1/2021. számú KJE határozat

Nyomtatóbarát változat

 A KÚRIA

1/2021.KJE

A Kúria Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Kúria Elnöke által kezdeményezett, a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga megszűnése időpontjának és törlésének ingatlan-nyilvántartási eljárással összefüggő, valamint az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet ügyféli jogállása és kereshetőségi joga kérdéseiről szóló jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

I. A mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdonnal érintett földrészletre vonatkozóan a törvény erejénél fogva szűnik meg.

II. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földhasználati jog ingatlan-nyilvántartási hatóság által történő törlésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a földkiadás tárgyában meghozott jogerős határozat alapján a hatóság megkeresésére kerülhet sor.

III. A mezőgazdasági termelőszövetkezet közvetlen anyagi jogi érdekeltség hiányában a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését elrendelő határozat  vonatkozásában kereshetőségi joggal nem rendelkezik.

IV. A Kúria Jogegységi Tanácsa megállapítja, hogy a Kfv.37.475/2019/12. számú határozat a továbbiakban nem hivatkozható.

V. A Kúria a jogegységi határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

[1] A Kúria Elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi indítványt terjesztett elő az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati jogának ingatlan-nyilvántartási szempontból történő megszűnése időpontjának, a földhasználati jog törlésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási hatóság eljárásának, továbbá az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet ingatlan-nyilvántartási eljárásban fennálló ügyféli jogállásának és kereshetőségi jogának meghatározása érdekében

[2] Az indítványozó álláspontja szerint a közelmúltban több kúriai döntés született, a Kfv.IV.37.475/2019., Kfv.II.37.471/2019., Kfv.II.37.472/2019., Kfv.II.37.473/2019., Kfv.III.37.478/2019., Kfv.III.37.480/2019., Kfv.II.37.481/2019. és Kfv.II.37.483/2019. számú döntések, amelyek az ügy szempontjából releváns tényeket illetően azonosnak tekintendők. Az egyes tanácsok az azonos ténybeli alapból származó jogkérdések, így az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törvény erejénél fogva történő megszűnése esetén követendő eljárás, az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga ingatlan-nyilvántartási szempontból történő megszűnésének időpontja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet kereshetőségi joga megítélésében egymástól eltértek.

II.

[3] A kérdés eldöntése szempontjából releváns tényállás szerint az ügyben érintett mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: felperes) az 1992. augusztus 6. napján megtartott közgyűlésen a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámtv.) 3. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a vagyona felosztásáról, a földalapok kijelölése és jóváhagyása jogerősen megtörtént. A földkiadási eljárás során a sorsolási jegyzőkönyvvel szemben előterjesztett kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás eredményeként a felperes által indított perben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését a Kúria a 2018. november 7. napján kelt Kfv.VI.38.078/2017/9. számú ítéletével helybenhagyta. Leszögezte, hogy a sorsolással (megállapodással) érintett földterületek nem maradványterületek, a felperes mérlegében vagyonként nem szerepelnek, a területekre a felperesnek tulajdonjoga nincs, ebből következően a tulajdonost megillető jogosítványokat nem gyakorolhatja.

[4] A földkiadásra vonatkozó határozattal szemben a felperes által előterjesztett jogorvoslat alapján az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését a Kúria 2020. január 21. napján kelt Kfv.IV.37.409/2019/5. számú ítéletében hatályában fenntartotta, így a földkiadási eljárás is jogerősen lezárult.

[5] A földkiadás tárgyában eljáró hatóság megkeresése alapján indult az ingatlan-nyilvántartási eljárás, amelynek során a földművelésügyi hatóság a sorsolási jegyzőkönyv és a földkiadási határozat alapján a részarány-tulajdonosok tulajdonjogának bejegyzését kérte. A fellebbezési eljárásban az alperes az elsőfokú hatóság részarány-tulajdonosok tulajdonjogának bejegyzésére és ezzel egyidejűleg a felperes földhasználati jogának törlésére vonatkozó határozatát helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a megkeresés ingatlan-nyilvántartási szempontból az összes szükséges adatot tartalmazta, ezért az a bejegyzés alapjául szolgálhatott.

