Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni. Az érvénytelenségen alapuló törlési pernek nem szükségképpeni velejárója az érvénytelenségi kereset indítása [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 152. § (2) bek., 157. § a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes dologi adósa a perben nem álló felek kölcsönszerződésének. A szerződésben biztosított vételi jogával élve az I. rendű alperes szerezte meg a biztosítékul lekötött felperesi ingatlan tulajdonjogát, majd az ingatlant a II–III. rendű alpereseknek értékesítette. A vevők tulajdonjoga mellett a IV. rendű alperes javára zálogjog bejegyzésére is sor került.
A felperes keresete, az első- és a másodfokú ítélet
[2] A felperesnek az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjára alapított, az alperesek bejegyzett jogainak a kölcsönszerződés érvénytelensége miatti törlésére irányuló keresetét az elsőfokú bíróság azzal utasította el, hogy a kölcsönszerződés és az annak biztosítékául szolgáló vételi jogot alapító szerződés érvénytelensége külön per tárgya, a jelen per előzetes kérdését jelentő érvénytelenség ezért a jelen perben nem vizsgálható. Figyelemmel azonban arra, hogy az érvénytelenségi per tárgyalása felfüggesztésre került a 2014. évi XXXVIII. törvény (DH 1. törvény) 16. §-a alapján, és annak folytatását a felek nem kérték, a kölcsönszerződést érvényesnek kell tekinteni, egyebekben a más személyek közötti kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása törlési perben nem is kérhető.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az I. rendű alperes vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a pert – perfüggőség miatt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 157. § a) pontja alapján – az érvénytelenségi perre tekintettel megszüntette, egyebekben az elsőfokú perköltség megfizetésének pontosításával helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a II–III. rendű alperes jóhiszemű szerzők elleni törlési per megindításának határideje letelt, tulajdonjoguk és a IV. rendű alperes jelzálogjoga többé már nem vitatható, ezért a kereset elbírálása szempontjából a felfüggesztés hatálya alatt álló érvénytelenségi per is érdektelen. Hangsúlyozta: a II. és a III. rendű alperes szerzésének jóhiszeműsége azon a címen, hogy szerzésük időpontjában a devizaszerződések érvénytelensége „köztudomású volt”, nem kérdőjelezhető meg.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítására irányult, ezt megelőzően azonban a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését kérte az EUB C-51/17. számú eljárása, illetve a PKKB előtti felfüggesztett érvénytelenségi per jogerős befejezéséig. Kifejtette, hogy bár a kereset alapja a kölcsönszerződés „létre nem jötte”, illetve érvénytelensége, az érvénytelenség kimondása a jelen perben nem része a kereseti kérelemnek, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon észlelt perfüggőséget és szüntette meg emiatt a pert az I. rendű alperes vonatkozásában. Nézete szerint törvénysértő volt a törlési per megindítására szabott, figyelembe nem vehető törvényi rendelkezésen alapuló 3 éves keresetindítási határidő alkalmazása is: a bejegyzett tulajdonjog védelme elsőbbséget élvez az alperesek esetleges jóhiszemű szerzésével szemben. E tekintetben az Alaptörvény és a régi Pp. 152. §-ának megsértésére hivatkozott a tárgyalás felfüggesztésének mellőzése miatt. Eljárási szabályok megsértését is állította: okfejtése szerint a régi Pp. 163. § -ában és a 206. §-ban foglalt tényállás felderítési kötelezettségét, valamint az okszerű mérlegelés követelményét sértette meg a másodfokú bíróság. Részletesen taglalta a kölcsönszerződés érvénytelenségével és „létre nem jöttével” kapcsolatos álláspontját, emellett lehetetlenülésre, a felmondás érvénytelenségére, valamint a kötelezetti késedelem hiányára is hivatkozott.
[5] A Kúria a felülvizsgálati eljárást a PKKB előtt folyó, a jelen per tárgyát képező bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége iránti per jogerős befejezéséig végzésével felfüggesztette, majd a felülvizsgálati eljárást a per jogerős befejezése után folytatta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem a per fő tárgya tekintetében, érdemben nem alapos.
[7] A felülvizsgálati kérelem elbírálásához elengedhetetlen az érvénytelenségi és az ún. eredeti érvénytelenségen alapuló (a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére visszavezethető) törlési per viszonyának tisztázása, figyelemmel arra, hogy míg az elsőfokú bíróság a szerződés érvényességét vélelmezve a keresetet érdemben elutasította, a másodfokú bíróság a két per között perfüggőséget észlelt, ezért a jelen pert – a kereset érdemi elbírálása nélkül – megszüntette. A rendelkezésre álló adatok alapján az érvénytelenségi és a törlési per viszonyát az elsőfokú bíróság értékelte helyesen: a 3/2010. (XII. 6) PK vélemény 1) pontja az érvénytelenségi per szempontjából tárgyalja a két pertípus közötti összefüggést, a kifejtettek helyes értelmezése azonban azt jelenti, hogy az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításának érvénytelenségi perben csak akkor lehet helye, ha azt törlési per indítására is jogosult felperes indítja. Az a megállapítás ugyanakkor, hogy ilyen esetben az érvénytelenségi per egyben törlési pernek is minősül, a sikeres perlés eredményére vonatkozik: az egyébként a törlési per indítására jogosult felperes érvénytelenségi per indításával is elérheti a nyilvántartott jogát sértő bejegyzés törlését. A különbség a két pertípus fő tárgyában és a megsértett jogi tárgyban állapítható meg, az utóbbi a törlési perben az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének védelme, érvénytelen szerződés esetén pedig a hibás szerződés kötelező erejének feloldása, a diszpozitivitás határainak a kijelölése. Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per fő tárgya az érvénytelen szerződés felszámolása, a kölcsönös szolgáltatások visszaszármaztatása, amelyek közül csupán a szerződésen alapuló bejegyzés törlése és az eredeti állapot visszaállítása kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartáshoz: a törlési igény ebben az esetben egyfajta „segédkeresete” a szerződési pozíciók visszarendezése iránti igénynek. Mindezektől eltérően az ingatlan-nyilvántartási törlési per a nyilvántartott jogosultak ingatlannyilvántartási pozícióit védi: akkor avatkozik be a felek jogviszonyába, amikor érvénytelen szerződési alapokkal rendelkező jogosult bejegyzésére kerül sor (ún. eredeti érvénytelenség). Nincsen akadálya ugyanakkor annak, hogy a törlési per felperese – megfelelő felperesi legitimáció esetén – tárgyi keresethalmazatban kérje a szerződés érvénytelenségének kimondását is, ez azonban a törlési pernek nem szükségképpeni eleme: az eredeti érvénytelenségre alapított törlési petitumnak csupán indoka a szerződés érvénytelensége, az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjából önmagában nem következik az érvénytelenség ítéleti megállapítása. Az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontján alapuló törlési per a sérelmes bejegyzés törlésére és a felperes jogának visszajegyzésére irányul, a bejegyzés érvénytelenségének a szerződés érvénytelensége csupán indoka: ez esetben a bíróság az érvénytelenséggel kapcsolatos érveit az ítélet jogi indokolásában fejti ki, az érvénytelenségre vonatkozó rendelkező részi megállapítást azonban nem tesz.
[8] A jelen perben a felperes az utóbbi pertípusba tartozó igényt, „klasszikus” törlési keresetet kívánt érvényesíteni, amelyben a kifejtettek miatt nem irányadó a 3/2010. (XII. 6) PK vélemény 1) pontjában rögzített összefüggés „inverze”: az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása iránt indított törlési per nem minősül egyúttal az eredeti állapot helyreállítása iránti pernek is, a szerződés érvénytelensége a törlési kereset indoka csupán, de nem annak fő tárgya. Ebből következően a perbeli esetben az elsőfokú bíróság jogértelmezése volt a helyes: amennyiben az eredeti érvénytelenségre alapított törlési per mellett eredeti állapot helyreállítására irányuló érvénytelenségi per is folyamatban van, a két per között a törlési per tárgyalásának régi Pp. 152. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztését indokló előkérdési viszony, nem a régi Pp. 157. § a) pontjában szabályozott perfüggőség áll fenn, ez okból a per megszüntetésének nincs helye. Az érvénytelenségi perben időközben jogerős elutasító ítéletet hozott a bíróság, ami a szerződés érvénytelenségére alapított törlési igény érdemi megalapozatlanságát is eredményezi.
[9] A másodfokú bíróság mindazonáltal helyesen fejtette ki a törlési per megindításának határidejével kapcsolatos álláspontját: a perindítás jogvesztő, 3 éves határidejét a közvetlen jogszerző bejegyzéséről szóló határozat keltétől kell számítani, e törvényi rendelkezés mellőzésére a felperes érvelésével szemben nincs ok, az a Ptk. hatályos szabályozásának is része [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:187. §]. A harmadik személyek (a II–III. és IV. rendű alperesek) rosszhiszeműsége valóban mentesítené a felperest a határidő megtartása alól, helyesen mutatott rá azonban a másodfokú bíróság, hogy az általa felhozott okból (a devizaszerződések „köztudomású” érvénytelensége) a visszterhesen szerző II–III. rendű alperesek jóhiszeműsége nem kérdőjelezhető meg. A Kúria a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos indokaival teljes mértékben egyetértett. Figyelemmel arra, hogy a felperes más ok miatt nem vitatta a II–III. rendű alperesek jóhiszeműségét (és ezzel kapcsolatos egyéb körülmény az érvénytelenségi perben sem volt feltárható), a 3 éves keresetindítási határidő elmulasztását kimenteni nem tudta, keresetét annak elkésettsége miatt el kellett utasítani.
[10] Ezzel az indokolásbeli pontosítással az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes volt, ezért a Kúria a jogerős ítélet permegszüntetésre vonatkozó, az előzőek szerint jogszabálysértő rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e tekintetben is az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben, míg egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.I.21.140/2021/2.)