Semmis a közigazgatási cselekmény, ha a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva [2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 92. § (1) bek. b) pont, 98. § (1) bek., (2) bek., 99. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az agrármérnök és jogász végzettségű felperes 2002. augusztus 28-án került bejegyzésre a szakértői névjegyzékbe. Az általa ellátható szakterületek között nem szerepel a termőföld forgalmazás és a termőföld értékbecslés.
[2] Egy másik igazságügyi szakértő 2020. február 7-én bejelentést tett a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Etikai Bizottságához, amely szerint a felperes úgy adott szakvéleményt termőföld haszonbérleti díj megállapítására, hogy arra nem rendelkezik kompetenciával. Csatolta a felperes által a Zrt. megrendelő részére 2019. október 28-án készített szakvéleményt, amelynek tárgya egy mezőgazdasági rendeltetésű termőterület haszonbérleti díjának megállapítása volt.
[3] A MISZK Fegyelmi Bizottságának kijelölt fegyelmi tanácsa a 2020. szeptember 16-i ülésen hozott határozatával egyhangúlag fegyelmi eljárás megindítása mellett döntött a felperessel szemben. A fegyelmi eljárásban 2020. október 5-re a tanács fegyelmi tárgyalást tűzött ki, amelyre a felperest a jogaira való tájékoztatás megküldésével megidézte.
[4] A felperes a fokozódó járványhelyzetre figyelemmel a fegyelmi tárgyalás elhalasztását indítványozta, amely kérelmének az eljáró fegyelmi tanács nem adott helyt és a fegyelmi tárgyalást a kitűzött időpontban megtartotta.
[5] A fegyelmi tanács a tárgyaláson hozott MKF-42-9/2020. számú határozatában megállapította, hogy a felperes fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy megvalósította az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. § 10. pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi tanács a Szaktv. 94. § f) pontja alapján a felperes kamarai tagságát tizenkét hónapos időtartamra felfüggesztette, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült 90 225 forint összegű eljárási költség megfizetésére.
[6] Az indokolás szerint a tárgyalás elhalasztása nem volt indokolt, miután a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a döntés meghozható volt.
[7] A felperes a csatolt szakvéleményben termőföld haszonbérleti díjának megállapítása körében végzett igazságügyi szakértői tevékenységet. Ugyanakkor a felperes nem rendelkezik az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. számú mellékletének 33. pontjában foglalt termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés kompetenciával.
[8] Mind a szakmai gyakorlat, mind a szakmai körökben elfogadott álláspont szerint a termőföld haszonbérleti díjának megállapítása – figyelemmel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2003. évi CXXIII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §-ában foglaltakra is – a termőföld-értékbecslés egyik részjogosítványa, ezért csak az végezheti, aki a termőföld-értékbecslés, értékelés területén kompetenciával rendelkezik. A felperes az általa végzett tevékenység tárgyában megfelelő kompetenciával nem bírt.
[9] A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor a fentiekben körülírt indokok miatt megalapozottnak látta a súlyosabb szankció kiszabását.
A kereseti kérelem
[10] A jogerős ítélet ellen eljárási és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással a felperes nyújtott be keresetet.
Az elsőfokú ítélet
[11] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[12] Rögzítette, bár kétségkívül nem volt e téren egyértelmű jogi szabályozás, és így a Rendelet 4. számú melléklet 33. pontja szerinti szakterület és a perbeli esetben érintett, az Fétv. 50/A. § (2) bekezdése szerinti szakkérdés nem azonosíthatók egymással – ezeket a szakvélemény elkészítését követően kibocsátott és hatályba lépett MISZK 2/2020. módszertani levél kapcsolta össze – , a bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, amely szerint az Fétv. a Szaktv. és az IM rendelet rendelkezéseit összhangban értékelve az érintett szakkérdés a Rendelet 4. számú melléklet 33. pontjában megjelölt szakterület alá volt besorolható.
[13] A jogalkotói indokolásra is figyelemmel egyértelmű, hogy az eljáró szakértőnek a termőföldek forgalmával, hasznosításával összefüggésben a piaci értékbecslés területén kell megfelelő kompetenciával rendelkeznie.
[14] Nem vitás, hogy a felperes már 2017 szeptemberében állásfoglalást kért az alperestől abban a kérdésben, eljárhat-e szakértőként az Fétv. 50/A. § (2) bekezdése szerinti ügyekben, azonban erre nem kapott érdemi választ. A törvényszék véleménye szerint a felperes már 2017-ben tisztában volt azzal, hogy e szakkérdéssel kapcsolatban való eljárása során a Rendelet 4. számú melléklet 33. pontjában írt szakterületen kellett volna eljárnia, azonban e körben nem volt bejegyezve a szakértői névjegyzékbe.
[15] A fentiekre figyelemmel a bíróság megállapította a felperes kompetenciavétségét.
[16] A törvényszék hangsúlyozta, a bejelentés tárgya fegyelmi vétség volt, így a felperessel szemben fegyelmi eljárás lefolytatása jogszerűen történt. A kamarai fegyelmi ügyek nem hatósági ügyek, azokra nem terjed ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya. Az Ákr. sérelmét állító felperesi okfejtés ezért nem foghatott helyt.
[17] A felperes részére kézbesített idézés tartalmazta a Szaktv. 103. § (1) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatást, valamint a 15. § (3) bekezdésének megfelelő figyelmeztetést. Az alperes eljárása során nem sértette meg a felperes nyilatkozattételi jogát, a fegyelmi tanács jogosult volt a felperes távollétében is tárgyalást tartani és azon határozatot hozni.
[18] Helytállóan hivatkozott az alperes az iratismertetésre vonatkozó rendelkezések hiányára, így ez a fegyelmi tanácsnak nem volt kötelezettsége, azonban a felperest e körben is megillette az iratbetekintési jog.
[19] Az eljárási határidő túllépését az alperes nem vitatta, azonban helyesen mutatott rá, hogy a felperes nem valószínűsítette ennek az ügy érdemére kiható jellegét.
[20] A fegyelmi tárgyaláson készült jegyzőkönyv kézbesítésének elmaradása jelen ügyben szintén nem hatott ki az ügy érdemére és nem tekinthető lényeges eljárási szabálysértésnek sem, mert a határozat a felperes részére kézbesítésre került.
[21] A fegyelmi tanács a tárgyalást jogszerűen tartotta meg a felperes távollétében. Miután a felperes nem vett részt a tárgyaláson, így alaptalanul terjesztett volna elő bármilyen kijavítási kérelmet, figyelemmel a Szaktv. 117. § (1) bekezdésében és a Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzatáról szóló 97/2018. (III. 22.) számú határozata (a továbbiakban: FESZ) 28. § (6) bekezdésében foglaltakra.
[22] A határozat alaki hiányosságai nem alapozzák meg annak semmisségét. Az alperes alappal hivatkozott a határozat tárgyával, az aláírók személyével és a keltezéssel kapcsolatos körülményekre és elírásokra, és arra, hogy ebből érdeksérelem a felperesre nézve nem származott. A határozat közlésének szabálytalansága önmagában nem eredményezi a határozat semmisségét.
[23] A törvényszék kifejtette, az alperesi eljárás során és az alperesi határozatban fellelhető – kétségkívül nagyszámú – eljárási szabálysértések egyrészt nem lényegesek, másrészt nem hatnak ki az ügy érdemére.
[24] A fegyelmi büntetés tekintetében az alperesi fegyelmi tanács nem tett eleget a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének, az indokolásból sem a mérlegelés szempontjai, sem annak okszerűsége nem tűnik ki.
[25] A törvényszék rögzítette, hogy a felperesi előadás ellenére a Sárbogárdi Járásbíróság csatolt polgári ítélete jelen ügy szempontjából nem releváns.
[26] A megismételt eljárásra a törvényszék előírta, hogy a kompetenciavétség körében az alkalmazandó fegyelmi büntetést a fegyelmi tanácsnak a Szaktv. 97. § (1) bekezdése szerint kell megválasztania és kellő részletességgel megindokolnia.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[27] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint nemcsak a harmadlagosan, hanem az elsődlegesen és másodlagosan előterjesztett kereseti kérelme is alapos.
