A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.I.37.722/2016/3.
A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező:
Képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda
(dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)
Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az ügy tárgya: népszavazási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 51/2016.
Rendelkező rész
A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 51/2016. számú határozatát helybenhagyja,
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati illetéket.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elnöke által hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatain 2016. február 29. és 2016. június 28. között gyűjthette a támogató aláírásokat. A törvényes határidőn belül 2016. június 28-án 27.986 db, míg korábban a hitelesítéskor 3 db, így összesen 27.989 db aláírásgyűjtő ív került átadásra, melyeken szereplő aláírások érvényességét kellett az NVI-nek megvizsgálnia, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 21. §-a alapján.
[2] A vizsgálat 743 ív esetében állapította meg, hogy azok nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek: 42 aláírásgyűjtő ív egy másik népszavazási kezdeményezéshez tartozott, 271 íven az aláírást gyűjtő személy adatait egyáltalán nem vagy hiányosan tüntették fel, 430 aláírásgyűjtő íven a gyűjtő személy által megadott személyi azonosító volt a hibás, vagy a megadott személyi azonosítóval nem szerepelt senki a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, vagy a gyűjtőnek az íven feltüntetett neve jelentősen vagy teljesen eltért a hatósági nyilvántartásban szereplőtől. A jogszabályi feltételeknek megfelelő ívek száma 27.246 db volt, melyeken szereplő aláírások száma 226.300 db volt. Ebből érvénytelen volt 4.435 aláírás azért, mert a választópolgár nem vagy hiányosan tüntette fel a törvény által előírt személyes adatát, 45 aláírásról egyértelműen megállapítható volt, hogy az aláírás nem arra támogató választópolgárra vonatkozott, akinek adatait az ív ellenőrzött sorában szerepeltek, míg 1.835 aláírás esetében hiányzott a választópolgár választási jogosultsága az ív záradékolása és az ívek benyújtása közötti időszakban. Többszöri aláírás volt megállapítható 18.293 db aláírás esetén. A fenti érvénytelenségi okok figyelembevételével 201.692 aláírás maradt, melyből 20.374 db esetében a támogató választópolgár azonosítása nem vezetett eredményre, mivel feltüntetett adatai teljesen vagy jelentős mértékben eltértek a központi névjegyzék adataitól. Ekként az érvényes támogatói aláírások számát 181.318 db-ban rögzítette az NVI.
[3] A vizsgálat eredménye alapján - figyelemmel az Nsztv. 22. § (3) bekezdésében foglaltakra - a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a 2016. augusztus 19-én kelt 51/2016. számú határozatával azt állapított meg, hogy a Kúria által Knk.IV.38.133/2015/3. számú végzéssel hitelesített,
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”
országos népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma a százezret elérte, de kétszázezer alatt maradt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[4] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, elsődlegesen annak megváltoztatása és a kifogásainak helyt adó határozat meghozatala, másodlagosan az NVB új eljárásra és új határozathozatalra történő kötelezése iránt. Álláspontja szerint a határozat sérti az Nsztv. 15. §, 17. §, 21. §-ait, mert az aláírások ellenőrzésekor a megjelölt jogszabályhelyeket helytelenül, tévesen értelmezte, illetve a jogszabállyal ellentétes, contra legem szabályozású az aláírást gyűjtő személy adatainak ellenőrzése tárgyában hozott 3/2015.NVB iránymutatása szerint járt el.
[5] Érvelése szerint tételesen ellentétes az Nsztv. rendelkezéseivel az a logika, hogy a támogató állampolgárok aláírásainak érvényességi feltételéül szabja az aláírást gyűjtő rendben lévő adatsorát. Ez az értelmezés egyrészről Alaptörvény-ellenes, mert a népszavazáshoz való jog szükségtelen korlátozásával sérti az Alaptörvény XXIII. cikkét és az 1. cikk (3) bekezdését, továbbá szembe áll az Nsztv. 17. §-ával. Az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás a törvényi szabályozást érdemben módosítja, ezáltal a népszavazáshoz való jog kiüresítését vonja maga után, megbomlik az anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések egyensúlya. Az Nsztv. pontosan meghatározza az ellenőrzéssel érintett aláírások körét, és csupán az Nsztv. 19. § (4) bekezdése szerint benyújtott és a 16. § megszegésével gyűjtött aláírásokat rekeszti ki belőle. Ezek pedig a kérelmező által benyújtottakról nem mondhatók ki, így törvényt sértett az NVI, mikor az aláírás gyűjtő személyénél fennálló hiányosságok miatt érdemben nem vizsgálta a támogató aláírások érvényességét. Az ilyen jogszabálysértéssel érintett ívek számát 701 db-ban jelölte meg.
