2013.El.II.E.3/5.
1/2013. (V. 8.) BK vélemény
I. Magánvádas büntetőügyben önmagában a feljelentés bírósághoz érkezése miatt a feljelentett személy mentelmi jogának felfüggesztése iránt a Be. 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedések megtételének nincs helye.
II. Ha a feljelentésből megállapítható, hogy a cselekmény nem bűncselekmény (a cselekmény büntetendőségét, avagy az elkövető büntethetőségét kizáró ok áll fenn), a bűncselekmény gyanúja hiányzik, vagy más, az eljárás megszüntetésére okot adó körülmény esetén az eljárást személyes meghallgatás kitűzése és a Be. 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedés megtétele nélkül meg kell szüntetni.
III. Az I-II. pontok megfelelően irányadóak a pótmagánvád alapján indult bírósági eljárásban is.
1. A Be. 551. § (1) bekezdése szerint a külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése szerint képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani.
Ezzel megegyező szabályozást tartalmaz az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 14. § (1)-(2) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (1)-(2) bekezdése, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdése (azzal, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről az Európai Parlament határoz), az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 14. § (3) bekezdése (a mentelmi jog felfüggesztéséről az Alkotmánybíróság teljes ülése dönt), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 2. § (1) bekezdése (a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt), valamint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (5)-(7) bekezdése (a mentelmi jog felfüggesztéséről a legfőbb ügyész esetében az Országgyűlés, a többi ügyész esetében a legfőbb ügyész dönt).
2. A mentelmi jog – bár azt nem a Be. 6. § (3) bekezdése, hanem a Be. 551. § (1) bekezdése tartalmazza – a büntetőeljárás külső, közjogi jogviszonyon alapuló, ezért külön törvényekben szabályozott – akadálya, amely a büntetőügyben a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság elé állít eljárási akadályt. Nem tilalmazza azonban a mentelmi joggal védett személy elleni feljelentés megtételét.
A mentelmi jog személyhez kötött, fennállása alatt a feljelentett, vagy a bűncselekmény gyanújával terhelt személy ellen nem folyhat büntetőeljárás. A mentelmi jog, mint a meghatározott személy ellen folytatható büntetőeljárás közjogi tilalma alapján a mentelmi joggal védett személlyel szemben a megalapozott gyanú nem közölhető, és az ilyen személyt közvetlenül érintő eljárási cselekmény nem végezhető.
A mentelmi jog azonban csak az azzal védett személy elleni büntetőeljárás megindítását (folytatását) akadályozza. Nem lehet akadálya a bűncselekmény gyanúja miatt az eljárás megindításának, vagy olyan eljárási cselekmények elvégezésének (ekként a büntetőeljárás folytatásának), melyek nem irányulnak közvetlenül a mentelmi joggal védett személy ellen, azonban a gyanú megalapozását, személyre konkretizálását célozzák.
3. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A mentelmi jog nem képes meggátolni azt, hogy az azzal védett személy ellen feljelentést tegyenek. Ezért önmagában a feljelentés megtétele még nem jár a mentelmi jog megsértésével. A feljelentés alapján azonban a hatósági cselekményeknek az előzőekben írtak szerint akadályt állít. Gyakorlati szempontból azt kell vizsgálni, hogy tartalmilag milyen eljárási cselekmény végezhető a mentelmi jog felfüggesztése nélkül.
Magánvádas ügyben nem jár a mentelmi jog megsértésével
- a feljelentő bírósági felhívása arra nézve, hogy írásban pontosítsa a feljelentését,
- a feljelentett személye kilétének kiderítése, illetve a kilétének ismerete nélkül a bizonyítási eszközök felkutatása érdekében elrendelt nyomozás;
- a bíróság általi előkészítő ülés tartása,
- a bíróság - Be. 501. § (2) bekezdésén alapuló - eljárást megszüntető határozatának meghozatala,
- a bíróság áttételt elrendelő határozatának meghozatala,
- a bíróság felfüggesztést elrendelő határozatának meghozatala.
A mentelmi jog felfüggesztése előtt azonban nem rendelhető el a feljelentett személyének kiléte ismeretében nyomozás, és nem tűzhető ki személyes meghallgatás. Ezek ugyanis már olyan eljárási cselekmények, amelyek ténylegesen a mentelmi joggal védett személy ellen irányulnak.
A mentelmi joghoz fűződő, így a büntetőeljáráson kívüli, közjogi követelmény, hogy a bűncselekmény gyanúját mentelmi joggal rendelkező személyre konkretizálják, ekként a gyanú a mentelmi joggal rendelkező személy felé "forduljon", és érje el a szintet, amikor a megalapozott gyanú már közölhető lenne. Csakis ekkor kerülhet sor a mentelmi jog felfüggesztése, mint közjogi aktus megindítására.
4. A Be. 6. § (2) bekezdése szerint büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. Be. 497. § (1) bekezdése szerint a magánvádas eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Ha a feljelentésből nem derül ki, hogy azt ki ellen vagy milyen cselekmény miatt tette a feljelentő, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást rendelhet el (Be. 498. §).
A feljelentésben, mint történést vagy eseményt, le kell írni azt a cselekményt, amelyet a sértett az eljárás alapjának tekint. Ennek büntető törvénybe ütköző cselekménynek kell lennie, mégpedig olyan bűncselekménynek, amely miatt a törvény szerint a vádat magánvádló is képviselheti (alaki legitimáció). Amennyiben a feljelentett cselekmény a feljelentésben foglalt adatok szerint nem bűncselekmény (hanem pl. csak szabálysértés) a bíróság személyes meghallgatás nélkül - az általános szabályok [267. § (1) bek.: a feljelentésben vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, a terhelt gyermekkorú, a terhelt halála, elévülés, vagy kegyelem, ítélt dolog, illetőleg a magánindítvány, kívánat, feljelentés már pótolhatatlan hiánya] szerint – a büntetőeljárást megszünteti.
A feljelentésnek tehát bűncselekményt kell tartalmaznia ahhoz, hogy az elkövető személye elleni eljárásnak jelentősége legyen. Ha azonban a feljelentés nem tartalmaz olyan cselekményt, ami a büntető törvénybe ütközik, vagy a feljelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a cselekmény büntethetőségét vagy az elkövető büntetendőségét kizáró ok áll fenn, akkor nincs bűncselekmény, tehát nincs tárgya az eljárásnak. Ebben az esetben pedig nincs jelentősége a feljelentett személyének sem: esetleges mentelmi jogosulti mivoltával kapcsolatban nem kell intézkedni.
Ugyanez a helyzet, ha a feljelentésből a bűncselekmény gyanúja – mint a büntetőeljárás megindításának általános feltétele [Be. 6. § (2) és (3) bek.] – nem állapítható meg. A gyanú és a megalapozott gyanú ugyanis nem a feljelentő, hanem a hatóságnak címzett törvényi fogalom, a gyanúra, megalapozott gyanúra vont következtetés a hatóság általi értékelés eredménye. Ezért, habár a feljelentésben a feljelentett személy megnevezetten, azonosíthatóan szerepel, de a hatóság a bűncselekményre nem lát gyanút, illetve a gyanút nem látja az elkövetőre konkretizáltnak, az eljárást személyes meghallgatás nélkül meg kell szüntetnie.
5. A leírtak irányadóak akkor is, ha a sértett pótmagánvádlóként nyújt be vádindítványt a bírósághoz mentelmi joggal védett személlyel szemben. A Be. 552. § (1) bekezdése szerinti, a mentelmi jog felfüggesztését a bíróságnak csak akkor kell indítványozni, ha a vádindítvány elutasításának vagy az eljárás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésének nincs helye (BKv. 90. II. 1-3. és 6-7. pontok).
Budapest, 2013. május 8.
Dr. Kónya István kollégiumvezető
Dr. Soós László a kollégium jegyzője