36. BKv

Nyomtatóbarát változat

36. BK vélemény
a hamis magánokirat felhasználásának folytatólagos elkövetéséről

A  hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú – ugyanazon vagy több – magánokiratot, ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak.

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 6. §-a határozza meg a bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény fogalmát.

A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény kizárja a bűnhalmazatot. Akkor állapítható meg, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid  időközönként többször követ el. E törvényi feltételek fennállása esetén valamennyi bűncselekmény kapcsán lehetséges a folytatólagos elkövetés megállapítása, kivéve a folytatólagosság fogalmilag kizárt, illetőleg egyes törvényi tényállások jellege folytán ide nem vonható eseteit.

A hamis magánokirat felhasználása gyakran járulékos cselekménye a vagyon elleni bűncselekményeknek, rendszerint azok eszköz-, elő-, vagy a leplezését szolgáló utócselekményeként követik el.

A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi feltételei közül az egységes elhatározás és a rövid időközönként való többszöri elkövetés olyan ismérvek, amelyeket bármely bűncselekménynél, így a hamis magánokirat felhasználásánál is azonos szempontok szerint kell vizsgálni és megállapítani.

Az „ugyanolyan bűncselekmény” fogalmának megítélésénél hasonlóképpen ugyanazok a megfontolások érvényesülnek a hamis magánokirat felhasználásának gyakorlatában, mint más bűncselekmények folytatólagos elkövetésének a megítélésében. A Btk. Különös Részének azonos törvényi tényállásában meghatározott cselekmények minősülhetnek ugyanolyan bűncselekménynek. A folytatólagosság megállapításához azonban nem kell az egyes cselekmények jogi minősítésének is teljesen azonosnak lennie. Nem kizárt a folytatólagos elkövetés megállapítása, ha egyes cselekmények a törvényi tényállás alapesetét, míg mások annak minősített esetét valósítják meg. A hamis magánokirat felhasználása kapcsán azonban értelemszerűen csak a Btk. 345. §-ában foglalt törvényi tényállás tartozhat a többször megvalósított ugyanolyan bűncselekmény keretébe, minthogy e bűncselekménynek minősített vagy privilegizált esete nincs.

A folytatólagos bűncselekmény megállapításának az a feltétele azonban, hogy a bűncselekményeket azonos sértett sérelmére kell elkövetni, a hamis magánokirat felhasználása kapcsán sajátos formában jelentkezik.

A hamis magánokirat felhasználása esetében közvetlen értelemben vett sértettről nem lehet beszélni. E bűncselekmény védett jogi tárgya a közbizalom, legszorosabb értelemben a magánokiratok bizonyító erejébe vetett bizalom. A gazdasági élet egyensúlya és a polgárok ügyleti biztonsága a magánokiratok valóságába vetett bizalomra támaszkodik, ezért a hamis magánokirat felhasználása az ügyleti forgalomnak, a magánokiratok bizonyító erejére támaszkodó biztonságához fűződő társadalmi érdeket védi. Miután a hamis magánokirat felhasználása azzal valósul meg, ha valaki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, a folytatólagosság megítélése során elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a hamis stb. magánokiratot milyen jogok és/vagy kötelezettségek, azaz milyen jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek bizonyításra használták fel többször; tehát a megsértett jogviszony mibenlétének a tisztázása.

Ha a megsértett jogviszony, illetőleg az abban megtestesülő érdek ugyanazon elkövető több  hamis magánokirat felhasználásával elkövetett cselekményénél azonos, akkor az azonos sértett sérelmére elkövetést, mint a folytatólagosság egyik feltételét meg lehet állapítani. Ha például az elkövető a fiktív számlák tartalmát lekönyveli és a könyvelés ekként valótlan adatai alapján jogosulatlanul számolja el az általános forgalmi adót az adóbevallásában, akkor egyetlen jogviszonyban, éspedig az elkövető és az adóhatóság között fennálló adójogviszonyban valósultak meg a hamis magánokirat felhasználásának elkövetési magatartásai.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha pl. a pénztáros ugyanannál a  gazdálkodó szervezetnél sikkasztja el folyamatosan a kezelésére bízott pénzeket, és ezt a tevékenységsorozatát – egyetlen vagy több – hamis magánokirat többszöri felhasználásával leplezi. Ugyanakkor a sértett jogviszony különbözősége folytán már nem folytatólagosan elkövetett, hanem  több rendbeli a hamis magánokirat felhasználása akkor, ha az elkövető egyetlen hamis magánokirat többszöri megtévesztő felhasználásával több személyt vagy gazdálkodó szervezetet károsít meg. Ilyenkor a kapcsolódó vagyon elleni bűncselekmény, a csalás is több rendbeli.