A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Jpe.IV.60.034/2022/5.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által, a Jpe.IV.60.034/2022. számú ügyben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 37. § (1) bekezdése szerint benyújtott, előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács az előzetes döntéshozatali indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
[1] A Szegedi Ítélőtábla elnöke és a Pécsi Ítélőtábla elnöke az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, tartalmilag egyező tárgykörben a Bszi. 32. § (1) bekezdése a) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. A kezdeményezés nyomán a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bszi. 37. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítványában kérte, hogy a Jogegységi Panasz Tanács az alábbi jogkérdések értelmezését végezze el, majd hozzon jogegységi határozatot:
[2] Mi a követendő eljárás abban az esetben, ha a szerződésből eredő, lejárt követelés érvényesítése iránt az engedményes pert indít, de a szerződés a kötelezett (alperes) kifogása alapján érvénytelennek bizonyul? Van-e eljárásjogi vagy anyagi jogi akadálya annak, hogy az engedményes az ellenérdekű fél érvénytelenségi kifogása esetén a szerződés érvényessé nyilvánításával a szerződés teljesítéseként; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban rPtk.) alapján hatályossá nyilvánításával a nyújtott szolgáltatás visszatérítéseként; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) szerint alaptalan gazdagodás megtérítéseként kérje az ellenérdekű fél kereset (viszontkereset) szerinti marasztalását?
[3] A Szegedi Ítélőtábla elnöke és a Pécsi Ítélőtábla elnöke kezdeményezéseikben felhívták a figyelmet arra, hogy nem egységes a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy az engedményest megilleti-e a perbeli legitimáció az engedményezett követelés alapját képező szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség valamely jogkövetkezményének alkalmazása, és az alperes ennek megfelelő marasztalásra irányuló igényének bíróság előtti érvényesítésére. A kezdeményező ítélőtáblai elnökök hivatkoztak a megfogalmazott jogkérdésben hozott Gfv.VI.30.087/2021/7. és a Gfv.VI.30.183/2021/4. számú kúriai határozatokra. Felvetéseikben a Kúria jogértelmezésével ellentétes álláspontot fogalmaztak meg, és javaslatot tettek az általuk helyesnek vélt jogértelmezésre.
[4] A Gfv.VI.30.087/2021/7. számú határozatában a Kúria úgy döntött, hogy az „rPtk. 328. §-a alapján az engedményezési szerződéssel a kötelem jogosultja, az engedményező átruházza az adott kötelem kötelezettjével szembeni valamely követelését (vagy annak egy részét) az új jogosultra, az engedményesre. Az engedményezés következtében tehát az eredeti jogosultság (vagy annak egy része) tekintetében következik be alanyváltozás. A kötelem egyéb elemei tekintetében az engedményezés nem jár változással: az engedményezés után is az engedményező és a kötelezett maradnak az eredeti kötelem alanyai.” Továbbá „az engedményesnek az engedményezés alapján a követelés érvényesítésére keletkezik joga, azonban, ha a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelennek bizonyul, önmagában az engedményezés nem alapítja meg az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásához fűződő jogi érdeket.”
[5] A Gfv.VI.30.183/2021/4. számú kúriai határozat ezzel azonos álláspontra helyezkedett az indítványban megfogalmazott jogi kérdéssel összefüggésben.
II.
[6] A Jogegységi Panasz Tanács álláspontja szerint az indítvány alapján a jogegységi eljárás lefolytatása nem szükséges.
[7] A Bszi. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az előzetes döntéshozatalt a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezte, az arra vonatkozó indítványt a Kúria érintett kollégiumvezetője terjeszti a jogegységi panasz tanács elé. A kollégiumvezető indokolt indítványt tesz a kezdeményezés befogadására vagy visszautasítására. Ha a jogegységi panasz tanács az eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, az indítványt végzéssel visszautasítja.
[8] A 2021. évi CXXIV. tv. 71. §-ával módosított, jelenleg hatályos Bszi. 32. § alapján már nincs törvényi lehetőség jogegységi eljárás lefolytatására a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében. A Bszi. 32. § (1) bekezdése értelmében az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak akkor van helye, ha az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. A módosított törvényi szabályok tehát csak az ítélkezési gyakorlat egységességének helyreállítása, megteremtése vagy már meghozott, korábbi jogegységi határozat megváltoztatása, hatályon kívül helyezése érdekében, annak okán teszik lehetővé és szükségessé az eljárás megindítását.
[9] Az indítványban hivatkozott kúriai határozatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a felvetett jogkérdésben a Kúria ítélkezési gyakorlata egységes, a hivatkozott határozatok egybehangzó álláspontot fogalmaznak meg az indítványban felvetett jogkérdésben. Önmagában az a tény, hogy az alsóbb fokú bíróságok ellentétes, adott esetben a Kúria jogértelmezésétől eltérő döntéseket is hoznak, nem képezheti jogegységi eljárás alapját. Az ilyen döntések ellen a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozva a felek felülvizsgálati kérelmet, majd pedig jogegységi panaszt terjeszthetnek elő.
[10] A jogegységi panasz eljárás bevezetésével és az azzal egyidőben módosított felülvizsgálati eljárási szabályozással a jogalkotó célja kifejezetten az volt, hogy az ugyanabban a jogkérdésben jelentkező eltérő jogértelmezés problémáit a konkrét ügyekkel összefüggésben, az érintett felek kérelmére, az ő részvételükkel zajló eljárásban, elsősorban a felülvizsgálati eljárásban tárja fel és oldja meg a Kúria. Az alsóbb fokú bíróságok számára részletes és alapos indokolás mellett lehetőség van a korábban kiadott és közzétett kúriai ítéletektől eltérő álláspontot kialakítani, amelynek megalapozottságát a Kúria az arra jogosult kérelmére induló felülvizsgálati eljárásban értékeli. A jogegységesítésnek ezért az elsődleges, a jogegységi eljárást időben is megelőző eszköze a felülvizsgálati eljárás. Ennek megfelelően a jogegységi helyzet elsősorban konkrét ügyekkel kapcsolatban vizsgálható abban az esetben, ha a Kúria ugyanabban a jogkérdésben egymástól eltérő elvi döntést hozott. A kezdeményezésben és az indítványban megjelölt kúriai határozatok az egyedi ügyeket eldöntve az ügyekben felmerült, az arra jogosultak kérelmeiben megjelölt kérdésekben foglaltak állást.
III.
[11] A Bszi. alapján jogegységi eljárás kezdeményezése és lefolytatása a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából nem lehetséges. A kezdeményezés lényegében egy ilyen típusú eljárás megindítására irányul, hiszen a jogegységi eljárás lefolytatását azért kéri, mert a hivatkozott határozatok nem térnek ki az engedményes jogállásának minden jogilag releváns aspektusára. A Bszi. 32. § (1) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy jövőben hozandó döntéseket érintően (a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében) jogegységi eljárást nem lehet indítani, az csak már meghozott határozatokkal összefüggésben kezdeményezhető.
[12] Az indítványban megfogalmazott jogkérdést érintő, hivatkozott kúriai döntések nem jelentik akadályát annak, hogy a jövőben konkrét ügyek kapcsán felmerülő jogkérdésekben felülvizsgálati eljárás megindulását követően az egységes joggyakorlat kialakítását a Kúria a megfelelő eljárásokban elvégezze.
[13] Mindezekre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 37. § (1) bekezdése alapján az előzetes döntéshozatali indítványt visszautasította.
Budapest, 2022. június 27.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró