39. BKv

Nyomtatóbarát változat

39. BK vélemény
A hasonló jellegű bűncselekmények az üzletszerűség megállapításánál

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
A törvény értelmező rendelkezése hiányában, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, iránymutatás szükséges abban a kérdésben, hogy az üzletszerűség megállapítása szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények.

I. Az üzletszerű elkövetés a zugírászatnál [Btk. 286. §] az alaptényállás eleme, más bűncselekményeknél pedig minősítő körülmény.
A zugírászat esetében az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele, egyébként pedig e bűncselekmény csak olyan hasonló jellegű bűncselekmények vonatkozásában vehető figyelembe, amelyeknél az üzletszerűség minősítő körülmény.
Azokban az esetekben, amikor az üzletszerű elkövetés minősítő körülmény, valamint amikor a szabálysértési értékre elkövetett lopást [Btk. 370. § (2) bek. b) pont bc) alpont], sikkasztást [372. § (2) bek. b) pont bc) alpont], csalást [373. § (2) bek. b) pont bc) alpont] és orgazdaságot [379. § (2) bek. b) pont] az üzletszerű elkövetés teszi bűncselekménnyé, fokozott gonddal kell vizsgálni, hogy a bűncselekmények jelleghasonlósága fennáll-e.
A rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítása szempontjából a hasonló jellegű bűncselekményeket egymással összefüggésben kell értékelni, függetlenül attól, hogy az együttesen elbírált valamennyi bűncselekménynek minősített esete-e az üzletszerű elkövetés.
Az együttesen elbírálásra kerülő bűncselekmények jelleghasonlóságának megállapítása szempontjából a rendszeres haszonszerzésre törekvés mellett figyelembe veendő a törvényi tényállások hasonlósága, mely rendszerint a jogvédte érdekek, az elkövetési magatartás és az elkövetési mód összevetése alapján állapítható meg.
Ennél eligazító lehet a különböző bűncselekményeknek a Btk. Különös Részében való rendszertani elhelyezése, így az azonos fejezetben szabályozás, de a jelleghasonlóság megállapítása nem korlátozható kizárólag erre, mivel a törvény az azonos érdekeket eltérő módon és különböző célokból részesíti büntetőjogi védelemben.

II. A Kúria  az előbbiekben előrebocsátott általános elvek alapján az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a következő bűncselekményeket tekinti hasonló jellegűeknek:

A)
- a pénzhamisítást (Btk. 389. §),
- a pénzhamisítás elősegítését (Btk. 390. §),
- a bélyeghamisítást (Btk. 391. §),
- a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §)
- a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést (Btk. 393. §),
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítését (Btk. 394. §),
- a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (Btk. 395. §)
- a költségvetési csalást (Btk. 396. §),
- a jövedékkel visszaélés elősegítését (Btk. 398. §),
- a pénzmosást (Btk. 399. §).

Ezek a bűncselekmények a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, amelyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közelállók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos.

B)
- a rablást (Btk. 365. §),
- a kifosztást (Btk. 366. §),
- a zsarolást (Btk. 367. § ),
- a lopást (Btk. 370. §),
- a sikkasztást (Btk. 372. §),
- a csalást (Btk. 373. §),
- a gazdasági csalást (Btk. 374. §),
- az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást (Btk. 375. §),
- az orgazdaságot (Btk. 379. §),
- az uzsora-bűncselekményt (Btk. 381. §),
- a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését (Btk. 385. §),
- a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszását (Btk. 386. §),
- az iparjogvédelmi jogok megsértését (Btk. 388. §),
- a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést (Btk. 393. §),
- a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (Btk. 415. §),
- a megfelelőség hamis tanúsítását (Btk. 416. §).

Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonló jellege abban áll, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják.

C)
- a szexuális visszaélést (Btk. 198. §),
- a kerítést (Btk. 200. §),
- a prostitúció elősegítését (Btk. 201. §)
- a kitartottságot (Btk. 202. §),
- a gyermekprostitúció kihasználását (Btk. 203. §),
- a gyermekpornográfiát (Btk. 204. §)
- az emberkereskedelmet (Btk. 192. §).

E bűncselekmények hasonlóságának megállapítását a prostitúcióhoz való szoros kötődésük – mint jellemző körülmény – indokolja.

D)
- a vesztegetést (Btk. 290. §),
- a vesztegetés elfogadását (Btk. 291. §),
- a hivatali vesztegetést (Btk. 293. §),
- a hivatali vesztegetés elfogadását (Btk. 294. §),
- a vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §),
- a vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §),
- a befolyás vásárlását (Btk. 298.)
- a befolyással üzérkedést (Btk. 299. §, 300. §).

E bűncselekmények hasonlóságának a megállapítását az teszi indokolttá, hogy mindegyik a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti.

III. Az előbbieken túlmenően is vannak olyan bűncselekmények, amelyek hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását. Ezekről kimerítő felsorolás nem adható, hanem mindenkor az elkövetés konkrét körülményei alapján kell eldönteni, hogy az előzőekben kifejtett feltételek fennállnak-e.
A bűncselekmények hasonló jellegének megállapítására sor kerülhet például a következő esetekben:
- magzatelhajtás (Btk. 163. §) és kuruzslás (Btk. 187. §) és emberi test tiltott felhasználása (Btk. 175. §),
- emberi test tiltott felhasználása (Btk. 175. §) és emberkereskedelem (Btk. 192. §),
- zugírászat (Btk. 286. §) és befolyással üzérkedés (Btk. 299. §, 300. §),
- befolyással üzérkedés (Btk. 299. §, 300. §) és csalás (Btk. 373. §),
- csődbűncselekmény (Btk. 404. §) és csalás (Btk. 373. §),
- csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (Btk. 395. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §) egymás mellett,
- robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §) és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §) és nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (329. §) egymás mellett.

IV. A bíróságnak az együttesen elbírált bűncselekmények viszonylatában az I., a II. és a III. részben megjelölt körön kívül is lehetősége van a hasonló jelleg megállapítására; viszont – indokolt esetekben – a jelleghasonlóság hiánya folytán a III. részben felsorolt bűncselekményeket illetően is mellőzheti az üzletszerű elkövetés megállapítását.