K.IV.40.500/2021/4. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság

ítélete

Az ügy száma: K.IV.40.500/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: ….

A felperes képviselője: Dr. Czipott Linda ügyvéd

Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Jászberényi Rendőrkapitánysága

(5100 Jászberény, Hatvani út 1.)

Az alperes képviselője: Dr. Kovács Tibor kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügy

A felülvizsgálni kért határozat: Jászberényi Rendőrkapitányság 16020-160/26-3/2021. rendb. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a keresetet elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint összegű perköltséget;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára – 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Ezen ítélet ellen perorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1]     A felperes 2021. június 21-én 23 óra 21 perckor a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (továbbiakban: Gytv.) hatálya alá tartozó rendezvényt jelentett be a Jászberényi Rendőrkapitányságnak. A rendezvény megtartásának idejeként 2021. július 25. napja került megjelölésre, azon belül is 14:00 órától 17:00 óráig. A rendezvény címeként „a közbiztonsági problémákra való figyelemfelhívás, kritika a rendőrség működésével kapcsolatban a ………….. került megjelölésre. A rendezvény megvalósítását a bejelentő Jászapáti város területén vonulás formájában kívánta megvalósítani azzal, hogy Jászapáti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) előtt, valamint a Vásártéren zene és beszédek hangzanak el. A bejelentés alapján a gyűlésen résztvevők várható létszáma tekintetében 500 főt jelöltek meg.

[2]     A gyülekezési hatóság a 2021. június 23. napján a 16020-160/16-7/2021. rendb. számú tiltó-korlátozó határozatával a tervezett vonulást, valamint a Polgármesteri Hivatal előtti statikus gyűlést nem engedélyezte, a határozat szerint a felperes a bejelentett rendezvényt köteles statikus módon a Jászapáti Vásártéren megtartani.

[3]      A Kúria a 2021. július 2. napján kelt. K.40.428/2021/5. számú ítéletével az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetet elutasította. Megállapította többek között, hogy a lakóközösség multikulturális jellege veszélyeztetésének ténylegességét a Kúria szerint az alperes megfelelően indokolta. A felperes szándékával, tevékenységével megalapozottan összefüggésbe hozható média és más nyilvános közösségi megnyilvánulások alapján a vonulással elérni kívánt célt és kockázatot az alperes elégséges konkrétsággal bizonyította. A felperes érve, miszerint az alperes véleménye alapján ők a közbiztonság hiányára figyelmet felhívó gyülekezés miatt félelmet, riadalmat éreznek, valójában a rendőrhatóság negatív sztereotípiájára világít rá – nem megalapozott. Ha az alperes eltekintett volna ennek a tényezőnek a súlyához képest megfelelő értékelésétől, éppen azzal követett volna el jogsértést.

[4]      A felperes a Kúria ítéletének közlését követően, 2021. július 2-án 21 óra 37 perckor ismételten a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvényt jelentett be a Jászberényi Rendőrkapitányságnak ügyfélkapun keresztül. A rendezvény megtartásának idejét 2021. július 25. napján 15:00 órától 17:00 óráig jelölte meg. A rendezvény céljaként „A közbiztonsági problémákra való figyelemfelhívás, a rendőrség és a polgármester munkájának kritikájával” került megjelölésre. A rendezvényt Jászapáti város területén vonulás formájában kívánta megvalósítani azzal, hogy a vonulás útvonala Vásártérről a 31-es számú főút, Hősök tere, dr. Szlovencsák Imre út 5., ahol a villamossági szaküzlet, az ABC és a kínai bolt előtti parkolóban beszédek hangzanak el. A beszédeket követően a résztvevők ugyanezen útvonalon vonulnak vissza a Vásártére. A bejelentés alapján a gyűlésen résztvevők várható létszáma 100 főt, a rendezők száma 10 fő.

