A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.034/2023/3.
Terhelt: a II. rendű terhelt neve (a II. rendű terhelt címe)
A per tárgya: perújítás (emberölés és más bűncselekmények)
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű terhelt
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Bpkf.III.125/2023/5. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű terhelt jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A II. rendű terhelt (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján a Kúria Bpkf.III.125/2023/5. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bpi.10.767/2022/13. számú – a II. rendű terhelt perújítási indítványát elutasító – végzését helybenhagyó végzésével szemben nyújtott be jogegységi panaszt, amelyben kérte, hogy Kúria a támadott határozatot változtassa meg. Kérte továbbá, hogy a Kúria soron kívüli eljárásban rendelje el a büntetése félbeszakítását, valamint a jogegységi panasz eljárásban engedélyezzen számára költségmentességet, másodlagosan illetékfeljegyzés mellett az illeték részletre vagy utólag történő kifizetését.
[2] A jogegységi panasz érdemben több okból sem bírálható el.
[3] A Kúria a jogegységi panaszt Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[4] A jogegységi panasz előterjesztője nem csatolta a jogegységi panaszhoz a jogi képviselő meghatalmazását.
[5] A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező [Bszi. 41/C. § (4) bekezdés]. A Kúria több határozatában rámutatott, hogy az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolni a jogi képviselő képviseleti jogát (Jpe.I.60.017/2021/4. [4], Jpe.I.60.034/2021/3. [4]-[5], Jpe.I.60.038/2021/4. [10], Jpe.I.60.001/2022/3. [6], Jpe.II.60.006/2022/4 [12], Jpe.I.60.031/2022/3. [5]) és azt csatolni kell a jogegységi panaszhoz. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiánya, hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye (Jpe.II.60.006/2022/4. [14]).
[6] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfél jogi képviselője. Ezen rendelkezésekből kitűnik, hogy a jogegységi panaszt elektronikus úton kell előterjeszteni. (Jpe.I.60.033/2022/3. [6]) A panaszos a jogegységi panaszt papír alapon, magánszemélyként, jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be, így a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.
[7] A Jogegységi Panasz Tanács már korábban megállapította, hogy „[a] jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi […].” (Jpe.I.60.001/2020/2. [20]).
[8] A Kúria a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés d) pontja alapján, ha az elkésett. A II. rendű terhelt jogegységi panasza 2023. május 31. napján érkezett a Kúriára. A támadott határozatot a II. rendű terhelt a kézbesítési ív alapján 2023. április 26. napján vette át. A jogegységi panasz benyújtására nyitva álló határidő utolsó, 30. napja 2023. május 26. napja volt, így megállapítható, hogy a jogegységi panasz elkésett.
[9] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
[10] A terhelt beadványában különböző, a Kúriai Döntések (korábban: Bírósági Határozatok) című folyóiratban közzétett bírósági határozatokra hivatkozott; ezzel szemben jogegységi panasz a Kúria 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés miatt terjeszthető elő. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye nem összetévesztendő az 1952 óta kiadott Bírósági Határozatok (2013-től Kúriai Döntések), 2022. január 1. napja óta online elérhető folyóirattal, mely jelenleg a Kúria, azt megelőzően pedig utoljára a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szabad felhasználású kiadványa. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye a Bszi. által létrehozott, annak 163-165. §-aiban szabályozott, online bárki által elérhető és kereshető hivatalos gyűjtemény, ami a törvényben meghatározott bírósági határozatokat anonimizált formában, de egyebekben változtatás nélkül és a törvényben előírt körben teljeskörűen tartalmazza.
[11] Ehhez képest a terhelt indítványában hivatkozott határozatok közül csupán három, a Bfv.III.569/2017/9., a Bkk.III.141/2015/2. és a Bt.II.1838/2017/5. számú határozat került közzétételre a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a többi hivatkozott határozattól való eltérés miatt önmagában a jogegységi panasz visszautasításának lenne helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) pontja alapján.
[12] A Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.027/2023/3. [5])
[13] A Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata tehát következetes abban, hogy a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja szerinti visszautasítási ok kapcsán nem elegendő pusztán azon határozatok számszerű megjelölése, amelyektől – a panaszos álláspontja szerint – a Kúria újabb határozata jogkérdésben eltért, hanem az ellentét mibenlétének részletes kifejtését kívánja meg. A jogegységi panasz ehhez képest semmiféle kifejtést nem tartalmaz, a panaszos csupán megjelölt (BH-szám szerint) néhány határozatot – amelyek közül három került közzétételre a Bírósági Határozatok Gyűjteményében –, az állított ellentét mibenlétére azonban még csak nem is utalt.
[14] A támadott határozat egy perújítási indítványt elutasító végzést helybenhagyó másodfokú határozat, amely ellen előterjesztett jogegységi panasz – elméletileg – akkor lehetne eredményes, ha bemutatna egy olyan korábbi kúriai határozatot, amelyben a Kúria hasonló perjogi helyzetben és ténybeli alapon engedélyezte a perújítást. Ez tehát kizárólag eljárásjogi kérdés. A panaszban megjelölt Bfv.III.569/2017/9. számú végzés a felbujtás anyagi jogi feltételeivel foglalkozik, míg az EBH-ként közzétett Bkk.III.141/2015/2. számú határozat tárgya bíró kizárásának megtagadása, ekként ugyan eljárásjogi kérdést érint, azonban az semmiféle összefüggésben nem áll a perújítással. A Bt.II.1838/2017/5. számú határozat alapja pedig ugyan perújítási tárgyú, azonban ugyancsak a bíró kizártságával foglalkozik, azt taglalja, hogy a perújítás engedélyezhetősége tárgyában hozott végzés hatályon kívül helyezése esetén az e határozat meghozatalában részt vett bíró mikor kizárt a megismételt határozathozatalból. A támadott határozattal zárult ügyben a perújítási eljárásban hatályon kívül helyezés nem történt, így a hivatkozott ügyben tárgyalt jogkérdés fel sem merülhetett.
[15] Mivel a támadott határozat és a panaszban eltérőként hivatkozott határozatok között semmiféle összefüggés nincs, más mind a ténybeli alapjuk, mind az érintett jogkérdések, emiatt a jogkérdésben való eltérés vizsgálata – ami a jogegységi panasz eljárás érdemét jelenti – nem folytatható le, hiszen az összehasonlítás feltételei hiányoznak. Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja szerint is.
[16] Mindezek alapján a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b), d) és h) pontjai alapján visszautasította.
Záró rész
[17] A Jogegységi Panasz Tanácsnak illetékfizetési kötelezettségről nem kellett rendelkeznie a jogegységi panasz visszautasítása miatt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[18] A jogegységi panasz visszautasítása miatt a büntetés félbeszakításáról rendelkezni nem kellett.
[19] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. június 26.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke az
aláírásban akadályozott Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró helyett,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró