A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.020/2024/3.
Terhelt: a II. rendű terhelt neve
A per tárgya: perújítás (emberölés és más bűncselekmény)
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű terhelt
A jogegységi panasszal támadott határozat száma:
Bpkf.1330/2023/8. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű terhelt jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A II. rendű terhelt (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a Kúria Bpkf.1330/2023/8. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bpi.10.506/2023/9. számú – a II. rendű terhelt perújítási indítványát elutasító – végzését helybenhagyó végzésével szemben nyújtott be jogegységi panaszt, amelyben kérte, hogy Kúria a támadott határozatot változtassa meg, a perújítást rendelje el. Amennyiben a Kúria nem rendeli el a perújítást, kérte, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2) bekezdése alapján a Kúria hivatalból tegyen feljelentést az ügyben igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények megvalósulása miatt. Amennyiben a Kúria nem tesz feljelentést, kérte a beadvány továbbítását a Központi Nyomozó Főügyészségre az érdemi vizsgálat lefolytatása érdekében. Indítványozta a perújítás elrendelése esetén büntetésének félbeszakítását.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
- A terhelt beadványában különböző, a Kúriai Döntések (korábban: Bírósági Határozatok) című folyóiratban közzétett bírósági határozatokra hivatkozott, így a BH2021.7.195., a BH2015.5.123. és az EBH2018.B.20. számon közzétett határozatokra. Ezzel szemben jogegységi panasz a Kúria 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés miatt terjeszthető elő. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye nem összetévesztendő az 1952 óta kiadott Bírósági Határozatok (2013-től Kúriai Döntések), 2022. január 1. napja óta online elérhető folyóirattal, mely jelenleg a Kúria, azt megelőzően pedig utoljára a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szabad felhasználású kiadványa. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye a Bszi. által létrehozott, annak 163-165. §-aiban szabályozott, online bárki által elérhető és kereshető hivatalos gyűjtemény, ami a törvényben meghatározott bírósági határozatokat anonimizált formában, de egyebekben változtatás nélkül és a törvényben előírt körben teljeskörűen tartalmazza.
- A terhelt indítványában hivatkozott határozatok közül csupán egy, az EBH2018.B.20. számon megjelent Bt.1838/2017/5. számú határozat került közzétételre a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a többi hivatkozott határozattól való eltérés miatt önmagában a jogegységi panasz visszautasításának lenne helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) pontja alapján.
- A Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.027/2023/3. [5])
- A támadott határozat egy perújítási indítványt elutasító végzést helybenhagyó másodfokú határozat, amely ellen előterjesztett jogegységi panasz – elméletileg – akkor lehetne eredményes, ha bemutatna egy olyan korábbi kúriai határozatot, amelyben a Kúria hasonló perjogi helyzetben és ténybeli alapon engedélyezte a perújítást. Ez tehát kizárólag eljárásjogi kérdés. A panaszban megjelölt Bt.1838/2017/5. számú határozat alapja ugyan perújítási tárgyú, azonban az a bíró kizártságával foglalkozik, azt taglalja, hogy a perújítás engedélyezhetősége tárgyában hozott végzés hatályon kívül helyezése esetén az e határozat meghozatalában részt vett bíró mikor kizárt a megismételt határozathozatalból. A támadott határozattal zárult ügyben a perújítási eljárásban hatályon kívül helyezés nem történt, így a hivatkozott ügyben tárgyalt jogkérdés fel sem merülhetett.
- Mivel a támadott határozat és a panaszban eltérőként hivatkozott Bt.1838/2017/5. számú határozat között semmiféle összefüggés nincs, más mind a ténybeli alapjuk, mind az érintett jogkérdések, emiatt a jogkérdésben való eltérés vizsgálata – ami a jogegységi panasz eljárás érdemét jelenti – nem folytatható le, hiszen az összehasonlítás feltételei hiányoznak.
- Mindezek alapján a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- A Bírósági Határozatok Gyűjteménye nem összetévesztendő az 1952 óta kiadott Bírósági Határozatok (2013-től Kúriai Döntések), 2022. január 1. napja óta online elérhető folyóirattal. A folyóiratban megjelent eseti döntések jogegységi panasz alapjául csak akkor szolgálhatnak, ha azokat a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétették.
- Eljárásjogi kérdésben előterjesztett jogegységi panaszban hivatkozott határozatként olyan korábbi kúriai határozat bemutatása szükséges, amelyben a Kúria hasonló perjogi helyzetben és ténybeli alapon hozott eltérő döntést.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A jogegységi panasz visszautasítása miatt a büntetés félbeszakításáról rendelkezni nem kellett.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. április 8.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr.s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró