3/2018. számú BJE határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

3/2018. BJE

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a Kúria B.I. tanácselnöke által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2018. március 12. napján megtartott ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A Kúriai Döntések 2015. évi 4. számában EBD 2015.B.15. számon közzétett határozat elvi bírósági döntésként való fenntartását megszünteti.

Indokolás

I.

A Kúria B.I. Tanácsának tanácselnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja és a 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.

A jogegységi indítvány szerint abban a kérdésben, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználhatóságának lehetőségéről döntő végzés ellen fellebbezésnek van-e helye, olyan törvényszéki határozat meghozatalára került sor, amely ellen – annak törvénysértő volta okán – a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvánnyal élt; ez a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvánnyal megtámadott határozat elvi bírósági döntésként is megjelent, ma is hatályban van, és amely közzétett, jelen jogegységi indítvánnyal támadott határozatban képviselt döntéstől a Kúria ítélkező tanácsa el kíván térni.

Az indítványozó indítványában a következő bírósági határozatra, az ítélkezésben kötelező érvénnyel bíró elvi bírósági döntésre, és a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványra hivatkozott:

1.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán 16767/2013. bü. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.13/2014/16. számon, 2014. október 8. napján indítványozta, hogy a járásbíróság nyomozási bírája engedélyezze a titkos információgyűjtés keretében beszerzett bizonyítékok büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználását.

A Nyíregyházi Járásbíróság a 2014. október 13. napján meghozott 36.Bny.566/2014/2. számú végzésében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.13/2014/16. számú indítványát elutasította. A jogorvoslati nyilatkozat tekintetében pedig úgy rendelkezett, hogy a végzés ellen a kézbesítéstől számított három napon belül fellebbezésnek van helye.
A Nyíregyházi Járásbíróság az ugyanaznap meghozott 36.Bny.566/2014/3. számú végzésével a /2. sorszámú végzését azzal javította ki, hogy a korábbi határozatával elutasított ügyészségi indítvány pontosan mire irányult. Eszerint a kijavított szöveg a következő: „az ügyészség indítványozta, hogy a nyomozási bíró engedélyezze a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználását”.
A határozat ellen a Főügyészség B.13/2014/16. számon, 2014. október 16. napján fellebbezést jelentett be.

A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a 2014. október 30. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/3. számú végzésével a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírójának a 2014. október 13. napján meghozott 36.Bny.566/2014/2. számú végzése ellen bejelentett ügyészi fellebbezést elutasította; az azonos napon meghozott 36.Bny.566/2014/3. számú – kijavító – végzését pedig helybenhagyta.
A Nyíregyházi Törvényszék az ügyészi fellebbezés elutasítását azzal indokolta, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 215. § (4) bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek a nyomozási bíró által a Be. 207. § (2) bekezdés b) és e) pontjára, valamint a (3)-(4) bekezdésére vonatkozóan hozott határozat ellen.
A Be. 207. § (2) bekezdésének b) pontja a nyomozási bíró jogkörébe utalja többek között a  titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [Be. 206/A. § (4) bekezdés] való döntést.
Ezért a törvényszék – a nyomozási bíró saját téves rendelkezésén alapuló mulasztását pótolva – a Be. 359. § (1) bekezdése alapján az ügyésznek a /2. sorszámú végzés ellen bejelentett törvényben kizárt fellebbezését elutasította.

2.
A Nyíregyházi Törvényszék 2014. október 30. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/3. számú végzése a Kúriai Döntések 2015/4. számában B.15. szám alatt elvi döntésként közzétételre került azt kiemelve, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatósága tárgyában hozott nyomozási bírói határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

3.
A legfőbb ügyész BF.1516/2015. számú, 2016. január 5. napján kelt – a Kúrián 2016.   január 6. napján érkeztetett – átiratában a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelentett be a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bnyf.425/2014/3. számú  végzésével szemben, mert az ügyészi fellebbezést elutasító határozatát törvénysértőnek tartja.
Indítványát azzal indokolta, hogy a Be. 215. § (4) bekezdés b) pontjának 2013. december 31. napjáig hatályos szövege szerint valóban nem volt helye fellebbezésnek a Be. 207. § (2) bekezdés b) és e) pontjára, valamint a (3) és (4) bekezdésére vonatkozó – így a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő – határozatok ellen.
E rendelkezést azonban az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény 46. § (2) bekezdése módosította, így a Be. 215. § 2014. január 1. napjától hatályos szövege már nem zárja ki a 207. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt döntések – köztük a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzések –  elleni fellebbezést.

Erre figyelemmel a Nyíregyházi Törvényszék törvényt sértett, amikor 2014. október 30. napján kelt határozatával az ügyészi fellebbezést – mint törvényben kizártat – elutasította. Ezért – a kizárólag a legfőbb ügyészt megillető rendkívüli jogorvoslati lehetőség keretében –  indítványozta annak megállapítását, hogy a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bnyf.425/2014/3. számú végzésének az ügyészi fellebbezést elutasító rendelkezése törvénysértő.

4.
A Kúria a Legfőbb Ügyész BF.1516/2015. szám alatt törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát Bt.I.25/2016. szám alatt lajstromozta.
Ezt követően a Kúria B.I. Tanácsának tanácselnöke 2016. január 13. napján a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja és a 33.§ (1) bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint a legfőbb ügyész álláspontja helytálló, s a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a közzétett elvi bírósági döntéstől.

