3/1999. KJE szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa 1999. május hó 5. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Közigazgatási Kollégium vezetőjének indítványa folytán meghozta a következő
A nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények valamint az egészségbiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos perek illeték- és költségmentesek. A társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséggel kapcsolatos perekre a tárgyi költségmentesség nem vonatkozik.
I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 31. §-ának /1/ bekezdés a) pontjában írt jogkörében - a Bsz. 105. §-ára is figyelemmel - jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat hozatalára tett indítványt.
Az indítványban rámutatott, hogy az 1998. január 1-ével hatályba lépett a társadalombiztosítási ellátásokkal és igényekkel kapcsolatos törvények közül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §-a a törvényben szabályozott nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét, míg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 61. §-ának /9/ bekezdése az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét továbbra is fenntartotta.
Ugyanakkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 59. §-ának /2/ bekezdése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § /3/ bekezdésének módosításával kimondta a társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel kapcsolatos perek illetékkötelezettségét.
Az indítványozó álláspontja szerint e miatt a már hatályban nem lévő, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (Tbtv.) 101. §-ának egységes értelmezése végett kiadott, a Legfelsőbb Bíróság KK.29. számú állásfoglalásával módosított KK.26. számú állásfoglalása meghaladottá vált.
Mindezek alapján indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatban mondja ki: "a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények, valamint az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek. A társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási perekre a tárgyi illetékmentesség nem vonatkozik."
II.
A Jogegységi Tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó az indítványt fenntartotta.
A Legfőbb Ügyész képviselője az indítványban foglaltakkal egyetértett és felszólalásában a jogegységi indítványban javasolt határozat meghozatalát támogatta.
III.
A bírósági eljárásban érvényesülő illetékkedvezményekről szóló Itv. 56. §-ának /1/ bekezdése szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy az Itv. szerint illetékmentességet élvez.
A Tbtv. 101. §-a külön jogszabályként a társadalombiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességéről rendelkezett.
A Tb. tv. e szakaszának értelmezése céljából az egységes és helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása végett tette közzé a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a KK.29. számú állásfoglalással módosított 26. számú állásfoglalást. Az állásfoglalás kimondta, hogy a társadalombiztosítás szervének az 1975. évi II. törvényen és a végrehajtására kiadott jogszabályokon alapuló valamennyi igénye érvényesítésével kapcsolatos per illeték- és költségmentességét.
Az indokolás szerint a társadalombiztosítási igény érvényesítésének fogalmába tartozik a biztosítottnak járó ellátás és a társadalombiztosítási szerv különböző jogcímen fennálló követelése iránti igény is. Ez utóbbiak közé értendő a társadalombiztosítási szerv, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, táppénzhozzájárulás iránti, a Tb. tv. 106. §-án alapuló visszafizetési, valamint a 110-111. §-ain alapuló késedelmi pótlék, járulékbírság és mulasztási bírság iránti ügyének tárgyában hozott fizetésre kötelező határozat, illetőleg fizetési meghagyás is.
Az Eb. tv. 61. §-ának /9/ bekezdése, illetőleg a Tny. 81. §-a továbbra is biztosítja a törvényben szabályozott egészségbiztosítási ellátások iránti igények, illetőleg a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét.
Ebből következően a Tny. VIII. fejezetében és az Eb. tv. VIII. fejezetében szabályozott visszafizetési és megtérítési kötelezettséggel kapcsolatos, a társadalombiztosítási szerv által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult perek továbbra is tárgyi költségmentesek.
Változott ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék-kötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának illetékkötelezettsége. A Tbj. 59. § /2/ bekezdése az Itv. 43. §-ának /3/ bekezdését módosítva akként rendelkezik, hogy az egyéb közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárások tételes illetékére vonatkozó szabályozástól eltérően az adójellegű kötelezettséggel illeték, társadalombiztosítási- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos perekben az Itv. 39-41. §-ában meghatározott illetékalap után számítandó az elsőfokú polgári peres eljárás, a fellebbezési eljárás illetőleg a felülvizsgálati eljárás illetéke.
Ebből következően az Itv. 62. § /1/ bekezdés h) pontja alapján a társadalombiztosítási járulékkötelezettséggel kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult peres eljárásban a feleket nem tárgyi költségmentesség, hanem az egyéb közigazgatási perekkel egyezően tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A Bsz. 105. §-a értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat hozataláig továbbra is alkalmazhatók.
Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályokkal már teljes mértékben összhangban nem lévő kollégiumi állásfoglalás eredeti feladatát betölteni nem tudja és nem szolgálja az egységes bírói gyakorlat kialakítását sem, szükségessé vált a rendelkező rész szerinti jogegységi határozat meghozatala. E jogegységi határozat közzétételétől az idézett jogszabályok alkalmazását igénylő perekben már nem alkalmazható a KK. 26. számú állásfoglalás.
Budapest, 1999. május 5.
Dr. Petrik Ferenc sk. a tanács elnöke, Bauer Jánosné Dr. sk. előadó bíró,
Dr. Kaszainé Dr. Mezey Katalin sk. bíró, Dr. Lomnici Zoltán sk. bíró,
Dr. Kozma György sk. bíró