I. Amennyiben a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, őrizetét kötelező elrendelni. Az őrizet elrendelését követően a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, így az őrizetbe vétel elrendelésétől kezdve védő részvétele az eljárásban kötelező. A kötelező védői részvételre vonatkozó szabályok a Be. általános, minden eljárási szakra vonatkozó rendelkezései között szerepelnek [Be. 3. §, 44. § b) és f) pont, 48. § (2) és (7) bek., 119. §, 434. §].
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
Az engedetlenség, a passzív ellenállás, az utasítás nem teljesítése önmagában nem ad alapot a hivatalos személy ellen irányuló erőszak megállapítására. Az erőszaknak ugyanis személy elleni testi erőkifejtésben kell megnyilvánulnia. Ha a hivatalos személy által szándékolt cselekvéssel szemben érvényesül, gátolja, nehezíti, tehát akadályozza azt, kimeríti a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye törvényi tényállásának első fordulatát [Btk. 310. § (1) bek.].
I. Az aktív hivatali vesztegetés tényállásának jövőbe mutató eleme a befolyásolni törekvés, amely a cselekmény célzata. Amennyiben a célzat önálló törvényi tényállási elem, akkor annak megállapítása is önálló ténybeliség tárgya. Ha van konkrét adat arra, hogy az aktív vesztegető a passzív oldali hivatalos személy hivatali működése közben elszánta magát a jogtalan előny későbbi juttatására, és ebbéli szándékát kifejezésre is juttatta, akkor az aktív oldalon álló cselekménye tényállásszerű.
I. A hivatali vesztegetés bűntettének elkövetési magatartása az előny adása vagy ígérése. Az elkövetési magatartás megvalósulhat nyíltan, illetve leplezetten, ráutaló magatartással. Amennyiben van konkrét adat arra, hogy az aktív vesztegető a passzív oldali hivatalos személy hivatali működése közben elszánta magát a jogtalan előny későbbi juttatására, és ebbéli szándékát kifejezésre is juttatta, akkor az aktív oldalon álló cselekménye tényállásszerű.
I. A Btk. 290. §-ában meghatározott aktív gazdasági vesztegetés megvalósulásának feltétele, hogy a jogtalan előny adása vagy annak ígérete a gazdálkodó szervezet részére vagy annak érdekében működő személlyel kapcsolatosan (az ilyen személy részére vagy rá tekintettel másnak) történjen, kifejezetten kötelességszegés érdekében.
I. A specialitás szabályának helyes értelmezése szerint az eljárási tilalom nemcsak új eljárás megindítására vonatkozik, hanem a már korábban folyamatban volt, de a fel nem oldott specialitással érintett ügyekben sem folytatható tovább az eljárás.
Önmagában a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló végzés hatályon kívül helyezésének elmaradása az általános szabályok szerint lefolytatott bizonyítási eljárás, a jogorvoslati és felülvizsgálati jogkör érvényesülése mellett nem valósít meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, hanem relatív eljárási szabálysértésnek minősül [Be. 504. § (2) bek., 521. § (1) bek., 608. § (1) bek. h) pont].
A bíróság hatásköre vagy illetékessége hiányát megállapító és áttételt elrendelő döntése határozati formát igényel, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye. Az eljárási törvényben biztosított jogorvoslati jogosultság értelmezéssel nem szűkíthető, nem korlátozható, és nem vonható el [Be. 485. §, 579. § (2) bek., 460. § (2) bek.].
[1] A terhelt ellen B. M. magánvádló tett feljelentést becsületsértés vétsége [Btk. 227. § (1) bek. a) pont] miatt az S. Járásbíróságon.
I. A felülvizsgálat törvényi okai között nem szerepel, ezért felülvizsgálati eljárásban nem kifogásolható az alapügyben korábban eljáró bíró kizárása.
II. A bíróság ügyelosztási rendjére, tartalmára és az attól való eltérésre vonatkozó szabályok nem a büntetőeljárási törvényben szabályozott eljárási szabályok. Ezért esetleges megsértésükkel a Be. 608. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés nem valósul meg.
Az emberkereskedelem sértettjeiként a kiszolgáltatott személyek tartózkodási helyének kijelölése, szabad mozgásuk korlátok közé szorítása vagy ellenőrzése és a kiszolgáltatottságuk miatt szükséges ellátásuk biztosítása mind olyan magatartás, amely az emberkereskedelem véghezvitelét, a kizsákmányolást, illetve annak fenntartását hivatott szolgálni. Ezért a Btk. 192.