A törvény által felállított bíróság fogalma közjogi, míg a törvényesen megalakított bíróság fogalma perjogi alapú.
A Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést kizárólag a bíróság törvényes megalakítására vonatkozó valamely Be. rendelkezés sérelme alapozhatja meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. a) pont].
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
Az ügyvédként eljárni nem jogosult, korábbi kirendelt védő irodagondnoka a kirendelés alapján védőként nem járhat el, és így a helyettesítésére más védő részére sem adhat meghatalmazást. Azonban, ha a tárgyaláson az ilyen meghatalmazás alapján védőként eljárni jogosult személy részt vesz, akkor feltétlen eljárási szabálysértés nem valósul meg [Be. 608. § (1) bek. d) pont; 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat].
I. A tárgyalás megismétlésének elmaradása a tanács tagjainak megváltozását követően, nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés, hanem ún. relatív eljárási szabálysértés [Be. 608. § (1) bek., 609. § (1) bek.].
II. Az 1/2002. BJE határozat irányadó a Be. 518. § (3) bekezdésének alkalmazása során is.
A viszonvád csak akkor joghatályos, ha a kölcsönösen elkövetett cselekmények egymással szoros személyi és tárgyi összefüggésben állnak. Az online térben elkövetett becsületcsorbító cselekmények esetén e feltételek akkor valósulnak meg, ha a sérelmes közlést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza [Be. 567. § (1) bek. g) pont, 763. § (1) és (2) bek.].
I. Az ügyek tárgyilagos megítélése abban az esetben garantált, ha a bírák kizárólag az ügy tényeit, a tények alapjául szolgáló bizonyítékokat, valamint a tények megítéléséhez szükséges jogszabályokat elszigetelten vizsgálják és értékelik. Minden olyan körülmény, amely ezeken kívül esik és egyúttal a felekhez vagy magához az ügyhöz kapcsolódik, azért sodorja veszélybe az adott ügy tárgyilagos elbírálását, mert képes befolyásolni a bíró mérlegelési tevékenységét.
A befolyással üzérkedés immateriális bűncselekmény, amely a jogtalan előny kérésével, elfogadásával, illetve ígéretének elfogadásával befejezett. Ezt követően megvalósuló körülmény – így például az, hogy a passzív alany a terhelt hivatkozását valósnak véli-e – a bűnösség szempontjából fogalmilag közömbös [Btk. 299. § (1) bek.].
I. A hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményének kiinduló pontja, hogy a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.
I. A vádirat benyújtását követően, de a vádirati tényállásra alapítottan – valójában a Be. 26. § (1) bekezdése alapján – indítványozott jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést a bíróságnak érdemben el kell bírálnia akkor is, ha nem tart tárgyalást, és abban az esetben is, ha – bármilyen okból – tárgyalást tart, de a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállás módosítása nem szükséges [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 13. § (1) bek., 17. § (2) bek., 7. § (2) bek.].
Ha az első- és a másodfokú ítélet egyaránt megalapozatlan, a tényállás lényeges részeiben eltérő, az ügyészség által indítványozott tényállásmódosítás – bár iratszerű –, azonban úgy az első-, mint a másodfokú ítélet tényállásától lényeges elemében eltérő, egyik meglévő tényállásba sem illeszkedő. Következésképpen a harmadfokú eljárásban a megalapozatlanság valójában nem kiküszöbölhető [Be. 619. § (3) bek.].
Ha a terhelt érdekében több meghatalmazott védő jár el, és a vezető védő az elsőfokú bírósági tárgyaláson, a jogorvoslattal támadható határozat kihirdetésekor jelen van és fellebbezési jogát gyakorolja – azaz erre más védőt nem jelöl ki –, nyilatkozata kizárja, hogy a bíróság határozatával szemben másik védő is fellebbezést jelentsen be.
Ilyen esetben a további védő fellebbezését – mint nem jogosulttól származót – el kell utasítani [Be. 42. (6) bek., 588. § (1) bek., 597. § (1) bek.].