Ezért a Kúria a 2016. január 13. napján tartott tanácsülésen meghozott Bt.I.25/2016/2. számú végzésével a legfőbb ügyész által a Nyíregyházi Törvényszéknek a költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Észak-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán indult büntetőügyben 3.Bnyf.425/2014/3. szám alatt hozott végzése ellen a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványa alapján indult eljárást – a jogegységi határozat meghozataláig –   felfüggesztette.

5.
A legfőbb ügyész 2018. február 14. napján kelt, a Kúrián 2018. február 15. napján érkeztetett BF.223/2018. számú átiratában a BF.1516/2015. számú, 2016. január. 5. napján kelt, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványában foglaltakat megismételve, az abban foglaltakat fenntartva indítványozta, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa akként határozzon, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban a bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye, és a Bszi. 42. § (4) bekezdésében írtakra figyelemmel a Kúriai Döntések 2015/4. számában B.15. szám alatt megjelent határozat elvi bírósági döntésként való fenntartását szüntesse meg.

II.

Miután a jogegységi indítványban megjelölt jogkérdés kapcsán a Nyíregyházi Törvényszék téves jogalkalmazás alapján hozta meg döntését, amely elvi bírósági döntésként is megjelent, a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból a jogegységi határozat meghozatala indokolt.
A Kúria ezért a jogegységi indítvány érdemi elbírálása végett a Bszi. 38. §-a szerint ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az írásbeli indítványukban foglaltakat fenntartotta, és azzal egyezően szólalt fel.

III.

A kezdeményezett jogegységi eljárásban a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a következő álláspontra helyezkedett.
A Kúriai Döntések 2015/4. számában B.15. szám alatt elvi döntésként közzétett Nyíregyházi Törvényszék 2014. október 30. napján meghozott 3.Bnyf.425/2014/3. számú végzése nem a meghozatalakor hatályos jogszabályon alapul.

A Be.  – jelenleg hatályos – 215. § (4) bekezdése a), b), c) és d) pont alatt – szűkítő rendelkezés keretében – nevesíti a nyomozási bírói határozatok azon zárt körét, amelyek ellen nincs fellebbezésnek helye.
Így kizárt a jogorvoslat
a) a Be. 207. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a vádirat benyújtása előtt a bírósághatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 149. § (6) és (8) bekezdésével, a 151. § (3) és (6) bekezdésével és a 153. § (2) bekezdésével kapcsolatos indítványokról hozott határozat,
b) a Be. 207. § (2) bekezdés e) pontjára és (3)-(4) bekezdésére vonatkozó határozat,
c) a Be. 212. § (2) bekezdése szerinti határozat,
d) a Be. 214. § (1a) bekezdés szerinti határozat
ellen.

A Kúria jogegységi tanácsa megállapítja, hogy a hivatkozott Be. 215. § (4) bekezdés b) pontja szerinti törvényi rendelkezés 2014. január 1-jével módosult a jelenleg hatályos törvényi rendelkezéssé. A Be. 215. § (4) bekezdés b) pontja alatti törvényhely korábbi, 2013. december 31. napjáig hatályos szövege nem csak a Be. 207. § (2) bekezdésének e) pontjára és (3)-(4) bekezdésére vonatkozó határozatra vonatkozóan mondta ki a fellebbezés kizártságát, hanem a Be. 207. § (2) bekezdésének b) pontja alá tartozó határozatokra, így a titkos adatszerzés engedélyezéséről [Be. 203. § (4) és (6) bekezdés], megszüntetéséről [Be. 205. § (3) bekezdés], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [Be. 206/A. § (3) bekezdés], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [Be. 206/A. § (4) bekezdés] szóló határozatokra is.

E rendelkezést azonban az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény 46. § (2) bekezdése módosította.
A jogorvoslatot kizáró rendelkezések közül kivette a Be. 207.§ (2) bekezdés b) pontját, így a Be. 215. § 2014. január 1. napjától hatályos szövege már nem zárja ki a 207. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt döntések – köztük a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről döntő végzések – elleni fellebbezést.

A Kúria Jogegységi Tanácsa ezért rögzíti, hogy az elvi bírósági döntésként megjelent Nyíregyházi Törvényszék 3.Bnyf.425/2014/3. számú végzése a jogorvoslat tárgyában már hatályban nem lévő Be. rendelkezésre hivatkozott.

Másrészt a Kúria jogegységi tanácsa leszögezi, hogy a jogegységi eljárás célja és lényege a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása.
Jelen jogegységi eljárás tárgya olyan elvi bírósági döntésként megjelent határozat, amely – a fellebbezési jogosultság tárgyában – nem a meghozatalakor hatályos Be. szerint rendelkezett.
Az elvi bírósági döntés kötőerejét szabályozza ugyanakkor a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja, amely kimondja, hogy jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsban jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől.

IV.

Ezért a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi indítvány alapján eljárva a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont második fordulata szerinti okból a rendelkező rész szerint határozott. Miután a jogegységi eljárást generáló jogkérdést a Be. egyértelműen szabályozza, annak kimondása szükségtelen volt. Az EBD 2015.B.15. számon közzétett határozat elvi bírósági döntésként való fenntartása megszüntetésével ugyanakkor biztosította azt, hogy megfelelő legyen a törvényalkalmazás.

A jogegységi tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2018. március 12.

Dr. Székely Ákos s.k.
a jogegységi tanács elnöke

Dr. Krecsik Eldoróda s.k.
előadó bíró

Dr. Márki Zoltán s.k.
bíró

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k.
bíró

Dr. Csák Zsolt s.k.
bíró

a jogegységi tanács tagjai