[6] A jogerős határozattal szemben előterjesztett kereset alapján indult közigazgatási perben – figyelemmel arra, hogy 44 határozatot érintően 44 külön per indult – az elsőfokú bíróság a 7.K.27.088/2018. számú ügyet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 33. § (1) bekezdése alapján mintaperként bírálta el. A többi per a mintaperre tekintettel felfüggesztésre került. A mintaperben eljáró tanács az alperes határozatát megsemmisítette és alperest új eljárásra kötelezte annak előírásával, hogy a földkiadási határozat jogerőre emelkedésének, végrehajthatóságának tisztázását követően lehet dönteni a bejegyzés elrendeléséről, illetve annak időpontjáról. A mintaperben meghozott elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nem került sor.

[7] A felfüggesztést követően folytatódott eljárásban az alperes a határozata indokolását a földkiadási határozat véglegessé válása, valamint erre figyelemmel a tulajdonjog bejegyzésének időpontja vonatkozásában módosította, mely módosított határozatra a felperes a keresetét kiterjesztette. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A részarány-tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésére és a földhasználati jog törlésére vonatkozó rendelkezéseket külön vizsgálva, az előbbi döntés körében a kereset elutasítását a kereshetőségi jog hiányára alapította és érdemben nem vizsgálta. A földhasználati jog törlése esetén a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 14. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat felhívva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes földhasználati joga a jogszabály erejénél fogva megszűnt, ezért e jog törlésére jogszerűen került sor.

III.

[8] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria tanácsai eltérő álláspontra helyezkedtek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földhasználati jog törvény erejénél fogva történő megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából történő megszűnés időpontja, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet kereshetőségi joga tekintetében, figyelemmel a korábbi mintaperben meghozott döntésre.

[9] A földhasználati jog megszűnése időpontjával és az ingatlan-nyilvántartásból való törlésével összefüggésben az egyik álláspont szerint (Kfv.IV.37.475/2019/12.) e jog törlése és a részarány-tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése időben egymástól szét nem választható eljárási cselekmények, így a földhasználati jog törlésére mindaddig nincs lehetőség, amíg az érintett tulajdoni hányadra vonatkozóan a tulajdonjog bejegyzése nem történik meg, figyelemmel arra is, hogy mindkét eljárási cselekmény ugyanazon okiraton, a megkereséshez csatolt földkiadási határozaton alapszik. Érvelésük szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ra, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. §-ra és 26. § (1) bekezdésére figyelemmel a bejegyzett jog törlésére hivatalból akkor sem kerülhet sor, ha a földhasználati jog a jogszabály rendelkezése folytán szűnik meg.

[10] A másik álláspont szerint (Kfv.II.37.471/2019/11., Kfv.III.37.478/2019/12. és további 5 döntés) miután a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga az Fkbt. 14. §-a alapján megszűnt, ezért annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése pusztán deklaratív aktus, arra a részarány-tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésétől függetlenül sor kerülhet. Miután a felperes nem vitatta, hogy a tagok földjeinek elkülönítése az Ámtv. 13. § (2) bekezdés a) pontja alapján megtörtént, és a földkiadásra sor került, így a releváns tények bekövetkeztével a földhasználati jog a törvény erejénél fogva megszűnt, annak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése nem konstitutív hatályú.

[11] Az ügyféli jogállással és a kereshetőségi joggal összefüggésben az egyik álláspont szerint (Kfv.IV.37.475/2019/13.) a felperes a földkiadási és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban egyaránt ügyfélként vett részt, az ügy a jogát érintette, ezért az ügyféli jogállása elismerésére helyesen került sor. Az ügyféli jogosultságtól elkülönített kereshetőségi jog vizsgálata körében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes közvetlen anyagi jogi érintettsége a 44 hasonló tárgyban folyamatban lévő per közül az első mintaperben már elismerést nyert, ezért ettől eltérő döntés meghozatalára az ezt követően lefolytatott közigazgatási peres eljárásban nem volt lehetőség (2/2004.KJE, EBD2016.K.21).

[12] Miután a kereshetőségi jogot a felperes által konkrétan megjelölt jogszabálysértésekhez kapcsolódóan szükséges vizsgálni, és a jogi érintettség a mintaperben hozott keresetnek helyt adó ítélettel már elismerést nyert, így utóbb az ettől eltérő döntés meghozatalára a Magyarország Alaptörvénye B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállam integráns részét képező jogbiztonság követelménye miatt csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek kérelmére vagy hivatalból lefolytatott bizonyítás alapján az ügy ténybeli és jogi alapja megváltozik. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság indokolatlanul tette önálló vizsgálat tárgyává a földhasználati jog törlése és a részarány-tulajdonosok jogának bejegyzésére vonatkozó döntést annak ellenére, hogy azok szükségszerűen összefüggenek, mivel azok alapját ugyanazon hatósági határozat képezi.

[13] A másik álláspont szerint (Kfv.II.37.471/2019/11. és Kfv.III.37.478/2019/12. a további 5 ítélet) a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati jogának törlése és a tulajdonjog bejegyzése ugyan egy határozatba foglalt, de két egymástól jól elkülöníthető közigazgatási cselekmény, melynek elkülönített vizsgálatára sor kerülhetett. A termelőszövetkezet kereshetőségi joga a földhasználati jog törlése tekintetében fennáll, de a magánszemély tulajdonjoga bejegyzéséhez kapcsolódóan kereshetőségi joga nincs, ugyanis jogi érintettsége nem terjed ki arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga törlését követően kinek a tulajdonjoga és milyen feltételekkel kerül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

[14] A kereshetőségi jog vizsgálatával és a mintaperben hozott döntéssel összefüggésben kifejtette, hogy a Kp. 33. § (2) bekezdéséből következően a mintaperben meghozott ítélet jogereje kizárólag akkor érvényesül, ha a mintaperben az adott kérdés konkrétan eldöntésre került, és arra a mintaítélet indokolása kitér, azaz arra vonatkozóan kifejezett döntést tartalmaz. Ennek hiányában a kereshetőségi jog hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó töretlen bírói gyakorlatból (Kfv.IV.29.357/1996/6., Kfv.II.38.029/2018/3.) következően az ügyféli jogállás megléte nem eredményez a perben automatikus kereshetőségi jogot, azt minden esetben a bíróságnak hivatalból érdemben kell vizsgálnia és értékelnie.

IV.

[15] A Legfőbb Ügyész az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törvény erejénél fogva történő megszűnése esetén irányadó eljárása és a termelőszövetkezet földhasználati joga megszűnésének időpontja körében előterjesztett jogegységi indítványra tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a termelőszövetkezet földhasználati jogának törvényi rendelkezésen alapuló megszűnése időben elválik ugyan a részarány-földtulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől, de az nem választható el attól, mivel nincs olyan külön eljárás, amely alapján a földhasználati jog külön, ettől függetlenül törölhető lenne. E körben utalt a Ptk. 5:167. §-ára, valamint az Inytv. 26. § (8) bekezdésében foglaltakra, hangsúlyozva, hogy a földkiadási határozat alapján a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kerül sor a földhasználati jog törlésére, ezért bár e jog megszűnése és annak ingatlan-nyilvántartási kivezetése elválik egymástól, a két rendelkezés egymással összefügg. Érvelése szerint ugyanakkor a tulajdonjog konstitutív hatályú keletkezésével szemben a földhasználati jog törlésének konstitutív hatálya nincs.

[16] A kereshetőségi jog körében az ügyfélképesség, perképesség és kereshetőségi jog elhatárolását követően a Kp. 16. § (1) bekezdésben és a 17. §-ban foglaltakra utalva kiemelte, hogy a kereshetőségi jog megállapításához elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy az érvényesített anyagi joggal közvetlen érintettség áll-e fenn, amely az ügy tárgyával összefüggő konkrét és személyes érdekeltségi viszonyt feltételez. Álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban a termelőszövetkezetet az ügyféli jogállás ugyan megillette, azonban a tulajdonjog bejegyzése körében kereshetőségi joggal már nem rendelkezik, mivel a tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező döntéssel szemben jogmegóvási szükséglete nincs, hiányzik a vitában való anyagi jogi érdekeltsége. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az ingatlanügyi hatóság a döntését egy határozatba foglaltan hozta meg.

V.

[17] A Jogegységi Tanács az indítványozó által feltett kérdésekben az alábbiak szerint foglalt állást.

[18] A földhasználati jog megszűnésének időpontjára vonatkozóan az Fkbt. 14. §-a egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. E szerint a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel megszűnik, és ezt követően a szövetkezetnek a gazdasági év végéig már csak haszonbérleti jogosítványai állnak fenn, míg a föld kiadása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a földhasználati jog legkésőbb a földkiadáskori gazdasági év végével szűnik meg. A földhasználati jog törvény erejénél fogva történő megszűnése és annak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése (törlése) időpontja nem azonos, az időben szükségképpen elválik egymástól.

