A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.I.39.094/2023/3.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke;
dr. Heinemann Csilla előadó bíró;
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: …
(…)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2023. augusztus 24-én kelt 73/2023. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A kérelmező magánszemély 2023. június 27-én országos népszavazásra feltenni javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. „AKARJA-E, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYBEN TILTSA MEG A VEGYI IPARI AKKUMULÁTOR GYÁRAK LÉTESÍTÉSE CÉLJÁBÓL 25 ARANYKORONA/HEKTÁR ÉRTÉK FELETTI TERMŐFÖLDEK KISAJÁTÍTÁSÁT?”
[1] A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését az NVB a 2023. augusztus 24-én meghozott 73/2023. számú határozatával megtagadta. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a kezdeményezésből szükségszerűen következik az Alaptörvény módosítása, ezért a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe tartozik. Az NVB határozatában rögzítette továbbá, hogy álláspontja szerint a választópolgár számára a kérdésben megjelölt vegyi ipari akkumulátor fogalma – tekintettel a közbeszédben megjelenő meghatározásra is – nem feltétlenül és pontosan azonosítható, ezért a kezdeményezés nem elégíti ki az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott népszavazási (választópolgári) egyértelműség követelményét sem.
A felülvizsgálati kérelem
[2] A kérelmező az NVB határozata ellen – saját maga jogi képviseletében eljárva – 2023. szeptember 6-án felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az általa országos népszavazásra feltenni javasolt kérdés garanciális szabályt tartalmaz arra az esetre, amikor az állami szervek a jó minőségű földek alulértékelésével szervezett jellegű korrupciós bűncselekményeket követnek el az állampolgárok alkotmányos jogainak sérelmére. Részletesen bemutatott továbbá egy jogi képviselőként benyújtott, hivatali visszaélés bűntett és más bűncselekmények miatt előterjesztett feljelentést.
A Kúria döntése és jogi indokai
[3] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség.
[4] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
[5] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálati kérelmet a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[6] A Ve. 224. § (3) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját; b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[7] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[8] A Kúria a felülvizsgálati kérelem tartalmát megvizsgálva megállapította, hogy abban nem található meg a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja. A kérelem jogszabálysértésre történő hivatkozást egyáltalán nem tartalmaz, nem mutatja be azt, hogy az NVB határozatát mely konkrét összefüggések alapján tartja jogszabálysértőnek. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a korrupciós bűncselekményekkel összefüggő általános megállapításokat tett, azonban a NVB támadott határozatának megállapításaival, érvelésével kapcsolatban semmilyen indokolást nem adott elő.
[9] A Kúria megállapította továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, amely hiányosság a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának törvényben nevesített akadálya.
[10] A Kúria rámutat, hogy a Kúria következetes gyakorlata alapján az NVB határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, a személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat [Knk.IV.37.123/2019/2., Knk.VII.37.282/2019/2., Knk.V.39.541/2022/2.].
[11] A Kúria az iratok alapján rögzíti, hogy a kérelmező személyi azonosítója ugyan az NVB eljárását megindító kérelmen feltüntetésre került, ez azonban nem pótolja a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja által kifejezetten a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként előírt kellék meglétét.
[12] A Kúria a fentiek alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[13] Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemeket, úgy a Nemzeti Választási Bizottságnak népszavazási ügyben hozott határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt.
Záró rész
[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésében és 151. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[16] A Kúria végzése ellen a jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2023. szeptember 28.
dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró