4/1999. számú BJE határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

4/1999. BJE szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa az 1999. április 19-én tartott nem nyílvános ülésen a legfőbb ügyész indítványa alapján meghozta és 1999. április 27-én kihirdette a következő

jogegységi határozatot:

A fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt a másodfokú bíróság a kényszerintézkedések tárgyában hozott elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha a határozatot kizárólag a felnőttkorú terhelt fellebbezése folytán bírálja felül.

I n d o k o l á s

A legfőbb ügyész a Bszi. 29.§-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulata és 31.§-ának (2) bekezdése alapján - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárást indítványozott.
A legfőbb ügyész Bf.212/1999. számú indítványa szerint az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a jogértelmezési kérdésben, hogy ha a fiatalkorú és a felnőtt korú vádlott együtt elbírált ügyében a tárgyalás előkészítése során a bíróság tanácsa nem volt törvényesen megalakítva, de a végzés a fiatalkorú vádlott tekintetében elsőfokon jogerőre emelkedett, úgy ez a szabálysértés kiterjed-e a felnőtt korú vádlottra vonatkozó nem jogerős rendelkezésre, és ennek folytán a fiatalkorú vádlottra nézve is a végzés hatályon kívül helyezésének van-e helye.
A legfőbb ügyész az eltérő bírói gyakorlat igazolására az alábbi döntéseket hozta fel:

1/a. A Legfelsőbb Bíróság Bf.II.674/1985. számú ügyében a megyei főügyészség 11 vádlott ellen különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádlottak között két fiatalkorú szerepelt és egyikük - a II.r. vádlott - előzetes letartóztatásban volt.
A tárgyalás előkészítése során a megyei bíróság a fiatalkorú II.r. vádlott és 8 felnőtt korú vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen több felnőtt korú vádlott fellebbezést jelentett be.
A Legfelsőbb Bíróság, az ügyészi indítvánnyal megegyezően, a felnőtt korú vádlottak fellebbezésével megtámadott végzést valamennyi vádlottat érintően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, mert a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Az eljárt bírósági tanácsnak ugyanis nem volt nő tagja, arra nézve pedig nem állt rendelkezésre adat, hogy az egyik tagja pedagógus lett volna.
A hatályon kívül helyező végzésében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a megyei bírósági hatáskörbe tartozó ügyben nem alkalmazható az akkor még hatályban volt Be.297.§-ának (3) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a fiatalkorú és a felnőtt korú vádlott összefüggő ügyében az ügyész - kivételesen - a fiatalkorúak bírósága helyett az általános illetékességű bíróság előtt emelhet vádat. Ebből következik - tartalmazza a végzés - hogy az adott ügyben "az eljárási szabályok alkalmazásánál a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - lévén az eljárás egységes - a felnőtt korú vádlottakat illetően is." /BH 1986/1-13.sz./.

1/b. A Legfelsőbb Bíróság ugyanígy foglalt állást a Bf.II.737/1992. számú végzésében is /BH 1992/10-627.sz./.

2/a. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az 1.Fk.59/1998. számú ügyében az elsőfokú bíróság a fiatalkorú I.r. és a felnőtt korú II.r. vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig fenntartotta. A végzés ellen a felnőtt korú II.r. vádlott jelentett be fellebbezést, a fiatalkorú I.r. vádlottat illetően elsőfokon jogerőre emelkedett.
A megyei főügyészség a felnőtt korú vádlott vonatkozásában a végzés hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel a határozatot aláíró ülnökök egyike sem volt pedagógus, így a bíróság a Be.296.§-ának (3) bekezdéséhez képest nem volt törvényesen megalakítva.
A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú végzés meghozatalában valóban nem vett részt pedagógus ülnök, azonban álláspontja szerint a felnőtt korú vádlott esetében ez a végzés hatályon kívül helyezését azért nem tette indokolttá, mert a hivatkozott eljárási szabálysértés csak a fiatalkorú vádlott vonatkozásában valósult meg. /BH 1998/7-327.sz./.

2/b. A Szombathelyi Városi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága az Fk.1077/1998/2. számú végzésével a felnőtt korú I.r. és IV.r., valamint a fiatalkorú II.r. és III.r. vádlottak előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen egyedül a felnőtt korú IV.r. vádlott fellebbezett.
A megyei főügyészség valamennyi vádlottra nézve a végzés hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel az elsőfokon eljárt bírósági tanácsnak nem volt pedagógus ülnök tagja, így az nem volt törvényesen megalakítva.
Az indítvány ezen túlmenően utalt arra is, hogy a fiatalkorúak ügyében már a tárgyalás előkészítése során is a fiatalkorúak tanácsának kell eljárnia.
A Vas Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az Fkf.369/1998/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a felnőtt korú IV.r. vádlott vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy megszüntette az előzetes letartóztatását.
A megyei bíróság az ügyészi indítvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a pedagógus ülnök hiánya a felnőtt korú vádlott tekintetében azért nem indokolta a végzés hatályon kívül helyezését, mert ez az eljárási szabálysértés kizárólag a fiatalkorú vádlottak vonatkozásában valósult meg.
/A megyei bíróság a végzés indokolása során hivatkozott a fentebb megjelölt BH 1998/7-327.számú eseti döntésre/.
A legfőbb ügyésznek a jogegységi eljárást kezdeményező indítványából kitűnő álláspontja szerint a 2/a. és 2/b. alatt jelzett határozatok téves jogértelmezésen alapulnak, míg az 1/a. és 1/b. pontban megjelölt végzésekben foglaltak a helytállóak.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó fenntartotta ezt az álláspontját.
A jogegységi tanács - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - a jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta.
A Be. a XIII. fejezetében sorolja fel azokat a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási szabályokat, amelyek részben eltérnek az általános rendelkezésektől, részben pedig kiegészítik azokat: a Be.296.§-ának jelenleg hatályos (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik ülnöke pedagógus.
A 297.§ (2) bekezdése szerint a fiatalkorúak bírósága felnőtt korú terhelt ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg. A bírósági eljárás egységes, ezért ez a törvényi rendelkezés a tárgyalás előkészítésének a szakaszára is vonatkozik: a bíróság tanácsának hatáskörébe tartozó kérdésekben [175.§ (2) bek.] a tanácsnak a 296.§ (3) bekezdése szerinti összetételben kell eljárnia akkor is, ha fiatalkorú és felnőtt korú vádlott ügyét együtt bírálja el.
Ennek megfelelően töretlen az ítélkezési gyakorlat arra nézve, hogy a fiatalkorú vádlott ügyében már a tárgyalás előkészítése során, illetve a kényszerintézkedések tárgyában is a fiatalkorúak tanácsának kell eljárnia. /BH. 1997/1-16.szám/.
A fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó rendelkezés megsértése ún. feltétlen eljárási szabálysértés: a másodfokú bíróság hatályon kivül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva /Be.250.§ II/a./. A Be.268.§-a második mondatának megfelelően a rendelkezést a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés esetén is alkalmazni kell.
A Be.297.§-a (2) bekezdésének hatálya, a helyes értelmezése szerint, arra a felnőttkorú terheltre is kiterjed, akinek az ügyét a fiatalkorúak bírósága az összefüggés folytán elbírálja. Ha pedig az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a felnőttkorú terhelt jelent be fellebbezést, a felülbírálat terjedelmére vonatkozó szabályok szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét is hatályon kivül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja [Be.237.§ (2) bek.].
Minthogy a kényszerintézkedések tárgyában az előkészítő ülés során hozott határozat nem ügydöntő, így e törvénysértés orvoslására a felülvizsgálati eljárás keretei között nem kerülhetne sor. [Be.284.§ (1) bek.].
A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a legfőbb ügyésznek az 1/a. és 1/b. pontban megjelölt végzésekkel megegyező indítványát alaposnak találta. Ezért - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében /Bszi.27.§/ - a rendelkező rész szerint határozott, és döntését a Bszi.32.§-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 1999. április 19.

Dr. Berkes György s.k. a tanács elnöke, Dr. Bessenyő Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró, Dr. Tóth Éva s.k. bíró, Dr. Vereczkei Géza s.k. bíró.

A kiadmány hiteléül:

bírósági tisztviselő