[19] Az Inytv. 1. § (1a) bekezdése értelmében e törvény alkalmazása során a Ptk. Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint – az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével – kell eljárni. E rendelkezésből következően az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Ptk., illetve az Ákr. szabályait kizárólag az Inytv. eljárási szabályai mentén lehet és kell figyelembe venni. Az ingatlanügyi hatóság regisztratív eljárására az ingatlan-nyilvántartási törvény speciális rendelkezései irányadók, az egyéb eljárási szabályok csak mögöttes szabályként alkalmazhatók, melyet a Kúria az EBH2020.K.1. számú döntésében is kifejtett.

[20] A Ptk. 5:167. §-ban lefektetett okirati elv szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság eljárására irányadó Inytv. 26. § (1) bekezdés első fordulata akként rendelkezik, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni.

[21] Jelen esetben a földkiadásra vonatkozó határozat tartalmazza a bejegyzéshez szükséges adatokat, közöttük a jogváltozás jogcímét és annak pontos meghatározását, hogy a korábbiakban a termelőszövetkezeti különlapon megjelölt tulajdoni hányad az adott részarány-tulajdonos esetén melyik helyrajzi számú földrészletben konkretizálódik. A földkiadási határozat az az okirat, amely alapján a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartásban átvezethető. Az Inytv. 26. § (8) bekezdésében rögzítettek szerint az eljárt hatóság kötelezettsége, hogy megkeresésével a földkiadásra vonatkozó – az ingatlan adataiban bekövetkezett változást tartalmazó – döntését az ingatlanügyi hatóság részére megküldje a termőföld adataiban bekövetkezett változás átvezetése érdekében.

[22] A részarány-tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát a Ptk 5:41. § alapján hatósági határozattal, eredeti szerzésmóddal szerzi meg, de a tulajdonjoga a bejegyzéssel – a 18/2010.KK véleményben foglaltakra figyelemmel a bejegyzési kérelem iktatásának időpontjára visszaható hatállyal – keletkezik, vagyis e rendelkezés konstitutív hatályú.

[23] A földkiadásra vonatkozó határozat alapján a földhasználati jog törlése és a részarány-földtulajdonos tulajdonjogának bejegyzése egyaránt a hatóság földkiadásra vonatkozó határozatán alapul, ezért az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására eltérő törvényi felhatalmazás hiányában kizárólag a hatóság megkeresése alapján és a bejegyzésre alkalmas jogerős határozat megküldésével kerülhet sor.

[24] A 2020. július 1. napján hatályba lépett a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tfftv.) 1. § (5) bekezdése az Inytv. 6. §-ban deklarált kérelemhez kötöttség, illetve a Ptk. 5:167. § -ába foglalt okirati elvet áttörve kivételesen rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási hatóság hivatalbóli eljárásáról, amely azonban csak a Tfftv. 1. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti termőföldekre vonatkozik. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság hivatalból intézkedik az állam tulajdonjogának, valamint tulajdonosi joggyakorlónak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett jogok és tények, közöttük a földhasználati jog és jogosultja törléséről. Fontos rámutatni, hogy ez a rendelkezés csak az állam tulajdonába kerülő termőföldekre alkalmazható, ezért a részarány- tulajdonosok (magánszemélyek) földkiadás alapján történő tulajdonszerzése esetén az ingatlan-nyilvántartási hatóság csak a hatóság megkeresésére és a bejegyzésre alkalmas okirat alapján járhat el.

[25] Az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak földkiadási határozatban foglaltak alapján szükségképpen a tulajdonjog bejegyzésével egy időben rendelkeznie kell a szövetkezet földhasználati jogának törléséről is. A szövetkezet földhasználati jog törlése azonban nem konstitutív hatályú, az Fkbt. 14. § (1)-(2) bekezdése alapján a termelőszövetkezet földhasználati joga a törvény erejénél fogva a korábbiakban (legkésőbb a földkiadáskori gazdasági év végével) már megszűnt, ezért a földhasználati jog törlésére vonatkozó bejegyzés deklaratív jellegű.

VI.

[26] Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felperes ügyféli jogával összefüggésben az ügyben eljáró kúriai tanácsok egységes álláspontot foglaltak el abban a kérdésben, hogy a termelőszövetkezetnek az ügyféli jogosultsága az Ákr. 10. §-a alapján megállapítható. Eltérő volt az álláspontjuk azonban abban a kérdésben, hogy a kereshetőségi jog fennállását miként kell értelmezni és vizsgálni, amennyiben a bíróság az elsőfokú döntést megelőzően a mintaperben már ítéletet hozott, amelyben a kereshetőségi jogról (erre vonatkozó védirati hivatkozás hiányában, illetőleg hivatalból) nem foglalt állást és a keresetről érdemben döntött.

[27] A mintaperben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét – amely a határozatot kizárólag eljárásjogi szempontból támadta – alaposnak találta és az alperes határozatát számára – új eljárást előírva – megsemmisítette. Az elsőfokú bíróság erre vonatkozó alperesi hivatkozás hiányában és hivatalból sem foglalt állást a kereshetőségi jogról, ekként erre vonatkozó álláspontot az ítélet indokolása egyáltalán nem tartalmaz.

[28] A kereshetőségi joggal összefüggésben az egyik álláspont (Kfv.IV.37.475/2019/12.) azt hangsúlyozta, hogy a mintaperben eljáró bíróság a felperes keresetét befogadta, azt érdemben tárgyalta, így a felperes kereshetőségi joga a keresetnek helyt adó ítélettel elismerést nyert. Álláspontja szerint bár a felperes az eredeti és módosított keresetében egyaránt kizárólag eljárási szabálysértésre hivatkozott, ez a hivatkozása a döntés egészére kihat, ezért ezen eljárásjogi hivatkozás egységesen értékelve megteremtette a jogi érdekeltséget, vagyis a kereshetőségi jogot (fenti ítélet [39] pont).

[29] A másik álláspont szerint a kereshetőségi jog megítélése szempontjából nem volt annak érdemi jelentősége, hogy a bíróság korábbiakban a mintaperben felperes keresetéről érdemben döntött, mert az elsőfokú bíróság a döntésében a kereshetőségi jogot érdemben nem vizsgálta, arról nem foglalt állást. Leszögezte, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint a közigazgatási perben a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia a felperes kereshetőségi jogát és az ügyféli jogállás nem eredményez automatikusan kereshetőségi jogot, valamint azt nem általánosságban, hanem a konkrét jogsértés mentén kell vizsgálni (Kfv.IV.29.357/1996/6., Kfv.II.38.029/2018./3.). Kiemelte, hogy a közigazgatási hatósági aktus megtámadhatóságához kapcsolódó igényérvényesítési jogosultság fennállásának megállapítása a jogvita érdemére tartozó kérdés, és igényérvényesítési jogosultság hiányában a kereset elutasításának van helye (Kfv.IV.38.039/2016/4.). Hivatkozott arra is, hogy a Kúria a Kfv.IV.37.287/2007/5. számú ítéletében kifejezetten a földhasználó mezőgazdasági szövetkezet kereshetőségi jogát a földkiadó bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatával összefüggésben vizsgálva azt állapította meg, hogy e körben a szövetkezetnek kereshetőségi joga nincs.

[30] A perindítási jog Kp. 17. § a) pontjából következően a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő jog vagy jogos érdek fennállását, az érvényesített anyagi joggal fennálló közvetlen érintettséget kívánja meg. Ezzel összefüggésben a bírói gyakorlat egységes abban, hogy ez az ügy tárgyával összefüggő konkrét, személyes érdekeltségi viszonyt feltételez, amely feltétel fennállását a kereshetőségi jog körében érdemben kell vizsgálni.

[31] A 2/2004. közigazgatási jogegységi határozat szerint a fél érintettsége a kereshetőségi jogban nyilvánul meg. A következetes bírói gyakorlat alapján ez, mint perindítási jogosultság a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis arra, hogy a felperest az ellenérdekű féllel szemben megilleti-e, vagy konkrétan a felperest illeti-e meg a keresettel érvényesített jog (BH2020.208.1.). A kereshetőségi jog olyan igényérvényesítési jogosultság, amely így a perbeli alanyi jog és a felperes között egy közvetlen kapcsolatot, a felperes részéről egy olyan jogmegóvási szükségletet feltételez, amely a konkrétan meghatározott közigazgatási határozat (közigazgatási cselekmény) sérelmes volta miatt keletkezett.

[32] A keresetben megfogalmazott igény érvényesítéséhez fűződő közvetlen jogi érintettséget a felperesnek kell bizonyítania (Kfv.III.37.580/2019/13.). Egységes a kialakult ítélkezési gyakorlat abban is, hogy a bíróságnak a kereshetőségi jog fennállását hivatalból kell vizsgálnia (Kfv.IV.38.037/2016/4., Kfv.IV.38.057/2016/3., Kfv.IV.38.117/2016/5., Kfv.II.38.094/2017/5.)

[33] A Kp. 33. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének. E rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a bíróság tény és jogbeli azonosság esetén a további pert a mintaper eredménye alapján tárgyaláson kívül bírálja el. Tény és jogbeli azonosság esetén ugyanis a mintaper eredménye a további perekben is irányadó, attól eltérni nem lehet. A mintaper kötőereje a bíróság által – kérelemre vagy hivatalból – tett érdemi megállapításokra, jogi következtetésekre korlátozódik.

[34] Megállapítható jelen esetben, hogy a bíróság a mintaperben hozott döntésében – erre irányuló kötelezettsége ellenére – hivatalból sem vizsgálta a termelőszövetkezetnek a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga bejegyzéséhez kapcsolódó kereshetőségi jogát, emiatt erre vonatkozó megállapítást az ítélet egyáltalán nem tartalmazott. Miután a mintaper e kérdést egyáltalán nem érintette, erre vonatkozó jogi érvelést nem tartalmazott, és az alperes határozatának súlyos – az ügy érdemére kiható – eljárási szabálysértése okán az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, az utóbbi perek kereshetőségi jogra vonatkozó döntésére nem hatott ki, ezért az utóbbi perben a kereshetőségi jog vizsgálatára sor kerülhetett.

[35] A Kúria a Kfv.IV.38.039/2016/4. számú ítélete [13] pontjában az EBRD2016.K.21. döntésre utalva kiemelte, hogy a kereshetőségi jog alapvetően anyagi jogi kérdés, a félnek a vitában való anyagi jogi érdekeltségére vonatkozik. A Kúria a Kfv.II.38.094/2017/5. számú döntésében elvi éllel szögezte le, hogy a keresetben állított, a határozathoz kapcsolódó jog, jogi érdek és az anyagi jogi jogsértés közötti közvetlen kapcsolat alapoz meg kereshetőségi jogot. Hasonlóan foglalt állást a Kúria a Kfv.III.37.580/2019/13. számú döntésében, amikor kifejtette, hogy a kereshetőségi jog egy, az anyagi jog alapján fennálló közvetlen jogi kapcsolatot feltételez a hatósági döntés és a felperes között.

[36] A fenti döntésekből következően alapvetően eljárásjogi jogsértést tartalmazó kereset esetén is vizsgálnia kell az anyagi jogi érdekeltség fennállását, ugyanis ennek hiányában a kereshetőségi jog megállapítására nem kerülhet sor. Ez alapján a felperes mezőgazdasági szövetkezet kereshetőségi jogát a perben érdemben kellett vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e olyan anyagi jogi érintettsége a részarány-tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésével összefüggésben, amely az anyagi jogi érdekeltségét (jogsérelmét) megalapozza.

[37] A felperes földhasználati joga a törvényben (Fkbt.) meghatározott – még az ingatlan-nyilvántartási eljárást megelőző – időpontban a jogszabály erejénél fogva szűnt meg. A részarány-tulajdonos tulajdonjoga a földkiadási hatósági határozat alapján eredeti szerzésmóddal jött létre, ezért az nem függ a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati jogától és az abból fakadó jogosítványoktól, tulajdonjogának terjedelme nem igazodik a felperest korábban megillető joghoz.

[38] A felperesnek az érintett termőföld ingatlanra vonatkozóan fennálló bármilyen jogosultsága hiányában a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezés tekintetében nincs olyan jogmegóvási szükséglete, konkrétan a kereshetőségi jogban megnyilvánuló anyagi jogi érdekeltsége, amely a határozat e rendelkezése tekintetében a kereshetőségi jogát megalapozná. A kereshetőségi jog fennállását nem teremti meg az a körülmény sem, hogy a hatóság a tulajdonjog bejegyzésére és a földhasználati jog törlésére vonatkozó rendelkezéseket egyetlen döntésben hozta meg.

[39] Mindebből következően a felperes ügyféli jogállása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fennállt ugyan, de ez a tulajdonjog bejegyzésről rendelkező döntéssel szemben a kereshetőségi jogát nem teremthette meg.

VII.

[40] A fentiekre figyelemmel a Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 40. § (1) bekezdése alapján az egységes bírósági jogalkalmazás biztosítása érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

[41] A Jogegységi Tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése szerint a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2021. január 12.

Dr. Kalas Tibor s.k.
a jogegységi tanács elnöke

Dr. Szilas Judit s.k.
előadó bíró

Dr. Tóth Kincső s.k.
bíró

Dr. Fekete Ildikó s.k.
bíró

Dr. Sperka Kálmán s.k.
bíró

Dr. Balogh Zsolt s.k.
bíró

Dr. Figula Ildikó s.k.
bíró