[5]     Az alperes a 2021. július 4. napján kelt 16020-160/26-3/2021. rendb. számúhatározatával a gyűlés bejelentésben megadott helyszíneken és időpontban történő megtartását megtiltotta. Az indokolása szerint a bejelentésben szereplő „vonulás” kifejezéssel összefüggésben értékelni kellett az érintett útvonal lakóközösségeinek multikulturális jellegét is. Megalapozottan feltehetőnek tartotta, hogy a vonulás alkalmas lehet arra, hogy a lakóközösségben riadalmat, félelmet keltsen. Felmerült továbbá a személyiségi jogok és a magánszféra védelméhez való jog megsértésének lehetősége.

[6]     Az alperes értékelte, hogy a bejelentett időpontban a Vásártéren már van egy bejelentett gyűlés. Az egyeztető tárgyaláson megjelent …….. megerősítette, hogy „a két rendezvény köre azonos, mind tartalmilag, mind elveiben, mind céljában”. A felperes „a rendezvényt azért jelentette be, hogy a vonulás engedélyezve legyen részünkre”. A felperes nem tudja garantálni, hogy néhány személy a felhívástól eltérően a szervezethez való tartozást sugalló ruhában jelenjen meg. Megállapította továbbá, hogy a szervező nem tudott nyilatkozni arról, hogy a beszédek tartásának helyéül szolgáló parkolóba be nem férő személyeket hogyan koordinálja.

[7]     A tiltó határozat szerint alaposan feltételezhető, hogy a szervező célja mindvégig az volt, hogy a hatóság által korábban hozott korlátozásokat megkerülje és a teljeskörű vonulással végrehajtott rendezvényt megtartsa.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8]     A felperes elektronikus úton, határidőn belül keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, kérve annak hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy a felperes érdeke a gyűlés vonulásos megtartása, annak fokozottabb demonstratív jellegére tekintettel. A felperes szándéka továbbá, hogy a beszédek a település központi részén legyenek megtartva. A véleménye szerint a már engedélyezett Vásártér a gyűlés megtartására alkalmatlan helyszín, mivel az a város szélén helyezkedik el. A felperes szerint minden elvárható intézkedést megtett, hogy a vonulásos rendezvényt megtarthassa, azzal, hogy az alperes azt a település teljes területén megtiltja, a gyülekezéshez való alapjogát súlyosan sérti.

[9]     A felperes kifogásolta, hogy amennyiben a határozat vonulással kapcsolatos megállapításai megállták volna a helyüket, a parkolóba tervezett statikus rendezvény megtiltására akkor sem kerülhetett volna sor. A Gytv. 13. § (1) bekezdése szerinti tiltó okok nem álltak fenn, a 13. § (5) bekezdés szerinti korlátozást lehetett volna alkalmazni.

[10]   Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy a felperes eljárása, a korlátozást követően a Kúria által már elbírált gyülekezés ismételt bejelentése az ítélt dolog dogmatikájával ellenkezik, a rendelkezésre álló információk alapján úgy értékelhető, hogy a vonulás alkalmas lehet arra, hogy a lakóközösségeiben riadalmat, félelmet keltsen, így felmerül az általános személyiségi jog és a magánszféra védelméhez való jog megsértésének lehetősége. Hivatkozott ehhez ……. és a felperesnek a demonstrációra vonatkozó nyilvános portál- és videóbejegyzésére.

[11]   Az alperes kitért arra, hogy a már a Vásártérre engedélyezett gyűlés bejelentés szerinti létszáma 500 fő, a jelen bejelentésben statikus helyszínként szereplő terület kb. 250 m2, ami az újabb bejelentés szerinti 100 fős tömeg befogadására sem alkalmas. A két rendezvény résztvevőinek elkülönítéséről, a parkoló területére be nem férő tömeg koordinálása, kezelése, irányítása tekintetében nyilatkozatot a felperes – egyeztetésen jelen lévő képviselője – nem tett. Várható továbbá, hogy mivel ugyanazon személyek mondanak beszédet mindkét helyszínen, így az utóbbi bejelentésben foglalt statikus rendezvény meg nem tiltása esetén a résztvevők a két helyszín között a már megtiltott vonulást szabálysértő módon fogják megvalósítani.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12]   A felperes keresete megalapozatlan.

[13]   A Gytv. 15. § (2) bekezdés második fordulata szerint a gyülekezési ügyben hozott határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetet a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapján bírálja el.

[14]   A Kúria a felperes keresetét a Kp. 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján az egyszerűsített per szabályai szerint tárgyaláson kívül, a Gytv. 15. § (4) bekezdése értelmében a kérelem beérkezésétől számított három napon belül bírálta el.

[15]   A Kúria az alperes határozatának törvényességét a Kp. 85. § (1) bekezdése alapján a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta, a közigazgatási tevékenység jogszerűségéről a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján döntött. A védirat érveinek figyelembevétele a Kp. 42. §-a alapján történt, figyelemmel e szakasz törvényi indokolására is, amelyik szerint a közigazgatási tevékenység jogszerűségének védiratban szereplő további indokai figyelembe veendők.

[16]   Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Az Alkotmánybíróság a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban megállapította, hogy „[a]z Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelőtt a jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg. E követelményből - az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel - a bíróságoknak az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák.” {Indokolás [21], megerősítette a 13/2016. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}

[17]   A Kúria a K.40.428/2021/5. számú ítéletében a felperes gyülekezési jogának gyakorlásával kapcsolatosan az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti arányossági vizsgálatot elvégezve értékelte és megállapította, hogy a lakóközösség multikulturális jellege veszélyeztetésének ténylegességét az alperes megfelelően indokolta. A felperes szándékával, tevékenységével megalapozottan összefüggésbe hozható média és más nyilvános közösségi megnyilvánulások alapján a vonulással elérni kívánt célt és kockázatot az alperes elégséges konkrétsággal bizonyította.

[18]   A Kúria figyelemmel volt arra, hogy az alperes hivatkozásai szerint a 2021. július 2-i bejelentés (a jelen perrel érintett bejelentés) a Kúria fenti ítéletének – és ezzel az abban eldöntött kérdések és elbírált magatartások értékelésének – megkerülését szolgálja.

[19]   A Kp. 96. §-a kimondja, hogy a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék. A Kúria egységes gyakorlata szerint az ugyanazon közigazgatási tevékenység nem kifejezetten csak ugyanazt a közigazgatási határozatot, hanem az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló, ugyanazon ténybeli alapon nyugvó kérelem elbírálására vonatkozó döntéseket egyaránt jelenti (Kfv.IV37.979/2020/5.)

[20]   A Kúria megállapította, hogy a 2021. június 21-én bejelentett és a 2021. július 2-án bejelentett gyűlés esetében a ténybeli és a jogi azonosság fennáll. A felek között nem volt vitatott ugyanis, hogy a formailag két bejelentés alapján tartandó gyűlés tartalmában egy gyűlés lenne. Az ellenkező megállapítása, vagyis az, hogy ez voltaképpen két különböző gyűlés a későbbi bejelentés Gytv.-nek a versengő rendezvények megítélésére irányadó 12. §-a szerinti elbírálására vezethetett volna. A felperes szándéka azonban kifejezetten a két bejelentés egységes gyűlésként való megszervezésére és elbírálására irányult, ezt támasztotta alá azok azonos célja, helye, ideje illetve az, hogy azokon a szervező nyilatkozatai szerint is ugyanazon személyek vettek volna részt, ugyanazok tartottak volna beszédet, az ismételt bejelentés célja pedig a szervező nyilatkozata és a kereset tartalma szerint is a korábbi kúriai határozattal – a kereset elutasítása folytán – jogerősen nem engedélyezett vonulás megszervezése volt.

[21]   A kifejtettekre tekintettel a Vásártéren tartandó – meg nem tiltott – rendezvény helyszínéről történő vonulásos gyűlés ítélt dolgot képez, annak tiltása a Kp. 96. §-a alapján ismételten vitássá nem tehető.

[22]   A felperes a keresetében kifogásolta, hogy a vonulás céljaként meghatározott áruházi parkolóban az utóbb bejelentett gyűlést statikus módon engedélyezni kellett volna. A Kúria megállapította, hogy az alperes a határozatát ebben a tekintetben megfelelően megindokolta, a védiratban tett kiegészítéseivel a Kúria az alábbiak szerint egyetértett.

[23]   A statikus gyűlés megtartása esetén azonos településre, azonos időpontra kb. 1,2 km-re tervezett gyűlés a már kifejtettek szerint tárgyában és tartalmában azonos gyűlés lenne. A két helyszín között a „csoportos”, vagy „tömeges” átvonulás ténylegesen megfelelne a bejelentésben szereplő, de már jogerős ítéletben megtiltott vonulással. Különösen értékelendő volt ebben a körben a beszédet tartók és a szervezők azonossága is.

[24]   Másrészt az utóbb bejelentett rendezvényen a bejelentés szerint csak az „azonos” rendezvényen részt vevők ötöde venne részt, ami figyelembe véve azt, hogy a keresetben a felperes maga is elismerte, hogy a szervező szándéka az, hogy a beszédek a település központi részén kerüljenek megtartásra, az ott tartandó gyűlés nagyobb érdeklődésre tartana számot, felveti annak vizsgálata szükségességét, hogy a bejelentésben szereplő helyszínnek mekkora a befogadóképessége, a szervezők hogyan biztosítják a területre be nem jutó tömeg mozgását, koordinálását, illetve hogyan biztosítják, hogy a gyűlés ténylegesen csak a bejelentésben foglalt helyen és időpontban valósuljon meg.

[25]   A Kúria csupán a teljesség kedvéért mutat rá arra, hogy a Gytv. 9. § (2) bekezdése szerint, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, továbbá arcukat nem takarhatják el. A Gytv. 18. § (1) bekezdés a) és c) pontjai értelmében pedig a rendőrség a gyűlést feloszlatja, ha azt megtiltó határozat ellenére tartják meg, vagy azt a tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye. Ezek szerint tehát az, hogy amennyiben a bejelentésben foglaltaktól eltérően a résztvevők védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot viselnek vagy az arcukat eltakarják, az nem a gyűlés – előzetes – megtiltása, hanem a feloszlatás – mint a gyülekezés alapjogát kevésbé korlátozó intézkedés – körében értékelendő.

[26]   A Gytv. hivatkozott rendelkezéseiből következően amennyiben a már megtiltott vonulás ellenére a résztvevők együttesen vonulnának át más helyszínre, úgy az jelen ügy körülményeire tekintettel gyűlésnek minősülne, ami szintén megalapozhatja megtiltott (vonulásos, tehát nem statikus) gyűlés feloszlatását, így a statikus rendezvény sem lenne megtartható, ami a gyülekezési hatóság határozatának megalapozottságát támasztotta alá.

[27]   A Kúria a kifejtettek alapján a felperes keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma

[28]   Az ugyanazon napon, ugyanazon célból, ugyanazon helyszínről induló vonulásos rendezvény megtiltása tárgyában hozott bírósági döntés ítélt dolognak minősül.

Záró rész

[29]   A Kúria a pervesztes felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti kereseti illeték viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései értelmében kötelezte.

[30]   A pernyertes alperes perköltséget számított fel és kérte költségei megtérítését. A Kúria az alperes költségeinek megfizetésére – a Kp. 35. § (1) bekezdés bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 82. § (1) bekezdése alapján – a felperest kötelezte.

[31]   A Kúria ítélete elleni perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése együttesen zárja ki.

Budapest, 2021. július 13.

Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró