I. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nem fogadható be, ha a felülvizsgálati kérelem nem vet fel a joggyakorlat egységesítését vagy továbbfejlesztését igénylő elvi jelentőségű jogkérdést.
II. A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a 2021. február 26-án kelt, keresettel támadott határozatával haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő által megkötött haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadta.
A jogerős ítélet
[2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a 2021. szeptember 21-én kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[4] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdésére hivatkozott azzal, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés történt, a felvetett jogkérdés a joggyakorlat egységét és továbbfejlesztését érinti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 38. §-a, valamint a Földforgalmi tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 46. §-a vonatkozásában, figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-ában foglaltakra.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség.
[6] A Kúria a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.
[7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni.
[8] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okaként – bár a pontos jogszabályhelyet nem jelölte meg, de szövegszerűen – a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozott.
[9] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható.
[10] A perbeli esetben a felperes nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelme befogadását indokolná. Mindenekelőtt azt sem jelölte meg, hogy mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását kérné az általa felhívott Földforgalmi tv. 38. §-a, a Fétv. 46. §-a és az Ákr. 44. §-a körében, tekintettel arra is, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát – e jogszabályhelyektől részben eltérően – a Földforgalmi tv. 51. §-a, valamint a Fétv. 34. és 46. §-ai kapcsán állította. Kiemeli a Kúria, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. A felperes felülvizsgálati kérelmének túlnyomó részét a keresetlevelében foglaltaknak a megismétlése teszi ki, amelynek elbírálása nem a Kúria, hanem az elsőfokú bíróság feladata. Így a felperes már az elsőfokú eljárásban is hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.062/2018/7. számú ítéletére, azzal összefüggésben az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet [20] bekezdésében részletezte, hogy az az eltérő tényállás miatt a jelen perben nem vehető figyelembe. Ezzel kapcsolatban a felperes a felülvizsgálati kérelmében további érvelést nem fogalmazott meg, a Jogegységi Panasz Tanács Jpe.I.60.002/2021/7. határozatának [19]–[21] és [25] bekezdéseiben kifejtettek szerint ügyazonosságot nem valószínűsített, ezért azt figyelembe venni nem lehetett. Új előadásként részleteket idézett a Veszprémi Törvényszék 10.K.700.680/2021/11/II. számú határozatából, de e tekintetben is adós maradt a jelen üggyel való összefüggések bemutatásával, ügyazonosságra itt sem hivatkozott, végső soron nem szolgáltatott kellő információt arra vonatkozóan, hogy a törvényszéki határozatra is figyelemmel a bírói gyakorlat valamely elvi jelentőségű jogkérdésben esetleg széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – sérült volna vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem.
[11] Hangsúlyozza a Kúria: a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve [Kp. 117. § (4) bek.]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára.
[12] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.
(Kúria Kfv.VII.38.147/2021.)