4/2005. számú KJE határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA




4/2005. KJE





A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!



A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2005. november 8. napján megtartott nem nyilvános ülésen az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének indítványa alapján meghozta a következő



jogegységi határozatot:



1. Bírósági nyilvántartásba vehető az a társadalmi szervezet is, amelynek alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság erről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat.



Amennyiben az alapszabály ezen kérdéseket rendezi, törvényességének vizsgálatát az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. §-ának /1/ bekezdésére, 9. és 11. §-aira figyelemmel kell elvégezni.



2. Az 1989. évi II. törvény 6. §-ának /1/ bekezdésébe ütközik az az alapszabályi rendelkezés, amely szerint

a/ a testületként létrehozott ügyintéző és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlőség esetén az elnök más által nem támogatott /egyedüli/ szavazata dönt;

b/ a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének megismételt ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Ha az alapszabály ezeket a rendelkezéseket tartalmazza, az 1989. évi II. törvény 4. §-ának /1/ bekezdése alapján a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele megtagadható.



I n d o k o l á s



I.



A Legfőbb Ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § /1/ bekezdésének a/ pontjában írt okból az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a 31. § /2/ bekezdésének rendelkezése alapján a PLÜ.31.275/2004. számon, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény /a továbbiakban: Etv./ 6. §-ának /1/ bekezdésére alapítottan jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta arról, hogy bírósági nyilvántartásba vehető-e a társadalmi szervezet, ha alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagságnak e körülményekről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat; megfelel-e az Etv. 6. § /1/ bekezdésében foglaltaknak az az alapszabályi rendelkezés, amely szerint az ügyintéző és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének megismételt ülése határozatképes-e a megjelentek számára tekintet nélkül.



Az ügyészi indítvány szerint általánosan elfogadottnak tekinthető az az álláspont, amely szerint az alapszabálynak arról mindenképpen rendelkeznie kell, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, de csak akkor, ha erről a tagokat tájékoztatták.



Abban viszont már nem egységes a bíróságok gyakorlata, hogy

- ha az ismételt közgyűlést nem az eredetivel azonos napon, hanem későbbi időpontban hívják össze, a távolmaradás jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást közölni kell-e már az eredeti közgyűlés meghívójában, vagy elegendő az újabb meghívóban,

- ha későbbi időpontra hívják össze, az időpont kitűzhető-e már az eredeti meghívóban,

- későbbi időpontban történő összehívás esetén kell-e újabb meghívót küldeni?

Az indítvány 2. pontjában kifejtettek szerint gyakran előfordul, hogy a társadalmi szervezet alapszabályának rendelkezése szerint az ügyintéző és képviseleti szerv /más testületi szerv/ ülésén szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a testület három tagú és a határozatképességhez az alapszabály két tag jelenlétét követeli meg, a szavazategyenlőségre vonatkozó szabály lehetőséget ad arra, hogy a testület hatáskörébe tartozó kérdést - testületi döntési formát felhasználva - egy személy - az elnök - döntse el.



Eltérő gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az előzőekben vázolt alapszabályi rendelkezés megfelel-e az Etv. 6. § /1/ bekezdésében foglalt, a demokratikus elven való működés követelményének.



Az ügyészi indítvány 3. pontjában megállapította, hogy nem egységes a bíróságok gyakorlata abban a kérdésben, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének a határozatképtelenség miatt megismételt ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek tekinthető-e. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy az elnökség megismételt ülése nem lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.



A Legfelsőbb Bíróság határozataiban kifejtettekkel szemben /Kny.VI.37.642/2002/3., Kny.III.37.389/2002/3. és Kny.III.37.251/2002/3./ a Fővárosi Ítélőtábla több esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ütközik az Etv. 6. §-ának /1/ bekezdésébe az alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint a megismételt elnökségi ülés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes /1.Kny.52.276/2003/2., 1.Kny.52.087/2003/2./.



II.



A jogegységi tanács ülésén a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat fenntartotta azzal, hogy a demokratikus önkormányzati elven alapuló működés biztosítása érdekében a bírósági nyilvántartásba vétel feltételeként megkövetelhető, hogy az alapszabály rendelkezzék a megismételt közgyűlés határozatképességéről és arról, hogy a megismételt közgyűlés időpontjáról valamennyi tagot megfelelően tájékoztatni kell.

Ezeknek a követelményeknek az alapszabályban történő rögzítése nem korlátozza az egyesülési jog szabad gyakorlását, és nem zárja ki az Etv. elveinek megfelelő, eltérő részletszabályok alkotását.



Ezért - a társadalmi szervezet törvényes működésének biztosítása érdekében -célszerűnek tartotta az ismételt közgyűlés összehívásával kapcsolatos, az indítványban felsorolt kérdéseknek az alapszabályban történő rendezését.



III.



Az Etv. 6. §-ának /1/ bekezdése deklarálja, hogy a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A /2/ bekezdés írja elő, hogy a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.



Az Etv. 9. §-ának a/ pontja értelmében a társadalmi szervezet tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein.



A társadalmi szervezet szervezeti rendjét szabályozó Etv. 11. § /2/ bekezdése a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének összehívására vonatkozóan mindössze arról rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább ötévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.



Az Etv. idézett rendelkezéseihez fűzött részletes indokolás hangsúlyozza, hogy a társadalmi szervezet alapszabályának kell rögzítenie a tagok közös célját, a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működésének kereteit, illetőleg elő kell segítenie a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabály kialakításáról a törvényes keretek betartása mellett szabadon rendelkezhetnek az alapítók, ugyanis az Etv. a szervezet működésével kapcsolatban alig tartalmaz rendelkezéseket, az alapszabály tartalmával kapcsolatban pedig csak néhány, a jogi személlyé váláshoz és a működéshez egyébként elengedhetetlen követelményt ír elő. Ilyen követelmény, hogy az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.

Az Etv. - a szabályozás egész szellemével összhangban - a társadalmi szervezet tagjainak csak az egyesülési jogból és a szervezeti tagságból fakadó legalapvetőbb jogait és kötelességeit rögzíti. Így a tagnak joga, hogy részt vegyen a társadalmi szervezet tevékenységében, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe, kötelezettsége pedig, hogy eleget tegyen az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

IV.



Az Etv. 1. §-a deklarálja, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az egyesülési jog szabad gyakorlása az Etv. Általános rendelkezéseiben lefektetett elvek és szabályok alkalmazásában azt jelenti, hogy amennyiben az egyesülési jog gyakorlása nem ütközik a 2. § /2/ és /3/ bekezdéseiben meghatározott tilalmakba, a 4. § /1/ bekezdésének megfelelően a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek /Etv. 3. §/.



A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyészi indítványban megfogalmazott kérdésekben az Etv. idézett rendelkezéseiben, továbbá a 6. §-ának /1/ bekezdésében és indokolásában rögzített elvek szem előtt tartásával alakította ki gyakorlatát, s döntött az elsősorban ügyészi fellebbezések folytán elé került nyilvántartási ügyekben arról, hogy az adott társadalmi szervezet alapszabályának egyes rendelkezései mennyiben felelnek meg a demokratikus, önkormányzati működés elvének, elősegítik-e a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.



Áttekintve a Legfelsőbb Bíróság e körben folytatott gyakorlatát, a jogegységi tanács arra az álláspontra jutott, hogy a legfőbb ügyészi indítvány 1. pontjában részletezett kérdéseket érintően több, az Etv. elveinek megfelelő szabályozás lehetséges. Az egyedüli, Etv.-nek megfelelő szabályokat előre - minden esetre érvényes módon - meghatározni nem is lehet, mivel a túlrészletezett szabályozás a további törvényes megoldások keretét indokolatlanul szűkítené, a jogalkotási funkció gyakorlását eredményezné, és végső soron az egyesülési jog szabad gyakorlását korlátozná.



Az Etv. 6. §-ának /1/ bekezdésében foglalt garanciális rendelkezéseknek akkor felel meg a társadalmi szervezet alapszabálya, ha a közgyűlés összehívásának módjára és határozatképességére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az alapszabály csak így biztosítja a társadalmi szervezet demokratikus működését.



A jogegységi tanács álláspontja szerint ugyanakkor nincs akadálya a nyilvántartásba vételnek, ha a társadalmi szervezet alapszabálya nem tartalmazza a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság erről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ebben az esetben ugyanis a megismételt közgyűlésre is az általános - a közgyűlésre vonatkozó - alapszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A jogegységi tanács rámutat arra, hogy nagy taglétszámú, tagoltabb szervezeti felépítésű vagy nagyobb területen működő társadalmi szervezet alapszabálya akkor segíti elő megfelelően a tagok jogainak érvényesülését, úgy biztosítja a szervezet zavartalan és demokratikus működését, ha a fenti kérdéseket szabályozza. Ezért az országos kiterjedésű vagy más, szélesebb körben működő társadalmi szervezet alapszabályában ezeknek a kérdéseknek a rendezése ajánlatos, de a nyilvántartásba vétel feltételéül szabni az erre vonatkozó törvényi szabályok hiányában nem lehet.



