1/2006. számú KPJE határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

1/2006. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat*

 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Pf.XI. tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A másodfokú eljárásban a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hozott pert megszüntető végzés a Pp. 233/A. § alapján fellebbezéssel nem támadható meg.

INDOKOLÁS

I.

A Legfelsőbb Bíróság Pf.XI. tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-ának (1) bekezdés b) pontja és 29. §-ának (2) bekezdése alapján - mivel jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától -jogegységi eljárást kezdeményezett és a jogegységi határozat meghozataláig a Pf.XI.24.794/2005. szám alatt folyamatban lévő fellebbezési eljárást felfüggesztette.

A jogegységi eljárást indítványozó tanácsnál elbírálásra váró ügyben a felperes a keresetében - fejlesztési célú állami támogatás visszatérítéséről korábban hozott közigazgatási határozattal egyező tényállás alapján - az alperes fizetésre kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság végzésében a pert megszüntette, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a feleket tájékoztatta a fellebbezés lehetőségéről.

A végzés indokolása szerint az adott követelésről a bíróság csak közigazgatási perben dönthetett volna a korábban hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata során. Ilyen pert az alperes nem indított, a közigazgatási határozat jogerős és végrehajtható, de a kikényszerítésére polgári per nem indítható.

Miután az elsőfokú bíróság a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, illetőleg a per megszüntetését elmulasztotta, a másodfokú bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Pp. 157. § a) pontja alapján - visszautalva a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára - a pert megszüntette. Indokolásában kifejtette még, hogy fellebbezés alapján eljárva döntött a per megszüntetéséről, de azt elsőként tette, mert ezt az elsőfokú bíróság elmulasztotta. A fellebbezés csak akkor kizárt, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést bírál el, illetőleg, ha a másodfokú bíróság végzésével, azonos tartalommal az elsőfokú bíróság eleve nem dönthetett (pl. 252. §) .

A másodfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő.

Az indítványozó tanács el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.24.666/2004/2. szám alatt hozott végzésében elfoglalt állásponttól, amely a másodfokon hozott végzés ellen előterjesztett fellebbezést annak alapján bírált el, hogy a másodfokú bíróság nem egy elsőfokon hozott pert megszüntető végzést bírált felül, hanem a per megszüntetése tárgyában először hozott határozatot.

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy az indítványozó tanáccsal egyezően indokoltnak tartja annak kimondását jogegységi határozatban, hogy a másodfokú eljárásban a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hozott pert megszüntető végzés a Pp. 233/A. §-a alapján fellebbezéssel nem támadható. Álláspontja szerint a Pp. 251. §-a (1) bekezdésének rendelkezését egységesen kell értelmezni, a per megszüntetéséről és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezéseket nem lehet különválasztani és a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezéssel szemben biztosítani a fellebbezés lehetőségét. Az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és a pert megszüntető végzést az elsőfokú bíróság a Pp. 251. §-ának(1) bekezdése alapján nem hozhat, ezért a Pp. 233/A. §-a alapján a másodfokú eljárásban hozott permegszüntető végzés ellen fellebbezésre nincs lehetőség. Az eltérésre okot adó végzésben kifejtett álláspont elfogadása - indokolatlanul - a jogorvoslati fórumok növekedésével járna, az elsőfokú érdemi döntés elleni fellebbezés mellett lehetővé tenné a másodfokú eljárásban hozott permegszüntető végzés elleni fellebbezést.

A "harmadfokon hozott döntés" ellen - kivéve, ha azt a Legfelsőbb Bíróság hozta- a 2005. évi CXXX. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény 270. §-ának (3) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem is előterjeszthető. A jogorvoslat eltérő lenne a helyi, illetve a megyei bíróság előtt indult perek tekintetében.

III.

A Polgári perrendtartást módosító 1997. évi LXXII. törvény 17. §-a iktatta be a 233/A. §-t, amely az 1999. évi CX. törvénynek a 2002. évi XXII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével módosított 164. §-ának (1) bekezdése értelmében 2003. július 1. napján lépett hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Az ítélőtáblák működésének megkezdése tette lehetővé, egyben szükségessé, hogy aPp. 233/A. §-a alapján fellebbezéssel támadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.

A Pp. 251. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróság a pert tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében, vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az elsőfokú bíróság a per megszüntetésére vonatkozó valamely ok alapján - hivatalból vagy kérelemre -alakszerű határozatot (végzést) hoz, és abban a pert megszünteti. Ezek a végzések fellebbezéssel megtámadhatók.

A Pp. 162. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság olyan határozata ellen, amely a per megszüntetésére irányuló kérelmet - a 157. § e) ésf) pontjában foglalt esetek kivételével - elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs, és az ügyet befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság a pert a 158. § szerint hivatalból figyelembe veendő valamely ok ellenére sem szüntette meg.

Ebből a rendelkezésből következik, hogy az elsőfokú bíróságnak a per megszüntetéséről elfoglalt nemleges álláspontja érdemben és tartalmában azonos azzal a jogi helyzettel, amikor alakszerű határozat hozatala nélkül (pl. mert a per megszüntetésének kérdése fel sem merült) az ügy érdemében ítélettel dönt. Az említett két kivétel, amikor fellebbezésnek van helye, ezen a megállapításon nem változtat, mert elbírálásának eredményétől függően azzal jár, hogy érdemben lehet dönteni az ügyben, illetőleg hogy a per megszüntetésére kerül sor; mindkét esetben megvalósul a kétfokú eljárás követelménye.

Az előzőekből következően a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján a per megszüntetésére alapul szolgáló okokat a másodfokú bíróság nem elsőként bírálja el, hanem az elsőfokú bíróság e kérdésben elfoglalt jogi álláspontját bírálja felül másodfokon eljárva, s ennek alapján hozza meg a pert megszüntető végzést.

Ez így van akkor, ha az elsőfokú bíróság a per megszüntetésére nem látott alapot és az erre irányuló kérelmet elutasította, de akkor is, ha a per megszüntetéséről szóló határozathozatal bármely okból elmaradt, s ez esetben alakszerű végzés hozatala nélkül döntött az ügy érdemében. Ezekben az esetekben az elsőfokú bíróság a per megszüntetésének kérdésében állást foglalt, a másodfokú bíróság pedig - fellebbezés alapján - másodfokon eljárva egy kifejezetten a számára rendelkezésre álló lehetőséggel élve járhat el a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján.

Mindebből pedig az következik, hogy a másodfokú bíróság említett végzése ellen fellebbezésnek - további fellebbezésnek - a Pp. 233/A. §-a alapján nincs helye.

A Polgári perrendtartásnak a 2005. évi CXXX. törvény 14. §-ával beiktatott XIV. Fejezete a felülvizsgálatról - amelyet akkor kell alkalmazni, ha az ügyben a bíróság 2006. január 1-jén még nem hozott jogerős határozatot - a 270. §-ának (3) bekezdésében úgy rendelkezik az adott körben, hogy helye van felülvizsgálatnak a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.

Ez a rendelkezés tehát a tárgyalt körben rendkívüli perorvoslatot biztosít a jogerős pert megszüntető végzés ellen, kivéve, ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta [Pp. 271. §(1) bek. e) pont].

IV.

A kifejtettek alapján a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §)- a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és e határozatát a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2006. január 26.

Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
a tanács elnöke

Dr. Havasi Péter s. k.,
bíró, előadó

Dr. Murányi Katalin s. k.,
bíró

Bauer Jánosné dr. s. k.,
bíró

Dr. Szőke Irén s. k.,
bíró

Dr. Wellmann György s. k.,
bíró

Dr. Kozma György s. k.,
bíró

 

* Csak a régi Pp. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 2/2017. KMPJE határozat VI. pont és 2/2015. BKMPJE határozat V. 1. pont.