5/1999. számú BJE határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

5/1999. BJE szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa az 1999. április 19. és június 28. napján megtartott nem nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsának kezdeményezése alapján meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bek.] általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.

2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.

I n d o k o l á s

I.

1. A Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsa az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a (1) bekezdésének b/
pontjában írt okból jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte a több ember megölését célzó előkészületi cselekmény helyes jogi minősítése tárgyában. Ezzel egyidejűleg a Bszi. 29. §-ának (2) bekezdése alapján a jogegységi határozat meghozataláig a Bf.III.249/1999/2. szám alatt folyamatban levő ügyben a másodfokon folyó büntetőeljárást felfüggesztette.
Az ügyben a Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság a 4.B.114/1997/23. számú, 1997. november 27-én kihirdetett ítéletével S. V. vádlottat emberölés előkészületének bűntette és magánlaksértés vétsége miatt 3 évi börtönre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyidejűleg a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.XIII.21.771/1993. számú ügyében a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátást megszüntette.
Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentésért fellebbezett.
Az elsőfokú ítélet az emberölés előkészületének bűntettét a következő tényállás alapján állapította meg:
A vádlott elhatározta, hogy r. I. MOL-részvényeinek a megszerzése érdekében bérgyilkost fogad R.I.-nek, a feleségének és a kiskorú gyermekének a megölésére. Ezért kapcsolatba lépett Z.I.-val, és közölte vele, hogy R.I.-t és családját meg kellene ölni. Z.I. látszólag hajlandónak mutatkozott a megbízást elvállalni, és P.A.-hoz fordult, aki a terhelttel folytatott további megbeszélések során külföldi bérgyilkosnak adta ki magát. 1996. október 31-én P.A. - megegyezés szerint - a vádlott által az ezért felajánlott hat millió forint ellenében vállalkozott a három személy megölésére.
Z.I. és P.A. azonban csak látszólag vállalkoztak a megbízás teljesítésére, arról a nyomozó hatóságnak beszámoltak, így az ölés végrehajtására nem került sor.

2. A jogegységi eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezés hivatkozik arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Bf.IV. számú ítélkező tanácsa, hasonló tényállás alapján, a Bf.IV.1254/1998. számú határozatában a következő álláspontra helyezkedett:
A Bf. IV. számú tanács nem értett egyet a legfőbb ügyész képviselőjének - az emberölés előkészületének sui generis
bűncselekmény jellegére hivatkozó és abból levezetett - azzal az álláspontjával, amely szerint az emberölés előkészülete bűntettének a rendbelisége a sértettek számához igazodik, és a több sértettel szemben kifejtett előkészületi magatartás, különös törvényi rendelkezés hiányában, nem foglalható egységbe.
A Bf.IV.1254/1998/3. számú határozatban kifejtettek szerint:
"A bűncselekmény megvalósulási folyamatának szakaszokra bontása a felelősség előrehozásánál, szakaszokhoz igazított súlyozásánál, azok elhatárolásánál bír jelentőséggel, azoknál a bűncselekményeknél, ahol büntetőjogi szempontból értékelt stádiumok különíthetők el.
A szándékos bűncselekmény kifejlődésének három értékelhető szakasza a törvényi tényálláshoz való viszonyukban különbözik egymástól. Ehhez képest az előkészület az első stádium, amellyel az elkövetőnek a bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása tetten érhető. Az előkészületet a törvény általános jelleggel nem rendeli büntetni, hanem csak akkor, ha a Btk. Különös Része erre kifejezetten utal". "...A büntetendő előkészületet, mint amilyen az emberölés előkészületének a bűntette is, az jellemzi, hogy a jogi tárgyat veszélyeztető volta kizárólag a befejezett bűncselekményhez való viszonyából fakad.
A törvényi tényállások a törvény Különös Részében meghatározott befejezett tettesi cselekményt határozzák meg. Minthogy a kísérlet a bűncselekmény szándékos végrehajtásának megkezdése, az előkészület kívül esik a tényállás keretein, ezáltal a konkrét bűncselekmény tárgyi oldalának egyetlen elemét sem valósíthatja meg, merítheti ki az előkészületi magatartás. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a törvényi tényálláshoz az előkészületi cselekmény még nem tartozik hozzá, vagyis az előkészülettel nem a bűncselekmény tényállásában, fogalmi meghatározásában szereplő tényállási elemek valamelyikét valósítja meg az elkövető. Így cselekményét nem a tényállásszerűség, hanem csupán a diszpozició, illetve annak elemei jellemzik.
Az emberölés előkészületének bűntettét a törvény az emberölésre vonatkozó törvényhely keretén belül helyezi el, külön megnevezéssel nem illeti. A Btk. 166. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ezen büntetendő előkészületi cselekmény tartalmában a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében
foglalt rendelkezésre épül, semmilyen korlátozást nem tartalmaz.
A legfőbb ügyész képviselőjének érvelésével ellentétben, az emberölés előkészületének bűntette nem értékelhető sui generis, önálló befejezett bűncselekményként s erre tekintettel a sértettek száma sem létesít valóságos alaki halmazatot".

II.
A Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsa azért függesztette fel az I/1. ügyben a büntetőeljárást, mert a Bf.IV.számú tanács jogkérdésben kifejtett - idézett - álláspontjától el kíván térni.
A Bf.III.számú tanács álláspontjának lényege a következő
A Btk. 17. §-ának és 18. §-ának az egybevetéséből következik: az előkészület és a kísérlet lehetséges és egymásra következő megelőző stádiuma valamely szándékos befejezett bűncselekménynek. Az előkészület ugyan nem feltétlenül szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba lépéséhez, viszont - elvben - olyan bűncselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs (pl. egymozzanatos immateriális bűncselekmény). Az előkészület büntethetőségéhez azonban - szemben a kísérlettel - az szükséges, hogy a büntetőtörvény Különös Része büntetni rendelje. Az előkészület esetében arról van szó, hogy bizonyos jogtárgyak tekintetében - a védelemhez fűződő társadalmi érdek rendkívüli fontosságát felismerve - a jogalkotó a tényállásszerű kísérletet megelőző, de a jogtárgy veszélyeztetését már magában hordozó magatartást is a büntetőjogi üldözés alá vonja.
Az előkészület és a kísérlet között a lényegbe vágó különbséget az jelenti, hogy míg valamely bűncselekmény kísérlete a különös részbeli törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartás kifejtésének a megkezdésével valósul meg, addig az előkészületet kimerítő elkövetési magatartás kívül esik a törvény különös részében meghatározott törvényi tényálláson, mert az előkészület megállapítását lehetővé tevő elkövetési magatartások körét a Btk. Általános Része [18. § (1) bek.] határozza meg. (Nem valamely Különös Részben meghatározott bűncselekmény előkészületéről, hanem sui generis bűncselekményről van szó akkor, ha a Különös Részben megállapított törvényi
tényállás elkövetési magatartásként valamely, egyébként az előkészület körébe illeszkedő magatartást határoz meg. Ebben a tekintetben a Bf. IV. tanács álláspontjával egyet kell érteni, ám ebből az álláspontból nem következik, hogy az előkészület mindig egységként lenne értékelendő.)
A büntetendő előkészület - az előzőekben kifejtett, az elkövetési magatartásban megnyilvánuló különbözőség dacára - mindig valamely a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek az előkészülete; az előkészület nem általában létezik. Ez a megállapítás abból vonható le, hogy az egyébként büntetőjogilag rendszerint közömbös előkészületi magatartás kifejtése csak akkor tekinthető előkészületnek, ha az valamely bűncselekmény elkövetése céljából valósul meg [Btk. 18. § (1) bek.].
Valamely bűncselekmény előkészületét ugyanannak a bűncselekménynek kísérletével, illetőleg befejezett alakzatával (az elkövetési magatartás eltérő volta ellenére) az elkövető szándéka, mégpedig az egyenes szándéka köti össze: előkészülete csak szándékos bűncselekménynek lehet, a Különös Részben tételezett bűncselekmény elkövetése céljából kell az előkészület elkövetési magatartását kifejteni, az előkészület megvalósulása a cselekménynek kísérleti szakba fejlődése esetén egyenes szándékkal való elkövetést involvál.
Mindebből következik: a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek a büntetni rendelt előkészülete elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz a bűncselekményhez, amelynek a megvalósítását célozza, és - az elkövetési magatartás különbözőségétől eltekintve - magában rejti mindazokat az ismérveket, amelyek a célba vett befejezett bűncselekményt jellemzik.
A büntetőtörvény által büntetni rendelt előkészület is megfelel a bűncselekmény általános fogalmának. Nevezetesen: tényállásszerű (diszpozíciószerű) - a diszpozíciót a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése írja le -, jogellenes (társadalomra veszélyes) és bűnös cselekmény. Nincs indok arra, hogy azok az általános elvek, amelyek minden bűncselekményre vonatkoznak, a büntetendő előkészület esetében ne érvényesüljenek.
Ilyen általános elv az, mely szerint ahol a sértettek számának jelentősége van - a sértettek számának megfelelően - többrendbeli bűncselekmény valósul meg, kivéve azokat az
eseteket, amikor ezt a törvényi (különös részi) megfogalmazás kizárja (pl. a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek: (Btk. 171. §)"más vagy mások" lehetnek a sértettjei, tehát adott esetben akár több személy, de az utóbbi esetben is egy rendbeli bűncselekményt kell megállapítani).
A szóban levő esetben ilyen kivételre utaló megfogalmazást a törvény nem tartalmaz, tehát több sértett életét célba vevő előkészület több rendbeli emberölés előkészülete.
Ha tehát az előkészületi magatartás arra irányul, hogy a befejezett bűncselekmény több sértett sérelmére valósuljon meg, előkészületi szakaszban maradása esetén is, a halmazati szabályoknak megfelelően, többrendbeli bűncselekményt kell megállapítani.
Ezek az általános érvek irányadók az emberölés előkészülete és a befejezett emberölés viszonyában is. Több ember megöléséhez igen gyakran az előkészületi magatartásnak a többszörös kifejtése szükséges (pl. több sértett megöléséhez sértettenként külön-külön kell az elkövetésre felhívni, sértettenként kell az elkövetésben megállapodni; több ember megöléséhez több lőszert kell beszerezni stb.). Azokban az esetekben viszont, amelyekben az előkészületi magatartás egyszeri kifejtésével is lehetőség van több ember életének a kioltására (pl. egyetlen kést beszerezve több embert is meg lehet ölni: a több ember életének a kioltását célzó szándék eredményezi azt, hogy az egyszeri, azonos előkészületi magatartás valamennyi sértett sérelmére megvalósuló emberölés előkészületének legyen tekintendő. Míg az utóbbi esetben az előkészületi magatartással a több sértett életének a célzatos veszélyeztetése önmagában, addig az előző esetben a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésébe illeszkedő elkövetési magatartás többszörös megvalósulása is az emberölés előkészületének a célba vett sértettek számához igazodó többrendbeli emberölés előkészületeként való értékelését igényli.
Felvethető, hogy a több ember megölését célzó, egyébként tényállásszerű emberölés előkészülete nem tekinthető-e egyrendbeli bűncselekménynek azon az alapon, hogy maga a befejezett bűncselekmény mint több emberen elkövetett emberölés is egyrendbeli.
A több emberen elkövetett emberölés - a kellő súlyú büntetés kiszabhatósága érdekében - törvényi egység; a
megállapítása legalább két, önmagában is emberölésnek értékelendő bűncselekménynek a megvalósulását feltételezi. Az emberölés előkészületét büntetni rendelve viszont a törvény nem teremt törvényi egységet több tényállásszerű előkészületi cselekmény között. Ennek egyenes következménye az, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészület annak ellenére többrendbeli bűncselekmény, hogy a befejezett emberölés (a törvényi egység folytán) egyrendbeli minősített emberölés lenne. Az egyrendbeliként való értékelése elenyésztetné az ilyen cselekmény társadalomra veszélyességében megnyilvánuló azt a többletet, amelyet több ember életének a veszélyeztetettsége jelent.
A fentieken túl további érvek is amellett szólnak, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészületi cselekmény a sértettek számának megfelelő rendbeli emberölés előkészülete:
Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kísérletbe, illetőleg a befejezett bűncselekménybe ugyanennek a bűncselekménynek az előkészülete beolvad. Ha egyrendbelinek értékelnénk a több ember megölését célzó előkészületet, az előkészület továbbfejlődése folytán egy sértett megölése (annak kísérlete) esetén is megtörténne a beolvadás, nem nyílna lehetőség a további sértett(ek) tekintetében az emberölés előkészületének a halmazatban történő megállapítására, így ez az előkészületi magatartás értékelés nélkül maradna.

.-.-.

A nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője azzal az állásponttal éretett egyet, amely szerint az emberölés előkészületének bűntettét többrendbelinek kell minősíteni, ha az előkészület több ember megölésére irányul.

III.
A jogegységi tanács a Btk. rendelkezéseit és a bűncselekmény tanának tételeit alapul véve alakította ki álláspontját az I. és a II. pontban ismertetett jogkérdésben, amelyet a Legfelsőbb Bíróság tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem szorítkozott azonban az emberölés
előkészületének problémakörére, hanem általánosságban
elemezte a bűncselekmény előkészületével kapcsolatos bűnhalmazati kérdéseket.

1. A bűncselekmény [Btk. 10. § (1) bek.] törvényi ismérveit a Btk. Általános és Különös Részének rendelkezései együttesen határozzák meg. Egy konkrét cselekmény tényállásszerű, ha a Különös Részben meghatározott egyes rendelkezéseknek megfelel (ezek általában a befejezett tettesi magatartást írják le), továbbá akkor is, ha az Általános Rész rendelkezéseiben a bűncselekmény kísérletére és előkészületére, valamint a részesekre vonatkozó ismérveket (Btk. II. Fejezet II. és III. Cím) valósítja meg.
A jogegységi tanács a semleges "törvényi ismérvek" kifejezést használja, mivel a jogirodalom többféle szakkifejezéssel él, és ezeknek többé-kevésbé eltérő jelentéstartalmat tulajdonít: (törvényi) tényállás - diszpozíció; tényállásszerűség - diszpozíciószerűség stb.).A jogegységi tanács azonban pusztán jogtechnikai kérdésnek tekinti, hogy ezeket a törvényi ismérveket a Btk.
Általános vagy Különös Része tartalmazza-e: ha megvalósulnak (és a büntetőjogi felelősség más feltételei is megvannak), a cselekmény bűncselekmény.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének lényeges különbségek a büntetőjogi felelősségnek a Btk. Általános Részében, illetve a Különös Részében meghatározott feltételei között. Ilyen különbség az, hogy a Btk. rendelkezései a Különös Részben az egyes bűncselekmények elkövetési magatartását írják le, az Általános Részben pedig a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése semleges (önmagukban büntetőjogilag közömbös) magatartásokat nyilvánít előkészületi cselekményeknek, ha azokat "bűncselekmény elkövetése céljából" fejtik ki.

2. Az eddigiekből következik, hogy a Btk. Általános Részének rendelkezéseit és általában a bűncselekmény tanának (ezen belül az egység-többség tanának) tételeit az
előkészületre is alkalmazni kell, de "értelemszerű" eltérésekkel. Így pl., mivel az előkészület alanya még részben sem valósítja meg annak a bűncselekménynek az elkövetési magatartását, amelyre az előkészület irányul, a bűncselekmény elkövetésének előkészületi szakaszában nem lehet tettesek és részesek között különböztetni, s egy előkészületi cselekménynek nincs kísérlete.
Ellenben az előkészület szakaszban maradó bűncselekménynek is van passzív alanya (sértettje). Az önmagukban büntetőjogilag közömbös előkészületi cselekmények, amelyeket azonban bűncselekmény elkövetése céljából valósítanak meg, veszélyeztetik a sértett jogait és érdekeit, bár távolabbról, mint a kísérlet szakaszába jutott vagy a befejezett bűncselekmény.

3. Az előkészület csak a törvény külön rendelkezése szerint büntetendő, mégpedig egy-egy különös részi rendelkezésben meghatározott bűncselekmény előkészülete, illetve kivételesen - a Btk. 18.§-ának (1) bekezdésében felsoroltak közül - csak egyes előkészületi cselekmények. Lehetséges továbbá az is, hogy a törvény Különös Részének rendelkezése olyan cselekményeket nyilvánít önálló, ún. sui generis bűncselekménynek amelyek fogalmilag előkészületi jellegűek [szerepelnek a Btk. 18. §-a (1) bekezdésének felsorolásában; lásd pl. a hamis tanúzásra felhívást: Btk. 242. §]. Az ilyen sui generis bűncselekményekre nem az előkészületre irányadó, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más, a Különös Részben meghatározott befejezett bűncselekményekre.
A jogegységi tanács tehát nem ért egyet azzal a felfogással, amely a bűncselekmény előkészületét általában tekinti sui generis bűncselekményi alakzatnak.

4. Az egység-többség tanának elvei és az azokon alapuló bírói gyakorlat általában akkor is irányadó, ha a bűncselekmény csak a (büntetendő) előkészület szakaszáig jut el, azonban "értelemszerű" eltérésekkel.

a) A Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészületi cselekmények egyszeri megvalósítása rendszerint a természetes egység keretében marad akkor is, ha térben és időben elkülönülő részcselekményekből tevődik össze (pl. valaki a bűncselekmény elkövetésére mást felhív, majd a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközöket megszerzi stb.). A részcselekményeket egységbe forrasztja, hogy "ugyanannak a bűncselekménynek az elkövetése céljából" történnek.

b) A folytatólagosság megállapítása akkor sem indokolt, ha az előkészületi részcselekmények között a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében leírtakhoz hasonló kapcsolat ismerhető fel.

c)Kivételesen többrendbeli előkészület megállapítására kerülhet sor, ha az előkészületi cselekmények között eltelt hosszabb időből és más körülményekből megállapíthatóan az előkészület alanya a bűncselekmény elkövetésének céljával felhagyott (bár a büntethetősége a Btk. 18. §-ának (2) bekezdése alapján nem szűnt meg), majd ezt a célt újból kitűzte.

5. Az előkészületi cselekmény - a 4/c) pont szerinti kivételt nem tekintve - a jogegységi tanács álláspontja szerint ahhoz képest minősül egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi magatartás alanyának célja egy vagy több bűncselekmény véghezvitelére irányul-e egymással.

a) A minősítés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a célul tűzött több bűncselekményt egy vagy több elkövetési magatartással tervezi-e megvalósítani, illetve a célba vett bűncselekmények alaki vagy anyagi halmazatban állnának-e egymással.

b) Ebből következik: ha a sértettek számának jelentősége van abból a szempontból, hogy a célba vett bűncselekmény egy- vagy többrendbelinek minősülne-e, ennek megfelelően minősül egy vagy többrendbelinek a bűncselekmény előkészülete is. Tehát pl. az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbeli, ha az előkészület több ember megölésére irányul. Nincs jelentősége viszont annak, hogy a több emberen elkövetett (befejezett, illetve megkísérelt) emberölés - a Btk. 166. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint - egyrendbeli bűncselekmény lenne (törvényi egység).

6. Az általánosan elfogadott halmazati szabályok szerint, ha a bűncselekmény (legalább) kísérleti szakba jut, emellett ugyanannak a bűncselekménynek az előkészületét nem lehet bűnhalmazatban megállapítani (az előkészületi cselekmény önállótlan részcselekménynek tekintendő, az anyagi halmazat látszólagos). Más a helyzet azonban, ha az előkészület több bűncselekmény elkövetésére irányul, s ezek közül nem mindegyik jut el (legalább) a kísérlet szakaszáig (pl. az előkészület célja több ember megölése, de közülük csak egyet ölnek meg). Ilyenkor a befejezett emberölésnek (az emberölés kísérletének) és az emberölés előkészületének halmazata létesül.
A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében
(Bszi. 27. §) - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és döntését a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 1999. június 28.

Dr. Berkes György s. k. a tanács elnöke, Dr. Kónya István s.k. előadó bíró, Dr. Belegi József s.k. bíró, Dr. Révész Tamásné s.k. bíró, Dr. Vereczkei Géza s.k. bíró.

A kiadmány hiteléül:

bírósági tisztviselő
Hné