A társadalmi szervezet Etv. 6. § /1/ bekezdésének megfelelő demokratikus működése nem csak akkor biztosítható, ha az alapszabály rendelkezik a megismételt közgyűlés esetén követendő eljárásról. Nincs tehát akadálya annak, hogy külön szabályozás nélkül, az általános alapszabályi előírásoknak megfelelően a közgyűlés határozatképtelensége miatt /vagy egyéb más okból is/ nem "megismételt", hanem új közgyűlést hívjon össze a társadalmi szervezet. Megjegyzendő, hogy kis taglétszámú, csak helyi szinten működő társadalmi szervezeteknél általában nem is szükséges a megismételt közgyűlésre vonatkozó külön szabályozás, mert itt nem ütközhet sem technikai, sem anyagi korlátokba új közgyűlés összehívása.



Ha a társadalmi szervezet a közgyűlés összehívására vonatkozó általános alapszabályi rendelkezésektől megismételt közgyűlés esetén el kíván térni, akkor kell az erre vonatkozó szabályokat az alapszabályban megállapítani oly módon, hogy azok összhangban legyenek az Etv. 6. §-ának /1/ bekezdésében foglalt garanciális rendelkezésekkel. Így a megismételt közgyűlés meghívójában szükséges a tagok tájékoztatása a távolmaradásuk következményeiről - arról, hogy a közgyűlés megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz -, illetőleg a nem ugyanazon a napon megismételt ülésre újabb meghívót kell valamennyi tagnak küldeni. Egyébként az eredeti közgyűlésről távolmaradt tagok nem értesülnének a megismételt közgyűlés megtartásának szükségességéről.



V.



A Legfelsőbb Bíróság több határozatában /Kny.III.37.705/2002/3., Kny.VI.37.626/2001/3./ kifejtette, hogy az az alapszabályi rendelkezés sérti a demokratikus működés alapelvét, amely lehetővé teszi, hogy ha az elnökség három tagú, két tag jelenlétében is határozatképes ülésén szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntsön. Ebben az esetben két fő jelenlétében, eltérő vélemények esetén az elnök akadálytalanul érvényesítheti akaratát, gyakorlatilag egyszemélyi döntést hozhat. Ez a szabályozás nem felel meg a demokratikus működés törvényi követelményének, mert a kétharmados határozatképességre vonatkozó szabály mellett az elnök "túlhatalmát" eredményezheti.



A jogegységi tanács álláspontja szerint téves a Fővárosi Ítélőtábla döntéseiben /1.Kny.52.271/2003/4., 1.Kny.52.034/2003/2./ kifejtett álláspontja, amely szerint az Etv. egyetlen rendelkezéséből sem következik az, hogy a több főből álló testületként létrehozott ügyintéző szerv határozata nem alapulhat - az arra vonatkozó feltételek teljesülésekor - egy személy döntésén. Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az ügyintézés feladatait testület lássa el, e szervnek is meg kell felelnie az Etv. 6. §-ának /1/ bekezdésében rögzített demokratikus működés elvének. Testületi szerv esetében fogalmilag kizárt az, hogy egyetlen személy hozzon döntést.



Ebből következően helyesen minősítette törvénysértőnek a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben /Kny.VI.37.642/2003/3., Kny.III.37.133/2001/3./ az alapszabály arról szóló rendelkezését, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A jelenlévők számától független határozatképesség kivételes az egyesülési jogban; rendeltetése az, hogy a szervezet működésképtelenné válását elkerülhetővé tegye a tagság többségének érdektelensége esetén. A demokratikus önkormányzás elvével ellentétes az, ha a kisebbség dönthet az egész szervezet ügyeiben. Az ügyintéző és a képviseleti szervet, az elnökséget a tagok választják, e kis létszámú testületekkel szemben indokolt azt az elvárást támasztani, hogy mindenkor határozatképes legyen, tartós akadályoztatás esetén akár új elnökségi tagok megválasztásával is.



Ebből következően nem fogadható el a Fővárosi Ítélőtábla több határozatában /1.Kny.52.276/2003/2., 1.Kny.52.087/2003/2./ is rögzített azon álláspontja, amely szerint a megismételt elnökségi ülés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.



A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bsz. 27. §-ában, 29. § /1/ bekezdésének a/ pontjában és 32. § /4/ bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész szerint határozott.



Budapest, 2005. november 8.



Bauer Jánosné dr. sk. jogegységi tanács elnök

dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró

dr.Kozma György sk. bíró

dr.Kaszainé dr.Mezey Katalin sk. bíró

dr.Buzinkay Zoltán sk. bíró





A kiadmány hiteléül:





bírósági tisztviselő