2/1999. KJE szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa 1999. május hó 5. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Közigazgatási Kollégium vezetőjének indítványa folytán meghozta a következő
A társadalombiztosítási ügyben jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, illetőleg megtérítés címén megállapított összegnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 94. §-a és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 72. §-a szerinti mérséklésre, elengedésre irányuló kérelem tárgyában hozott közigazgatási határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 31. §-ának /1/ bekezdés a) pontjában írt jogkörét gyakorolva jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként a Bsz. 105. §-ára figyelemmel jogegységi határozat hozatalára tett indítványt.
Az indítványban előadta, hogy az 1998. január 1-ével hatályba lépett Tny. 95. §-ának /2/ bekezdése és az Eb. tv. 77. § /2/ bekezdése a korábbi szabályozással ellentétben a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése illetőleg megtérítése címén megállapított összeg mérséklésére illetve elengedésére irányuló kérelem elbírálása során hozott határozattal szemben a jogorvoslatot és ekként a bírósági felülvizsgálati lehetőségét kizárta.
Az indítványozó álláspontja szerint e rendelkezésekre figyelemmel a már hatályban nem lévő társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (Tb. tv.) 114. és 117. §-án, valamint a törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet(Vhr.) 349. §-ának előírásain alapuló, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma által kiadott KK. 29. számú állásfoglalással módosított KK. 20. számú állásfoglalás meghaladottá vált. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Jogegységi Tanács jogegységi határozatában mondja ki: a társadalombiztosítási ügyben megtérítési összeg méltányosságból való mérséklésére (elengedésére) vonatkozó közigazgatási határozat a bíróság által nem vizsgálható felül.
II.
A Jogegységi Tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó fenntartotta az indítványt.
A Legfőbb Ügyész képviselője az indítvánnyal egyetértett és felszólalásában a jogegységi indítványban javasolt határozat meghozatalát támogatta.
III.
A Legfelsőbb Bíróság KK.29. számú állásfoglalásával módosított KK.20. számú állásfoglalása szerint a társadalombiztosítási ellátásra (baleseti ellátásra) jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség csökkenéséért, vagy haláláért felelős nem jogi személy megtérítési kötelezettségének mérséklése tárgyában hozott határozatot a közigazgatási perben eljáró bíróság felülvizsgálhatta és meg is változtathatta.
Az állásfoglalás a Tbtv. 114. és 117. §-ának valamint a Vhr. 349. §-ának hatályos rendelkezésein alapult. A rendelkezések szerint a társadalombiztosítási igény megtérítése, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, a járulék bírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság és az eljárás költségeinek megtérítése címén megállapított nem jogi személyt terhelő összeg méltányosságból való mérséklésére vagy elengedésére törvényes lehetőség volt. Az e tárgyban hozott közigazgatási határozat a Tbtv. kizáró rendelkezése hiányában bíróság által felülvizsgálható és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 341. §-ának e) pontja alapján megváltoztatható is volt.
A társadalombiztosítási ellátásokkal és igényekkel kapcsolatban az 1998. január 1-ével hatályba lépett Tny. 94. §-ának /1/ bekezdése és az Eb. tv. 72. §-a a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, a magánszemélyt terhelő megtérítés, mulasztási bírság továbbá az eljárás költségének megtérítése címén megállapított összeg méltányosságból való mérséklését, elengedését a társadalombiztosítási szerv vezetője számára teszi lehetővé.
Ugyanakkor a Tny. 95. §-ának /2/ bekezdése és az Eb. tv. 77. §-ának /2/ bekezdése a korábbi szabályozással ellentétben a mérséklés, elengedés tárgyában hozott intézkedéssel, határozattal szemben a jogorvoslatot így a bírósági felülvizsgálat lehetőségét is kizárja. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. § /6/ bekezdése alapján eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítási ügyekre is irányadó Áe. 72. § /4/ bekezdés a) pontja szerint ugyanis nincs helye a jogerős államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha azt törvény kizárja.
A Bsz. 105. §-a alapján a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő tartalmú jogegységi határozat hozataláig alkalmazhatók.
Mindezek alapján szükségesség vált a rendelkező rész szerinti, az e tárgyhoz kapcsolódó kollégiumi állásfoglalástól eltérő iránymutatást tartalmazó és a hatályos jogszabályoknak is megfelelő jogegységi határozat meghozatala. Ennek közzétételétől az állásfoglalás már nem alkalmazható az előzőekben említett jogszabályokhoz kapcsolódó perekben.
Budapest, 1999. május 5.
Dr. Petrik Ferenc sk. a tanács elnöke, Bauer Jánosné Dr. sk. előadó bíró,
Dr. Kaszainé Dr. Mezey Katalin sk. bíró, Dr. Lomnici Zoltán sk. bíró,
Dr. Kozma György sk. bíró