60. BKv

Nyomtatóbarát változat

60. BK vélemény
a felfüggesztett szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés együttes alkalmazásáról

I. A javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló fiatalkorúval szemben – akár az intézkedés hatálya alatt, akár azt megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt – általában nem célravezető végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása.
II. Ha a fiatalkorú a végrehajtásban felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt újabb bűncselekményt követ el, nincs akadálya annak, hogy a bíróság – az összes körülmény mérlegelése alapján – a fiatalkorú javítóintézeti nevelését rendelje el.

I. Ha a javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorút az annak tartama alatt vagy azt megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a szabadságelvonással járó nevelő intézkedés és az ezzel nem járó büntetés találkozik.
A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés időben egybeeső alkalmazását lehetőleg el kell kerülni. Azzal a fiatalkorúval szemben ugyanis, akivel szemben már szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaztak, és az újólag elkövetett bűncselekmény társadalomra veszélyességének a foka nem indokolja végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazását, a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása általában nem alkalmas a Btk. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott annak a célnak a szolgálatára, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődését előmozdítsa.
A javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúval szemben tehát felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása általában nem célravezető. Helyette ismételt szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés) alkalmazása lehet indokolt.
Mindamellett e két jogintézmény olyan ellentétben nem áll egymással, hogy az eset összes körülménye gondos értékelésének eredményeként az együttes alkalmazásuk kizárt vagy éppen törvénysértő lenne. Kivételes esetben – mint pl. amikor már csak rövid idő van hátra a javítóintézeti nevelésből – indokolt lehet felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása.
A javítóintézeti nevelés hatálya alatt állásnak az esete az is, amikor a fiatalkorú ideiglenes elbocsátás hatálya alatt áll, ez is része a javítóintézeti nevelésnek, tartama alatt az végre nem hajtott intézkedés, de a fiatalkorú nincs az intézetben, így ténylegesen a szabadságában nincs korlátozva. A törvény rendelkezése folytán, ha az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekményért a fiatalkorút szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélik, az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni [Btk. 121. § (3) bek.].
A törvény nem különböztet végrehajtandó és felfüggesztett szabadságvesztés között, tehát a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés is az ideiglenes elbocsátás megszüntetésével jár. A javítóintézeti nevelés elrendelése és a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása tehát e tekintetben azonos joghatást eredményez. Felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásakor is egyidejűleg folyik javítóintézeti nevelés (annak még intézetben le nem töltött, de letöltendő része) és a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje.
Ez esetben is mérlegelendő tehát, hogy mennyi ideig fog a büntetés és az intézkedés időben egybeesni. A felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása kivételesen és abban az esetben lehet indokolt, ha az ennek folytán foganatosítandó és az intézetben töltendő javítóintézeti nevelés tartama rövid.
II. Ha a korábban végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú a próbaidő alatt követ el újabb bűncselekményt, ez a körülmény általában arra utal, hogy a korábbi – szabadságelvonással nem járó – büntetés nem gyakorolt rá kellő nevelő hatást. Tipikus esetben felvetődik tehát szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés) vagy büntetés (végrehajtandó szabadságvesztés) alkalmazása.
A bíróságnak – az újólag elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát is szem előtt tartva – gondosan és körültekintően kell vizsgálnia, hogy az adott esetben szabadságelvonással járó intézkedést vagy büntetést alkalmaz-e.
Ha az a döntő, hogy a fiatalkorút kiemeljék kedvezőtlen környezetéből, többnyire elegendő a javítóintézeti nevelés alkalmazása. Az eset összes körülménye azonban arra is utalhat, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellőzhetetlen.