146. A Postatv. 57. § (7) bekezdésében megfogalmazott „postai küldemény” és „sérelmezett tevékenység” esetköre a Postatv.-en és a postai szolgáltatás fogalmán belül értelmezendő. [...]

A Postatv. 57. § (7) bekezdésében megfogalmazott „postai küldemény” és „sérelmezett tevékenység” esetköre a Postatv.-en és a postai szolgáltatás fogalmán belül értelmezendő. Nem szűkíthető le a „sérelmezett tevékenység” Postatv. 57. § (7) bekezdésében megfogalmazott kategóriája a szolgáltató alkalmazottja magatartására, tájékoztató anyagok hiányára, panaszkönyv fellelhetőségére stb., azaz a postai küldeményektől független egyéb szolgáltatói tevékenységre. 
Ha a panaszos azt sérelmezi, hogy a részére feladott hivatalos iratot a posta a kézbesítés megkísérlése nélkül visszakézbesíti a feladónak, akkor panaszát az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül terjesztheti elő [2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) 30. § (1) bek., 57. § (1)–(2) bek., (7) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A feladó 2022. március 3-án az alperesi érdekelt részére hivatalos iratot küldött postai úton, amelyet a felperes a kézbesítés megkísérlése nélkül 2022. március 7-én visszaküldött a feladónak, a visszakézbesítés 2022. március 10-én megvalósult. 
[2] Az alperesi érdekelt 2022. szeptember 6-án, majd 2022. szeptember 12-én panaszeljárás lefolytatását kezdeményezte a felperesnél, aki 2022. szeptember 12-én, majd szeptember 14-én arról tájékoztatta, hogy a hivatalos irat 2022. március 3-án történt feladásától számított 6 hónapos jogvesztő határidő már eltelt, ezért a panaszeljárás lefolytatását elutasította. 
[3] Az alperesi érdekelt ezt követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Postafelügyeleti Osztályánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) felügyeleti eljárást kezdeményezett, kérve a felperessel szemben kezdeményezett panasz eljárásai megfelelőségének kivizsgálását. Kérelmében előadta, hogy az irat megküldéséről csak utólag értesült, ezért csak ezt követően fordulhatott a felpereshez. 
[4] Az elsőfokú eljárás során a felperes nyilatkozott arról, hogy a 2022. március 3-án feladott irat március 7-én érkezett meg az érintett postára, a kiosztásra ezen a napon került sor. A kézbesítő a küldeményről kézbesítési kísérlet nélkül, maradványként számolt be, az igazoláson szereplő „kézbesítés akadályozott” visszaküldési ok, illetve a szabálytalan feljegyzésre okot adó körülmény azonban az időmúlás következtében nem volt vizsgálható. A küldeményt az érintett posta 2022. március 10-én visszakézbesítette a feladó részére. 
[5] Az elsőfokú hatóság 2022. november 23-án kelt PZ/21966-6/2022. számú határozatában megállapította, hogy a felperes iratkezelése során nem felelt meg a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 25. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert az irat kézbesíthetetlenségének okát nem tudta egyértelműen alátámasztani. 
[6] A felperes azzal, hogy az iratra vonatkozó panaszt nem vizsgálta ki, megsértette a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 57. § (8) bekezdését, azzal pedig, hogy a képviselőt érdemben nem tájékoztatta a panaszolt postai küldemény sorsáról, a Postatv. 57. § (10) bekezdését. 
[7] Mindezek okán felhívta a felperest, hogy csak abban az esetben alkalmazzon kézbesíthetetlenség miatti visszakézbesítést, ha annak oka és jogszabályi megfelelősége egyértelműen alátámasztott. Kötelezte a panaszeljárások jogszabályi megfelelőségének biztosítására, a panaszok megtételére nyitva álló 6 hónapos jogvesztő határidő megfelelő alkalmazására és arra, hogy az iratra vonatkozó panaszbejelentés kapcsán lebonyolított panaszbejelentési eljárást ismételten folytassa le, a megtett intézkedésekről tegyen jelentést a hatóság számára. Az elsőfokú döntés kitért arra is, hogy a 6 hónapos jogvesztő határidőt a küldemény visszakézbesítésének 2022. március 9-i sérelmezett időpontjától kell számítani, ezért az alperesi érdekelt a panaszát a jogvesztő határidőn belül tette meg. 
[8] A felperes fellebbezésére eljárt alperes MD/21966-13/2022. számú határozatával az elsőfokú határozatot – annak szövegbeli pontosítása, kiegészítése mellett – érdemben helybenhagyta. 
[9] Kiemelte, hogy a panasz előterjesztésére nyitva álló határidőt nem a küldemény feladásától, hanem a sérelmezett tevékenységtől kell számítani. A sérelmezett tevékenység a kézbesítés megkísérlésének elmulasztása, illetve a küldemény „akadályozott” jelzéssel történő visszaküldése volt, ezért a jogvesztő határidőt 2022. március 7-től kell számítani. A kérelmező 2022. szeptember 6-án előterjesztett panasza határidőben érkezett.

A kereseti kérelem 
[10] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő megváltoztatását, másodlagosan annak megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, hogy az alperes tévesen értelmezte az alperesi érdekelt panaszát a Postatv. 57. § (7) bekezdése és a PSZÁSZF 7.1/A pontja alapján sérelmezett tevékenység miatti panasznak és kiterjesztően értelmezte a sérelmezett tevékenység fogalmát. Ebből adódóan tévesen határozta meg a jogvesztő határidő kezdő időpontját is, megsértve az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1) bekezdését.

A jogerős ítélet
[11] A törvényszék ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatának a Postatv. 57. § (8) és (10) bekezdéseinek megsértését megállapító és a felperes kötelező rendelkezéseire kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot e körben új eljárásra kötelezte. 
[12] Határozatát alapvetően a Postatv. 1. § (1) bekezdésére, továbbá az 57. § (2) és (7) bekezdésére alapította. Kifejtette, hogy habár az alperesi érdekelt a 2022. szeptember 6-án benyújtott levelében szóhasználata alapján valóban csak tájékoztatást kért, azonban már ekkor is az irattal és kézbesítéssel kapcsolatos anomáliákra hivatkozott. Tekintve, hogy mind a szeptember 6-án, mind pedig a szeptember 12-én írt levele tartalmában szorosan összefüggött, ugyanarra a küldeményre vonatkozott, amelyekben az irat kézbesítésével összefüggésben kért vizsgálatot, ezért mindkét levele együttesen panasznak minősül. Ebből adódóan az alperesi érdekelt 2022. szeptember 6-án jelentette be panaszát a felperesnél. 
[13] A jogvesztő határidő körében azzal érvelt, hogy a Postatv. 57. § (7) bekezdésének első és második fordulata szerinti különbséget az jelenti, hogy a panasz egy adott postai küldeményre, avagy sérelmezett tevékenységre vonatkozik-e. E jogkérdésben az alperes határozatában is felhívott Postatv. 1. § (1) bekezdéséből kiindulva rámutatott, hogy a Postatv. hatálya a postai szolgáltatásokra terjed ki. Az 57. § (2) bekezdése szerint a panasz tárgyává tehető postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás a postai szolgáltatást jelenti. Ebből pedig az következik, hogy a postai szolgáltatás fogalmán belül kell a Postatv. 57. § (7) bekezdés első és második fordulatát értelmezni oly módon, hogy az ne vezessen egyik fordulat szerinti rendelkezés kiüresítéséhez és a jogszabályi rendelkezés hézagmentesen is értelmezhető legyen. 
[14] A sérelmezett tevékenység nem jelentheti a postai küldemény kezelésével szükségszerűen járó (feladási, kézbesítési) tevékenységet, hiszen ebben az esetben a Postatv. 57. § (7) bekezdésének első fordulata alkalmazhatatlan lenne. Akként sem értelmezhető a jogszabály, hogy a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladó, míg a sérelmezett tevékenységre pedig a címzett jelenthetne be panaszt. A postai küldemény visszaküldése fogalmilag nem választható el a küldeménytől, ekként a visszaküldés az 57. § (7) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető tevékenységnek. A visszaküldés a küldemény kezelésének a része, ezért, ha a panasz kézbesítés nélküli visszaküldést sérelmez, úgy az az első fordulat szerinti, vagyis a postai küldeményhez kapcsolódó panaszként bírálandó. 
[15] A felperes által hivatkozott historikus értelmezést elemezve kifejtette, hogy a hatályos jogi szabályozásban a magatartás kifejezés már nem szerepel, annak jelentése valójában a sérelmezett tevékenység fogalmába épült be. A sérelmezett tevékenységre a felperes által megjelölt példák (alkalmazott nem megfelelő magatartása, téves tájékoztatás, tájékoztató anyagok hiánya, postahely nyitvatartási ideje) ugyancsak alátámasztják azt a jogértelmezést, amely szerint a küldemény kézbesítésének kísérlete nélküli visszakézbesítésre a Postatv. 57. § (7) bekezdés első fordulata az irányadó, az azt kifogásoló panaszt ennek figyelembevételével kell minősíteni.
[16] Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes jogsértően állapította meg az 57. § (8) bekezdésében foglaltak felperes általi megsértését, és ebből adódóan az 57. § (10) bekezdésének sérelmét is. Ezért jogsértően kötelezte a panaszeljárás lefolytatására a felperest. 
[17] A megismételt eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak annak figyelembevételével kell elbírálnia az érdekelt kérelmét, hogy az irat feladására 2022. március 3-án került sor, a panaszt az érdekelt 2022. szeptember 6-án nyújtotta be a felpereshez. A panaszt annak tárgya szerint a Postatv. 57. § (7) bekezdésének első fordulata szerint kell minősíteni.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek
[18] Felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. 
[19] Jogi érve körében kifejtette, hogy az ítélet figyelmen kívül hagyta a hivatalos iratokkal kapcsolatos panasztételi lehetőség elmaradása jogkövetkezményeit és annak jelentőségét. 
[20] A hivatalos iratok szabályszerű kézbesítésének ugyanis alapvető jelentősége van a címzettek számára, ezen küldemények szabályszerű kézbesítési időpontja a határidő számítás alapjául szolgálhat, illetve jogkövetkezmények kapcsolódhatnak hozzá. Ezért is kiemelten fontos ezen küldemények postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos alapos, megfelelő és átlátható kezelése, amely az ítélet szerinti jogértelmezéssel nem valósul meg. 
[21] A jogalkotó a postai panaszokkal és azok jogorvoslati rendszerével biztosítja a felhasználók számára azon jogosultságot, hogy a szolgáltatással kapcsolatos kifogás esetén először a szolgáltatóhoz, majd a felügyeleti szervhez, az alperesi hatósághoz fordulhassanak. Ha ez az alapvető jog a panasz benyújtására meghatározott jogvesztő határidő szűk értelmezése miatt csorbát szenved, akkor az egyértelműen ellentétes a szabályozás közérdekű céljával. Különösen fontos ez akkor, ha a címzett a szolgáltató eljárása miatt nem is értesül arról, hogy részére küldeményt adtak fel, mert a küldemény kézbesítését meg sem kísérelték. 
[22] A jogerős ítélet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. § (2) bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdését sértő módon okszerűtlen és megalapozatlan következtetéseket tartalmaz és tévesen értelmezi a Postatv. 57. § (7) bekezdését. 
[23] A jogvesztő határidő számításának kezdő időpontja tekintetében két esetet különít el a jogalkotó: a postai küldeménnyel kapcsolatban a feladás napjától számított, míg a sérelmezett tevékenység esetén az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napot, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapot rögzít. Mind a postai küldemény, mind a sérelmezett tevékenység a postai szolgáltatás fogalomrendszerén belül értelmezendő. 
[24] Álláspontja szerint azonban téves és megalapozatlan az az ítéleti megállapítás, amely szerint a sérelmezett tevékenység nem értelmezhető a postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás ellátása körében, illetve a küldemény felvétele, gyűjtése, feldolgozása, szállítása vagy kézbesítése körébe tartozó valamely cselekmény ne lehetne az 57. § (7) bekezdése szerinti sérelmezett tevékenység. Kifejtette, az ítélet e körben önellentmondásos is, hiszen rögzíti, hogy a postai szolgáltatás fogalmán belül kell értelmezni az első és második fordulatot, ugyanakkor mégis úgy foglalt állást, hogy a sérelmezett tevékenység körébe olyan magatartások tartozhatnak csak, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a postai szolgáltatás Postatv.-beli fogalmának. 
[25] A Postatv. speciális szabályként szabályozza a postai tárgya miatt eltérő panaszkezelési rendelkezést az 57. §-ával, amely az általános fogyasztóvédelmi rendelkezésekhez képest is megkülönböztetett szabályozást igényel. 
[26] Hangsúlyozta azt is, hogy az ítélet szerinti sérelmezett tevékenység körébe olyan magatartások tartoznának, amelyek tekintetében az alperes hatáskör hiányában el sem járhatna. 
[27] Az elkülönítésnek azon kellene alapulnia, hogy mind a sérelmezett tevékenység, mind a postai küldemény esetkörét a Postatv. rendszerén belül kell értelmezni. Ilyen értelemben a postai szolgáltatás nyújtása, annak ellátása során végzett, kifejtett tevékenységelemek, cselekvések tekinthetők a sérelmezett tevékenység jelentéstartalmának a postai szolgáltatási jogviszony körében. A postai szolgáltatási jogviszonynak ugyanis csupán közvetett tárgya a postai küldemény, közvetlen tárgya a szolgáltatási kötelezettségek nyújtása vagy biztosítása. A küldeménnyel kapcsolatban tett panasznak az elhatárolás érdekében a ténylegesen a postai küldeménnyel kapcsolatos azon panasz feleltethető meg, amely annak nem megfelelőségével, az azt ért sérüléssel, kártérítési igénnyel kapcsolatos. 
[28] Az 57. § (7) bekezdésében foglalt szabályt annak céljára tekintettel lehet megfelelően értelmezni, a cél pedig egyértelműen a felhasználók érdekeinek a védelme. Ez az érdekvédelem nem lehet parttalan, ezért rögzíti a jogalkotó a jogvesztő határidőket. Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a címzett sok esetben nem várja a küldeményt, nem tud a feladásról, nem könyvelt küldemény esetében arról sem feltétlenül szerez tudomást, hogy a kézbesítést megkísérelték. 
[29] A történeti jogértelmezés körében hivatkozott a Postatv. előterjesztői indokolására, miszerint a módosítás a hatályos Postatv. 57. § (2) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja. Ez még inkább alátámasztja azt a jogi értelmezést, hogy a magatartás nemhogy beépült, hanem törlésre került a postai panaszokra vonatkozó rendelkezések közül, ugyanis a szolgáltató bizonyos helyzetekben tanúsított magatartása nem feltétlenül társul postai szolgáltatáshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéshez. Mindezt alá kívánta támasztani a panasz fogalmának jogszabályi változásával is a Postatv. korábbi 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. 
[30] Felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
[31] Az alperesi érdekelt észrevételében kifejtette, hogy az alperes nem követett el jogsértést és helyesen értelmezte a Postatv. 57. § (7) és (10) bekezdéseit. Előadta, hogy a felperes által is elismerten azért hiúsult meg a küldemény kézbesítése, mert a felperes saját üzletszabályzatával ellentétesen vett fel nem természetes személy feladótól nem természetes személy címzettnek szóló s. k. jelzésű küldemény kézbesítésére vonatkozó megbízást azzal, hogy a társaságnak nincs „saját keze”.

A Kúria döntése és jogi indokai
[33] Az alperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alapos.
[34] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[35] A Kúria szerint az eljárt bíróság a törvényesen megállapított tényállásból téves jogértelmezése folytán nem helytálló jogi következtetésre jutott. 
[36] Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy kizárólag a konkrét adott ügyben irányadó tényállás és releváns jogszabályok alkalmazásával dönt az előtte vitássá tett kérdésekben. Tárgyi ügyben az alperesi érdekelt részére a feladó hivatalos iratot küldött a felperes mint postai szolgáltató útján, amelyet a felperes annak kézbesítése megkísérlése nélkül visszakézbesített a feladónak. A jogvita tárgyát annak eldöntése képezte, hogy a kézbesítés megkísérlésének elmulasztása és a hivatalos irat feladó részére történő visszaküldése okán az alperesi érdekelt által előterjesztett panasz a Postatv. 57. § (7) bekezdése első fordulatában szereplő postai küldeményhez, avagy annak második fordulata szerinti sérelmezett tevékenységhez kapcsolódó-e.
[37] A felülvizsgálat tárgyát azonban az már nem képezte, ekként tényként rögzíthető, hogy az alperesi érdekelt 2022. szeptember 6-án terjesztette elő első ívben panaszát. A postai küldemény feladására 2022. március 3-án került sor, az 2022. március 7-én érkezett a felpereshez. A felperes azt a kézbesítés megkísérlése nélkül 2022. március 7-én visszaküldte és 2022. március 10-én visszaérkezett a feladóhoz. 
[38] A Postatv. 57. § (7) bekezdése kimondja, hogy panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától 6 hónapos jogvesztő határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül tehető.
[39] A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő számítása tekintetében a jogszabály két esetet különít el: postai küldeménnyel kapcsolatosan a feladás napjától számított 6 hónap, míg sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30 nap, de legfeljebb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónap. 
[40] A Postatv. 30. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására.
[41] Mind a sérelmezett tevékenység, mind a postai küldemények 57. § (7) bekezdésében foglalt esetköre a Postatv.-en és a postai szolgáltatás fogalmán belül értelmezendő. A Kúria szerint azonban nem szűkíthető le a sérelmezett tevékenység Postatv. 57. § (7) bekezdésében megfogalmazott kategóriája a szolgáltató alkalmazottja magatartására, tájékoztató anyagok hiányára, panaszkönyv fellelhetőségére stb., azaz a postai küldeményektől független egyéb szolgáltatói tevékenységre. 
[42] Bár a felperes számos tevékenységet lát el, azonban feladatköre alapvetően a postai küldeményekhez kapcsolódik. Postai küldemény esetén pedig előfordulhat olyan eset, amikor a postai küldeménnyel kapcsolatosan egy tevékenységet sérelmez a panaszos. Ezért minden egyes eseteben a panasz tartalmából kell kiindulni.
[43] A Postatv. 57. § (2) bekezdése értelmében panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak.
[44] A perbeli esetben az alperesi érdekelt a 2022. szeptember 6-án, majd szeptember 12-én tett panaszában a részére feladott postai küldemény kézbesítése megkísérlésének elmaradását és a feladó részére történő visszakézbesítést, azaz a postai küldemény kézbesítésével összefüggő konkrét tevékenységeket sérelmezte. 
[45] Az a körülmény, hogy ezek a tevékenységek postai küldeményhez kapcsolódnak, nem zárja ki azt, hogy sérelmezett tevékenységről beszéljünk. A sérelmezett tevékenység maga a postai szolgáltatás, így annak bármely részeleme (kézbesítés, visszaküldés stb.) is lehet. Lehetnek olyan tevékenységek, amelyek postai küldeményhez kapcsolódnak, de lehetnek olyanok is, amelyek nem. Illetve postai küldemény kapcsán is előfordulhat, hogy a panaszos nem egy tevékenységet, hanem mondjuk az abban bekövetkezett kárt, sérülést vitatja. Önmagában azonban a sérelmezett tevékenységet leszűkíteni kézbesítési és küldeménykezelési műveletektől független tájékoztatási és ügyfélkezelési magatartásra, nem feleltethető meg a jogszabályi előírásoknak és a jogszabály céljának sem. 
[46] Különösen fontos ez akkor, amikor hivatalos irat kézbesítésével függ össze a panasz és a címzett tudomást sem szerez róla. A hivatalos irat kézbesítéséhez, annak megfelelőségéhez, a kézbesítés időpontjához ugyanis sok esetben jogkövetkezmények kapcsolódnak, mint a perbeli ügyben is. Ezért kiemelten fontos a panaszok megfelelő kezelése, intézése. 
[47] A Kúria mindemellett hangsúlyozza, a Postatv. 57. § (1) bekezdéséből eredően, az általános fogyasztóvédelmi rendelkezésekhez képest speciálisan érvényesülő szabályok a fogyasztók védelmét ezzel a jogértelmezéssel szolgálja akként, hogy mindkét esetkörben jogvesztő határidőt is rögzít a jogalkotó. Ezzel ellentétes jogértelmezés a Postatv. 57. § (7) bekezdésének történeti jogértelmezéséből sem következik, a jogszabályhely módosítását az 57. § (2) bekezdésével való összhang biztosítása indokolta. 
[48] Mindezek figyelembevételével a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja szerint hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[49] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a keresetet akként kell elbírálnia, hogy az alperesi érdekelt panasza a Postatv. 57. § (7) bekezdés második fordulata szerinti sérelmezett tevékenység elleni panasz, így annak előterjesztésére az alperesi érdekelt az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül jogosult volt.

(Kúria Kfv.III.37.776/2023/7.)