1/2002. számú BJE határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

1/2002. BJE szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa 2002. április 5-én tartott nem nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bf. IV. számú büntető ügyekben eljáró tanácsának indítványa alapján meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott tárgyalást - az ülnök személyének megváltozása ellenére - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg /Be. 197. § (2) bek/.

A másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha ez az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta /Be. 261. § (1) bek./.

I n d o k o l á s :

A Legfelsőbb Bíróság Bf.IV. tanácsa a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntető ügyben a Bfv.IV.2825/2001/4. szám végzésével a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette, és jogegységi eljárást kezdeményezett az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a /1/ bekezdésének b/ pontja alapján.

A kezdeményezés szerint nem egységes az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy a Be. 250. § II/b. pontjában vagy a 261. § (1) bekezdésében foglalt eljárási szabálysértés valósul-e meg akkor, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott folytatólagos tárgyalás esetén - az ülnök személyében bekövetkezett változás ellenére - elmulasztja az előző tárgyalás anyagának ismertetését, és érdemi határozatot hoz.

A Legfelsőbb Bíróság tanácsának kezdeményezése utal arra, hogy a Bírósági Határozatokban közzétett e tárgyú döntések, és e tárgyban született további határozatok azt tartalmazzák, a Be. 250. §-a II/b. pontja második fordulatának alkalmazási köre csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a folytatólagos tárgyaláson a hivatásos bíró személyében beállt változás ellenére marad el a korábbi tárgyalás tényleges megismétlése, vagy ha az ülnök személye változott, s bár a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap vagy annál hosszabb idő telt el a korábbi tárgyalás tényleges megismétlésére még sem került sor. A Be. 197. §-ának /2/ bekezdésében foglalt szabály megszegése, vagyis a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmulasztása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában jelzett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés alá, ez csupán a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében írt relatív eljárási szabályszegés.

A tanács az ezekben a döntésekben kifejtettekkel egyet nem értő álláspontjára tekintettel az előtte folyamatban lévő ügyben az eljárást felfüggesztve kezdeményezte a jogegységi eljárást /Bszi./.

Az eltérő álláspont szerint a Be. 197. §-ának /1/ bekezdése - a közvetlenség elvét érvényesítve - főszabályként rögzíti, hogy a tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként elölről kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni /meg kell ismételni/ a tárgyalást amennyiben a legutóbbi tárgyalási nap óta hat hónap, vagy annál hosszabb idő telt el, úgyszintén akkor is, ha hat hónap még nem telt el ugyan, de a tanács összetétele megváltozott. A tárgyalás megismétlésének ezen esetekben kötelező voltán a Be. 197. §-ának - az 1995. évi LXI. törvény 4. §-ával megállapított - (2) bekezdése sem változtatott, hanem az eljárás gyorsítása érdekében egyszerűsítést engedett csupán akként, hogy a tárgyalást hat hónapon belül, ha nem a hivatásos bíró személye változott, a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhetővé tette, azaz ilyenkor a tárgyalás tényleges elölről kezdésének követelményétől eltekintett. Minthogy az elsőfokú bírósági eljárásban a bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből /kivételesen két hivatásos bíróból és három ülnökből/ áll, ez a szabály értelemszerűen az ülnökváltozás esetében alkalmazható. A tárgyalás ilyen formában történő megismétlése viszont mellőzhetetlen, hiszen a tárgyalás megelőző szakában jelen nem lévő ülnök ezen eljárási cselekmény eredményeképpen a tárgyaláson kerül az előzőekben felvett bizonyítási anyag birtokába, ez által mintegy utólag "bekerül" a tanácsba, és úgy kell tekinteni, mint aki végig ott volt a tárgyaláson.

A tárgyalás - a Be. 197. §-a /2/ bekezdésében írtak szerinti - megismétlésének elmulasztása önmagában véve valóban relatív eljárási szabályszegés csupán, ám nyomban abszolút hatályon kívül helyezési okká válik akkor, ha a tárgyaláson mindvégig jelen nem lévő ülnök az ügydöntő határozat - ítélet - meghozatalában részt vesz. A Be. 21. §-ának /4/ bekezdéséből kitűnően ugyanis az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelezettségei azonosak, márpedig a Be. 250. §-a II/b. pontja értelmében mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezési ok áll fenn, ha az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson.

- . -

A Legfőbb Ügyész képviselője a nem nyilvános ülésen felszólalásában és írásban is benyújtott Bf. 700/2002. számú nyilatkozatában azt fejtette ki: a Be. 197.§-ának /1/ és /2/ bekezdésében foglaltak egybevetéséből megállapítható, hogy a törvény a tárgyalás megismétlésének kötelezettsége alól nem ad felmentést aszerint, hogy a hivatásos bíró, avagy az ülnök személyében történt-e változás. Az utóbbi esetben csupán a megismétlés módjára nézve tartalmaz egyszerűsítést.

A Be. 21.§-ának /4/ bekezdése szerint az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak.

E rendelkezésekből következik, hogy amennyiben a tanács összetételében változás történt és a tárgyalás megismétlésére egyáltalán (tehát sem teljes, sem egyszerűsített formában) nem került sor, akkor a megváltozott összetételű tanács érdemben nem bírálhatja el az ügyet. Ebben az esetben ugyanis az ítélet meghozatalában olyan bíró venne részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, ez pedig a Be. 250.§-a II.b) pontjának második fordulata értelmében feltétlen hatályon kívül helyezési ok. Ezért az eljáró tanács ezzel egyező tartalmú kezdeményezésével egyetértve, az abban kifejtett indokokon alapuló jogegységi határozat hozatalát tartotta szükségesnek.

A Bf.IV. tanács elnöke a tanács álláspontját fenntartva azt szóban is megismételte.

- . -

A jogegységi tanács a nem nyilvános ülésen megvizsgálta az e tárgyban folytatott ítélkezési gyakorlatot, beleértve a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban, valamint a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett eseti határozatait is. A joggyakorlat az alábbiak szerint alakult:

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa Bfv.V.2277/1997. számú 1998. március 19-én kelt végzésében - elutasítva a felülvizsgálati indítványt, amely arra hivatkozott, hogy feltétlen hatályon kívül helyezési okként jelentkezik, ha a hat hónapot meg nem haladóan folytatott tárgyaláson az előző tárgyalás anyagának ismertetése elmarad - rámutatott: az 1995. évi LXI. törvény 2. §-a az eljárás mielőbbi befejezése érdekében vezette be azt a könnyítést, hogy a tárgyalás az addigi tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető, ha a hivatásos bíró személyében nem történt változás. A módosított Be. 197. §-ának /2/ bekezdése ezzel megteremtette a törvényes lehetőségét annak, hogy az ítélet meghozatalában olyan bíró vegyen részt, aki nem volt kezdettől fogva jelen a tárgyaláson.

A Bfv.III.2266/1998. számú 1999. január 5-én kelt végzésében a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa - egyebek mellett - arra mutatott rá, hogy a Be. 250. § II/b. pontja második fordulatának az alkalmazási köre csak arra az esetre vonatkoztatható, ha a folytatólagos tárgyaláson a hivatásos bíró személyében történt változás ellenére maradt el a korábbi tárgyalások tényleges megismétlése, vagy ha az ülnökök személyében történt ugyan változás, ám a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap, vagy annál hosszabb idő telt el még sem került sor a korábbi tárgyalások tényleges megismétlésére. Erre figyelemmel a korábbi tárgyalás anyaga ismertetésének elmaradása a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésébe ütköző relatív eljárási szabálysértés. Ezekre figyelemmel az eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt.

A Bírósági Határozatok 1999. évi 10. számában 444. szám alatt közzétett határozat /Legf.Bír.Bfv.III.349/1999./ azt tartalmazza, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés akkor valósul meg, amikor a hivatásos bíró személyében történt változás, vagy az ülnök személye változott, de a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap, vagy ennél hosszabb idő telt el, és a korábbi tárgyalás tényleges megismétlése elmaradt. A Bírósági Határozatok 2000. évi 7. száma tartalmazza a 291. számú eseti döntést /Legf.Bír.Bfv.III.2088/1999./, amely szerint az elsőfokú bíróság tárgyalása ismétlés nélkül folytatható, ha a korábbi érdemi tárgyalás megtartása óta hat hónap még nem telt el, és a tanács összetételében nem történt változás; de a hat hónapon belül a tárgyalás megismételhető a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével is, feltéve, hogy a hivatásos bíró személyében nem történt változás. Indokolásában rámutatott: a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmaradása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában meghatározott feltétle0n eljárási szabálysértés fogalmi körébe, az csupán a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében írt nem feltétlen eljárási szabálysértés.

Végül a Legfelsőbb Bíróság határozatai hivatalos gyűjteményének 1999/1. számában 12. sorszám alatt jelent meg a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsának Bfv.X.1152/1998. számú határozata. Ez is azt állapította meg, hogy nem a feltétlen, hanem csupán a "relatív" eljárási szabálysértés valósul meg, ha az elsőfokú eljárás során az ülnök személyében bekövetkezett vál tozás esetén elmarad a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetése. E felülvizsgálati ügyben a legfőbb ügyészi indítvány is ilyen tartalmú döntés meghozatalára irányult.

- . -

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a Bszi. 31. §-ának /1/ bekezdés b/ pontjában foglalt kötelező rendelkezésére figyelemmel a jogegységi eljárást lefolytatta, és a következő álláspontot foglalta el.

A hatályos Be. 197. §-a /2/ bekezdésének rendelkezése maga teremtette meg annak lehetőségét, hogy az ítélet meghozatalában - ebben az esetben - olyan bíró vegyen részt, aki ténylegesen nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson. Ebből következően a tanács összetételében bekövetkezett változás esetén - ha az a hivatásos bíró személyét nem érinti, - az eljárás továbbfolytatásához szükséges feltételek betartásának elmulasztása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában foglalt eljárási szabálysértés körébe. Az ülnök személyében történt változás esetén a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmaradása, avagy csupán részleges ismertetése tehát nem értékelhető a Be. 250. §-ának II/b. pontjában foglalt feltétlen eljárási szabálysértésként. Az eljárási törvény ehelyütt taxatív felsorolást tartalmaz, amely a Be. 197. § /2/ bekezdésének az 1995. évi LXII. tv. 4. §-ával történt módosításakor nem változott.

A jogegységi tanács utal továbbá arra is, hogy a hivatásos bíró és az ülnök jogosultságai és kötelezettségei azonosságára vonatkozó általános törvényi meghatározás mellett (Be. 21. § /4/ bek) maga a törvény ruházza föl az ülnökhöz képest további jogosultsággal a hivatásos bírót. A Be. 188. §-a és a 189.§-a részletesen tartalmazza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek foganatosítására a tárgyaláson csak a tanács elnöke, a hivatásos bíró jogosult. De ilyen eltérés az is - amely a jelen jogegységi eljárás tárgya - hogy a törvény a hivatásos bíró személyének változása esetén nem teszi lehetővé a tárgyalás ismertetéssel történő megismétlését.

Mindezekből következően a mulasztás a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében foglalt "nem feltétlen" eljárási szabálysértés. Ehhez képest a másodfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta-e, vagy sem. Ennek megítélésénél - egyebek mellett - annak is jelentősége van, hogy a tárgyalás anyaga ismertetésének elmaradása az addigi tárgyalások teljes anyagára, avagy csak egy részére vonatkozik. Az utóbbi esetben vizsgálandó, hogy az ügy

megítéléséhez szükséges fontos érdemi adatok - bizonyítékok - ismertetése megtörtént-e, és a bíróság a Be. 197.§-ának /3/ bekezdésében írt kötelezettségének eleget tett-e. Ha mindezek alapján az állapítható meg, hogy az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta, a határozatot a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében foglalt egyéb eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül kell helyezni.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa a Be. 197. §-ának /2/ bekezdésében írt eljárási szabály megsértésének eltérő értelmezése miatt és az e körben folytatott jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a rendelkező részben foglaltak szerinti jogegységi határozatot hozta a Bszi. 32. § /4/ bekezdése alapján, és határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2002. április 5.

Dr. Kónya István s. k. a tanács elnöke,
Dr. Rabóczki Ede s. k. előadó bíró, Dr. Édes Tamás s. k. bíró,
Dr. Berkes György s. k. bíró, Dr. Akácz József s. k. bíró

 

A kiadmány hiteléül:
bírósági tisztviselő
Sz. Lné