[28] Kiemelte, az ítélet [29] bekezdésének első mondata nyilvánvalóan ellentmondásos. A bírói értelmezés nem írhatja felül azt a tényt, hogy a Rendelet 4. számú melléklet 33. pontja szerinti szakterület és az Fétv. 50/A. § (2) bekezdésében megjelölt szakkérdés nem azonosíthatók egymással. Ha a jogterület szabályozatlan, akkor a bíróság döntésével nem pótolhatja a jogszabályok hiányait. Jogszerűtlen annak megállapítása, hogy a kompetenciavétség megvalósult.
[29] Még 2017-ben állásfoglalást kért az alperestől a perbeli kompetencia kérdéskörében, azonban választ nem kapott. Annak elmaradása miatt ekkortól jóhiszeműen gyakorolhatta jogait az Ákr. jogszerű hallgatásra vonatkozó szabályának megfelelően.
[30] A vonatkozó jogszabályokat, szakmai szabályokat, kamarai szabályzatokat haladéktalanul betartotta, azokat nem szegte meg.
[31] A törvényszék nem bírálta el az arra vonatkozó kereseti okfejtését, hogy eljárása megfelel a Szaktv. 4. § (4) bekezdés c) pontjában írt eseti szakértői tevékenység fogalmának. Fenntartja azt a véleményét, hogy eseti szakértőként jogszerűen járhatott el.
[32] A felperes kiemelte, a támadott ítélet az alperes eljárási szabálysértéseit kimerítően felsorolja, de ezeket korántsem értékeli összességükben olyanokként, mint amelyek megalapozhatták volna a határozat megsemmisítését. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés b) pontja nem szorítkozik az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésekre, csak annyit rögzít, hogy „lényeges” eljárási szabálysértések álljanak fenn.
[33] A törvényszék által is megállapított eljárási szabálysértések az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogát sértik a felperesnek. Hivatkozott ebben a körben a Kúria Kfv.IV.37.936/2015/8. és Kf.V.39.050/2020/6. számú ítéleteiben foglaltakra, amelyek alátámasztják érvelését.
[34] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, mert véleménye szerint az érdemében helyes, továbbá a bíróság által megállapított eljárási jogszabálysértések sem lényegesek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[35] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
[36] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[37] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a nagyrészt helyesen megállapított tényállásból a támadott határozat semmisségének és a megvalósult eljárási jogsérelmek megítélésének körében nem helytálló jogkövetkeztetést vont le.
[38] A Kúria rögzíti, hogy a felperes által megjelölt jogsérelmek négy csoportba oszthatók. A felperes elsődlegesen az alperesi határozat semmisségét állította, másodlagosan sérelmezte, hogy az alperes eljárása során lényeges szabályokat szegett meg. Harmadlagosan vitatta, hogy kompetenciavétséget követett el, míg negyedlegesen nem értett egyet a fegyelmi büntetés megállapításával és súlyosságával.
[39] A törvényszék ítéletében nem tartotta semmisnek az alperes döntését, ugyanakkor több eljárási szabályszegést állapított meg az alperesi eljárásában, azonban azokat nem minősítette lényegesnek. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes megfelelő kompetencia nélkül készített szakvéleményt mezőgazdasági rendeltetési termőterület haszonbérleti díjának megállapítása vonatkozásában, ezzel fegyelmi vétséget követett el. Ugyanakkor a fegyelmi büntetés tekintetében a fegyelmi tanács nem tett eleget a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének, ezért semmisítette meg a törvényszék az alperes határozatát és kötelezte új eljárás lefolytatására.
[40] A Kúria először az alperesi határozat semmisségét vizsgálta.
[41] A Szaktv. 98. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő kamarai tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező igazságügyi szakértő a 97. § szerinti fegyelmi tanácstagok listájáról, egy fő pedig – kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén – a hatóság képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség gyanúja esetén a fegyelmi tanács további egy taggal egészül ki a fegyelmi tanácstagok listájáról oly módon, hogy mind a vizsgálat alá vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett szakértői kompetenciaterület képviselete biztosított legyen. A 98. § (2) bekezdés második mondata szerint a fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke kéri fel.
[42] Jelen esetben a felperes vonatkozásában kompetenciavétség gyanúja merült fel, ezért az eljáró fegyelmi tanácsnak négy tagból kell állnia, akik közül egy személy a fegyelmi tanács elnöke. Azt, hogy a tanácsnak egy elnöke van alátámasztja a fenti jogszabályhelyek mellett a Szaktv. 99. § (4) bekezdése, a 100. § (1) bekezdése, valamint a FESZ 30. § (2) és (3) bekezdése is.
[43] Az alperesi határozat fejrészében az ügyszám alatt megjelölésre kerültek a fegyelmi tanács tagjai, egy elnök és további három tag. A határozat indokolásában, a 8. oldal második bekezdésében az elnök és a tagok költségei szerepelnek.
[44] Ugyanakkor a keresettel támadott alperesi határozatot két elnök és két tag írta alá.
[45] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, a határozat a fegyelmi tanács összetétele körében önellentmondó, hiszen a korábban írtaknak megfelelően a fejrészben és az indokolásban egy elnök és három tag szerepel, míg a döntést ezzel szemben két elnök és két tag írta alá.
[46] A fegyelmi tanács tényleges összetétele körében nem a fejrész és az indokolás bír jelentőséggel, hanem az a tény, hogy a határozatot kik és milyen minőségben írták alá.
[47] A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az ügyben eljárt fegyelmi tanács szabálytalanul került megalakításra, mert a Szaktv. és a FESZ korábban felhívott rendelkezéseivel szemben nem egy elnökből és három tagból, hanem két elnökből és két tagból állóan hozta meg határozatát.
[48] A határozat fejrészében az szerepel, hogy az alperes eljáró fegyelmi tanácsának székhelye Budapesten található. A fejrész szerint a határozathozatal helye azonban Szeged, ebben a körben szintén ellentmondó az alperesi döntés.
[49] A Kúria megítélése szerint a fenti két jogsértés miatt az alperesi határozat mint közigazgatási cselekmény semmis, amelynek az a következménye, hogy azt a Kp. 92. § (1) bekezdés a) pont első fordulatára figyelemmel meg kell semmisíteni és a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva az alperest új eljárásra kell kötelezni.
[50] Felülvizsgálati kérelmében a felperes nem vitatta a jogerős ítélet azon részét, amelyben a törvényszék egyes megjelölt eljárási jogszabálysértések fennállásának hiányát állapította meg.
[51] Az alperes nem támadta felülvizsgálati kérelemmel az ítélet azon részeit, amelyek eljárási jogszabálysértéseket állapítottak meg a terhére (határidő túllépés, jegyzőkönyv kézbesítésének elmaradása, határozat közlésének szabálytalansága, egyéb alaki hiányosságok).
[52] A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a törvényszék azon érvelését, hogy a megállapított eljárási jogszabálysértések az ügy érdemére nem hatnak ki, vagyis azok nem lényegesek.
[53] A Kúria a megismételt eljárás terjedelme miatt vizsgálta az ítéletben rögzített – fent megjelölt – jogszabálysértéseket és megállapította, hogy azok figyelemmel nagy számukra és részben garanciális jellegükre összességében lényegesnek minősülnek, így a megsemmisítést a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontjára alapítottan megalapoznák.
[54] A fentiekre figyelemmel az alperesnek megismételt eljárása során nem kizárólag új határozatot kell hoznia, hanem a Szaktv. és a FESZ szabályait betartva új eljárást szükséges lefolytatnia. Az ennek eredményeként – szükség esetén – meghozott határozatnak meg kell felelnie az alaki szabályoknak.
[55] Miután a Kúria a határozat semmisségét állapította meg, ezért a kompetencia fennállását nem vizsgálhatta, arról nem dönthetett.
[56] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta azzal, hogy az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 157 000 forintra emelte fel.
(Kúria Kfv.III.38.108/2021/5.)