[6] Vitatta a kezdeményezést aláíró polgárok azonosításához alkalmazott módszer megfelelőségét is, mert szerinte a választási törvényben rögzített, az országos választásokon alkalmazott rezsimhez képest, attól eltérően az Nsztv. a népszavazási eljárásban lényegesen enyhébb feltételrendszer teljesítését írja elő az aláírások érvényességéhez. Az iránymutatásban megfogalmazott, a választói akarat érvényre juttatásának szem előtt tartásával nem csupán a választó polgárok személyi azonosítójának alkalmazásával, hanem a megadott más (név, születési év, hónap, nap, anyja neve) adatok alapján beazonosíthatták volna az aláíró személyét. Annál is inkább, mert az NVI nem kizárólag a személyazonosító jelhez fér hozzá, hanem más, a felülvizsgálati kérelemben részletezett személyazonosító adatokkal is rendelkezik, vagyis a kizárólag a személyazonosító jelre épülő aláírás ellenőrzés messze nem jelentette a jog kínálta lehetőségek kihasználását. Nem lehet sem költségvetési, sem humán erőforrási kérdés az, hogy a választópolgár azonosításához szükséges feladatának ekként az NVI eleget tegyen. Az NVI egy mesterségesen képzett azonosító kód 11 számjegyének azonosságát vizsgálja még akkor is, ha az aláírásgyűjtő íven szereplő bármely adatból elegendően, kétséget kizáróan megállapítható a személyi adat- lakcímnyilvántartás adataival való egyezőség. Ezen túlmenően aláírás- nyilvántartás hiányában nincs törvényes mód annak kimondására, hogy az íveken szereplő aláírásokból 45 nem arra a választópolgárra vonatkozott, aki azt aláírta.
[7] A fentiek ismeretében 31.163 aláírás tekintetében állította, hogy ezek megítélésekor az NVI nem a jogszabályban írt feltételek alapján ítélte meg érvényességüket.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[9] A kérelmező helytállóan utalt arra, hogy az aláírások érvényességének megállapítására vonatkozó előírásokat az Nsztv. 15.§, 17. § és 21. §-ai tartalmazzák.
[10] Az Nsztv. 15. § -a a feltüntetendő adatok vonatkozásában előírja, hogy a
(2) Az aláírásgyűjtő íven a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját vagy magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint anyja nevét. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3) Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja, a további aláírásai
érvénytelenek.
(4) Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti
a) nevét,
b) személyi azonosítóját vagy magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát,
továbbá az aláírásgyűjtő ívet az aláírásával látja el.
[11] Az NVI ellenőrzési eljárására az Nsztv. 21. § (3)-(4) bekezdései tartalmaznak szabályokat. Eszerint a kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék adataival való összevetésével kell elvégezni. Az aláírások tételes ellenőrzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy
a) az érvényes aláírások száma a kétszázezret eléri, vagy
b) az érvényes aláírások száma százezer alatt marad, vagy
c) az érvényes aláírások száma a százezret eléri, de kétszázezer alatt marad.
[12] A 17. § ad iránymutatást az aláírások érvénytelenségére, kimondva, hogy a 15. §-nak nem megfelelő, illetve 16. § megsértésével gyűjtött aláírások érvénytelenek, így ezek tekintetében az aláírást végző személyek tételes azonosítása nem szükséges. Mindebből következik, hogy helyesen járt el az NVI, mikor két lépcsőben vizsgálta az aláírások érvényességét.
[13] Első lépcsőben az NVI-nek, illetőleg a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az aláírásgyűjtő íveken a 15. § (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően feltüntetésre került-e az aláírást gyűjtő személy neve, személyazonosítója vagy magyar állampolgárságát igazoló okiratának száma. A jogszabály az aláírást gyűjtők részéről teljesítendő szabályként írta elő a fenti adatok szigorú szerepeltetését. Ettől való eltérést az Nsztv. egyetlen jogszabályi helye sem enged. Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése szerinti, az aláírás gyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok tehát azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás a 17. § első fordulatának megfelelően, érvénytelen lesz. Ezt a jogszabály értelmezést támasztja alá a 21. § (3) bekezdésének első tagmondata is: az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését.
[14] A kérelmező által sem vitatottan 701 ív esetében nem teljesült az Nsztv. 15. § (4) bekezdése szerinti, az aláírás gyűjtőjére vonatkozó törvényi követelmény. Így az NVI ezen érvénytelen ívek esetében már jogszerűen nem jutott a következő követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez, vagyis, hogy kontrollálja az ezeken az íveken szereplő aláírások érvényességét.
[15] Az érvényes íveken az egyes aláírások érvényességének tételes vizsgálatánál az Nsztv. 15. § (2) bekezdésében írtak irányadók. Ezen jogszabályhelyben felsorolt valamennyi adatot kellett a kezdeményezést aláíróknak az íven szerepeltetni, az NVI-nek az Nsztv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében ezeket az adatokat kellett a központi névjegyzék adataival összevetni és csak teljes egyezőség esetén lehetett az aláírást érvényesnek tekinteni. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz ténylegesen az Nsztv. 15. § (2) bekezdés szerinti adatok NVI általi hivatalbóli kiegészítésére. Az NVI eljárásában hiba e tekintetben sem volt tetten érhető. Bármelyik adat hibája, hiányossága az aláírás érvénytelenségének jogkövetkezményét vonja maga után. Ebből következően jogszerűen járt el az NVI, amikor az aláírásokat ilyen hibák miatt érvénytelennek tekintette.
[16] A kérelmező további 45 aláírás tekintetében az NVI eljárásának jogszabálysértését állította, de felülvizsgálati kérelmében tételesen nem jelölte meg, hogy mely aláírásokhoz kapcsolódik ez az állítása, azok mely íveken találhatók. Tételes, egyedi ellenőrzésre alkalmasság hiányában a Kúria a jogszabálysértés megvalósulását érdemben vizsgálni, megállapítani nem tudta.
[17] A kifejtettek okán a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét nem tartotta megalapozottnak, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[18] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, és az ennek alapján számított eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
[19] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2016. augusztus 26.
dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró