a Kfv.I.37.171/2023/10. szám alatt meghozott döntés is utal, a Kúria ezekben az esetekben sem közvetlenül az Alaptörvény megsértését vizsgálja, hanem az alapjogi összevetésen keresztül ítéli meg az adott ügyben irányadó jogszabályi rendelkezés megsértésének fennállását vagy annak hiányát.
  7. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében csupán az Alaptörvény rendelkezéseire – és az Nsztv. szabályaira egyáltalán nem – hivatkozott, önmagában az Nsztv. Alaptörvénybe ütközéséről a Kúria nem foglalhatott állást, az nem lehetett a jelen nemperes eljárás tárgya. A Kúria hangsúlyozza, hogy a népszavazás alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre, az egyedi ügyben született határozat felülvizsgálata során jogalkotási kérdésekben nem foglalhat állást. Az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, és a (2) bekezdés c) pontja szerint az Alkotmánybíróság feladata, hogy alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.
  8. Mindezek alapján a Kúria az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha az NVB a bírság kiszabása során az Nsztv. szabályait nem sértette meg, a Kúria az NVB határozatát helybenhagyja.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint meghatározott összegű, az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad, tekintettel arra, hogy a kérelmező, mint párt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2023. november 29.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró