A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.023/2023/4. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria az I. és II. rendű felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A felperesek a Kúria Gfv.I.30.045/2023/2. számú, felülvizsgálatot megtagadó végzésével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő, álláspontjuk szerint a Kúria végzése jogkérdésben eltér a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi határozat hatályú jogegységi panasz határozatától.
[2] A felperesek továbbá a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg személyes költségmentesség iránti kérelmet terjesztettek elő a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban Kmt.) 5. § (2) bekezdése alapján.
[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[5] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A Pp. 100. §-a alapján alkalmazandó Kmt. 5. § (2) bekezdése értelmében a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
[6] A jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Mindezek értelmében a jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségkedvezményre irányuló kérelmet. (Jpe.I.60.017/2021/4. [7]; Jpe.I.60.021/2022/3. [4]; Jpe.I.60.028/2021/4. [4]; Jpe.II.60.032/2022/5. [5], Jpe.I.60.039/2022/6. [6], Jpe.I.60.065/2022/3. [5])
[7] A Kmt. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban Kmr.) 10. § (1) bekezdése értelmében (a rendeletben meghatározott kivételekkel) a kérelmezőnek minden vagyonáról nyilatkoznia kell ‒ így különösen: ingatlanról, készpénzről, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelésről, értékpapírról, ingó vagyontárgyról, követelésről, vagyoni értékű jogról. A Kmr. 10. § (3) bekezdése alapján a nyomtatványhoz mellékelni kell három hónapra visszamenőleg a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot. Ha a kérelmező több fizetési számlával rendelkezik egy pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltató vezet részére fizetési számlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolásokat mellékelni.
[8] A panaszosok a jogegységi panasz eljárás illetékét nem rótták le, a költségmentességre vonatkozó jogosultságuk alátámasztása érdekében a jövedelmüket igazoló iratokat nyújtottak be, azonban az I. rendű felperes által benyújtott iratok nem tartalmaznak három hónapra visszamenőleg a fizetési számla egyenlegét bizonyító pénzforgalmi szolgáltató által hitelesített bankszámlakivonatot.
[9] A Kmr. 10. § (3) bekezdése eltérést meg nem engedő, kógens követelményt fogalmaz meg a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges igazolások tekintetében, ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, az I. rendű felperes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a Jpe.I.60.023/2023/3. számú végzéssel elutasította.
[10] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.
[11] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
[12] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3. [22], Jpe.I.60.014/2021/5. [17], Jpe.II.60.002/2022/3. [11], Jpe.II.60.032/2022/5. [10], Jpe.I.60.013/2023/3. [7])
[13] A panaszosok megjelölték azt a határozatot, amellyel szemben előterjesztették a jogegységi panaszt és azt a közzétett határozatot is, amelytől jogkérdésben való eltérést állítottak, ezzel azonban a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésének csak formailag tettek eleget. A támadott határozatban ugyanis a Kúria a Pp. 411. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta, jogkérdésben nem foglalt állást. A panaszosok egy jogértelmezést nem tartalmazó határozatot kértek összevetni egy olyan jogegységi határozat hatályú határozattal, amely több jogkérdésben is tartalmaz állásfoglalást. Emiatt a jogkérdésben való eltérés vizsgálata – ami a jogegységi panasz eljárás érdemét jelenti – nem folytatható le, hiszen az összehasonlítás egyik eleme hiányzik. Megjegyzi a Kúria, hogy a Jpe.I.60.025/2022/13. számú határozatban a panaszban felvetett jogértelmezési kérdések jelentős részében már állást foglalt, azonban abban az ügyben – jelen ügyhöz képest eltérően – a jogegységi panasszal támadott határozatban a Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[14] A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. (Jpe.I.60.001/2021/2. [13], Jpe.I.60.011/2021/3. [19], Jpe.I.60.014/2021/5. [14], Jpe.I.60.001/2022/3. [17], Jpe.I.60.015/2022/3. [16], Jpe.II.60.016/2022/3. [16], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42], Jpe.II.60.016/2023/4. [5], Jpe.I.60.013/2023/3. szám [10].) A panaszosok az alapügyben előterjesztettek felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is. A Kúria ez utóbbi elbírálása során már elvégezte az elemzést és a támadott határozata [18] bekezdésében megállapította, hogy a panaszosok a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmükben egyrészt nem jelöltek meg olyan jogkérdést tartalmazó határozatrészt, amely vonatkozásában a jogerős ítélet jogkérdésben való eltérése vizsgálható lenne; másrészt a tájékoztatás időbeli megfelelősége (vagyis az, hogy a tájékoztatásnak szerződéskötés előttinek kell-e lennie, s ha igen, mennyivel korábban kell tájékoztatni a fogyasztót) olyan jogkérdés, ami nem volt a hivatkozott Jpe. 60.015/2021/15. számú határozat tárgya, azt a Kúria sui generis eljárása során egyáltalán nem vizsgálta. A Jpe. határozat hivatkozott bekezdései és a jogerős ítélet alapján a felperesek kérelme szerint felmerült jogkérdések nem voltak összevethetők, így a Kúria a felülvizsgálatot nem engedélyezte. Ezt követően a panaszosok által előterjesztett jogegységi panasz érvelése a felülvizsgálati eljárás lefolytatását célozta, az „másod-felülvizsgálati kérelemnek” tekinthető, mert abban a per korábbi szakaszában el nem fogadott saját álláspontjukat kívánták érvényesíteni úgy, hogy jogkérdésben történt eltérés nem is értelmezhető, hiszen a Kúria támadott, felülvizsgálatot megtagadó határozata jogkérdésben nem foglalt állást.
[15] A jogegységi panasz eljárás egy a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. (Jpe.I.60.011/2021/3. [20], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42].)
[16] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) és h) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
Záró rész
[17] A II. rendű felperes által előterjesztett költségmentesség iránti kérelem a Kmt. 11. § c) pontja értelmében nem volt teljesíthető, figyelemmel arra, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt visszautasította.
[18] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. május 22.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zs. András s.k. bíró, Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Darák Péter s.k. bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró