Keresés

Kollégiumi vélemények

2/2022. (X. 11.) KK vélemény
a választói névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat eljárási szabályairól

2022/12. szám

1/2022. (IX. 20.) KK-PK kollégiumi vélemény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. § (9) bekezdése szerinti biztosíték nyújtására vonatkozó végzés végrehajtás szempontjából történő minősítéséről

2022/11. szám

A Kúria Polgári Kollégiumának
1/2022. (V. 30.) PK véleménye a házastársi közös vagyon megosztásának egyes kérdéseiről

2022/08. szám

1/2022. (VI. 8.) KK vélemény
A megelőző eljárás fogalmáról a közszolgálati jogviszonyokban

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző eljárás fogalmának a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta

2022/08. szám

Büntető Kollégium határozatai

Felülvizsgálati indítvány csak az irányadó tényállással összhangban álló tényekre alapítható.

2023/01. szám

I. A másodfokú bíróságnak kizárólag a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés esetén is törvényi kötelezettsége a bűnösség megállapításának felülbírálata. Ezt azonban kizárólag az elsőfokú ítéleti tényállás alapulvételével kell elvégeznie, melynek során a tényállásban nem szereplő vagy azoktól eltérő tényekre nem lehet figyelemmel [Be. 583. § (3) bek., 590. § (5) bek.].

2023/01. szám

I. Büntetőügyben az anyagi jogerő szempontjából az jelent ügyet eldöntő rendelkezést, amely a vádról, illetve a vád alapján folyó eljárás lezárásáról érdemben és végérvényesen dönt. Ezáltal jut kifejezésre a büntetőjog alkalmazásának véglegessége, és érvényesül a „ne bis in idem” elve, valamint a „res iudicata” joghatása [Be. 456. § (1) és (2) bek.].
II. A törvény által biztosított jogorvoslati jog megnyílása és biztosítása vezethet a Be. 458. §-a alapján beálló jogerőhöz, amely „res iudicata”-hatás kiváltására alkalmas.

2023/01. szám

I. A Btk. elkövetéskor hatályos 410. § a) pontjának helyes értelmezése szerint a bennfentes kereskedelem bűntettének elkövetője az ügyletet maga köti (saját nevében), akár saját, akár más javára. A Btk. 410. § b) pontjában írt esetben az elkövető megbízást ad az ügylet megkötésére, ami valójában azt jelenti, hogy egy felbujtásszerű cselekmény válik önálló tettesi magatartássá. Emiatt ebben az esetben a bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az ügylet megkísérlése sem, ahhoz a megbízás elegendő. Értelemszerűen a megbízásra irányuló ajánlattétel már kísérlet lehet.

2023/01. szám

I. Járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén járművezetéstől eltiltás kiszabásának mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő okból kerülhet sor. Anyagi jogi törvénysértést eredményez, ha a bíróság más okból mellőzi e büntetési nem kiszabását [Btk. 55. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].

2023/01. szám

I. A közzétett bírósági határozattól való eltérésen alapuló felülvizsgálat mindig két felülvizsgálati ok egyidejű megvalósulását feltételezi. Ebből következik, hogy ha a közzétett határozattól való eltérésre való hivatkozás nem alapos, az állított anyagi vagy eljárásjogi törvénysértés önmagában is felülvizsgálatot alapozhat meg. Az indítvány elutasítására akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem a Kúria által 2012. január 1. napját követően hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérést állít és/vagy az állított törvénysértés nem a Be. 649.

2022/12. szám

Oldalak