A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete
Az ügy száma: K.IV.39.999/2021/5.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
A felperes: …… (……….)
A felperes képviselője: …… (………
Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (………)
Az alperes képviselője: ……… kamarai jogtanácsos
A per tárgya: gyülekezési ügy
A felülvizsgálni kért végzés: Budapest Rendőrfőkapitánya 2021. április 26. napján kelt 01000-160/73-2/2021. rendb. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria
- Budapest Rendőrfőkapitánya 2021. április 26. napján kelt 01000-160/73-2/2021. rendb. számú végzését jelen ítélet alperessel való közlésének időpontjával hatályon kívül helyezi;
- kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 76.200 (hetvenhatezer-kétszáz) forint perköltséget;
- megállapítja, hogy a feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.
Ezen ítélet ellen perorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A per alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2021. július 24. napján 10.00 órától 19.00 óráig a Budapest VI. kerület, Andrássy út, a Hősök tere, valamint a Bajcsy-Zsilinszky út útvonalon tartandó vonulásos, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) hatálya alá tartozó gyűlés szervezője.
[2] A felperes a gyűlés megtartását – ügyfélkapun – bejelentette. A bejelentés alperesi rendszerbe érkezéséről az alperes 2021. április 24. 23:59:50 időponttal, a felperes ugyanezen kérelem befogadásának időpontjáról 2021. április 25. 00:00:03 időponttal kapott szolgáltatói tájékoztatást.
[3] Az alperes a 2021. április 26-án kelt 01000-160/73-2/2021. rendb. számú végzésével a bejelentés iránti kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi. CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontjára és a Gytv. 10. § (1) bekezdésére hivatkozással visszautasította. Megállapította, hogy a bejelentés – a rendszerbe érkezés időpontjára tekintettel – a 2021. április 24. napján 23:59:50-kor érkezett, azonban az anyagi jogi határidő számításának általános szabályaiból adódóan a 2021. július 24. napjára tervezett gyűlést legkorábban 2021. április 25. napján 00:00 órát követően lehetett volna bejelenteni, ezért az azt megelőzően tett bejelentés idő előtti volt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A gyülekezési hatóság döntésével szemben a felperes keresetet nyújtott be, amelyben a végzés hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Kifejtette, hogy a bejelentés megtörténtéről az ügyfélkapu visszaigazoló értesítést küldött, amely szerint a befogadás időpontja 2021. április 25. 00:00:03 volt. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 58. § (3) bekezdés b) pontja alapján pedig ezt a szolgáltató általi igazolást kell a benyújtás időpontjának tekinteni.
[5] A felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy az Ákr. 52. § (2) bekezdése szerinti határidő számítás szabályai szerint a 2021. július 24. napján tartandó gyűléshez képest a bejelentési határidő kezdő időpontja 2021. április 24. 0:00, így az alperes végzése akkor is jogszabálysértő lenne, ha a bejelentés ezen a napon érkezett volna az alpereshez.
[6] Az alperes védiratában, a végzésében foglaltak fenntartása mellett, a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes által hivatkozott értesítés csak a felperes számára látható, míg az alperesi visszaigazolás egyértelműen tartalmazta a beérkezés időpontját. Ez az értesítés azonban csak a gyülekezési hatóság számára elérhető.
[7] Az alperes a védiratához mellékelt egy „próbabejelentést”, amelynek adatai alátámasztották, hogy a bejelentő és a hatóság részére küldött értesítés tartalma között éppen 13 másodperces különbség tapasztalható. Az alperes szerint azonban a két értesítés teljes mértékben különbözik és a joghatásai is eltérőek.
[8] Az alperes hangsúlyozta továbbá, hogy a bejelentés határideje anyagi jogi jellegű határidőnek tekinthető, így a kezdőnap is a határidő részét képezi, tehát egy 2021. július 24. napján tartandó gyűlés bejelentése legkorábban 2021. április 25. napján volt lehetséges.
[9] A felperes a védiratra tett észrevételében fenntartotta a keresetében foglaltakat, hangsúlyozva, hogy az ügyfelet nem érheti hátrány az elektronikus ügyintézési rendszer használata miatt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felperes keresete megalapozott.
[11] A Kúria a keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján az egyszerűsített per szabályai szerint tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria az alperes határozatának törvényességét a Kp. 85. § (1) bekezdése alapján a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta, a közigazgatási tevékenység jogszerűségéről a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján döntött.
[12] A Kúria a jelen bírósági eljárásra vonatkozó szabályozás körében rögzíti, hogy a Gytv. 15. § rendelkezései a gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat módjáról rendelkeznek, míg a perbeli esetben a hatóság nem határozatot, hanem végzést hozott az ügyben, így a Kúria a Kp. általános szabályai szerint járt el.
[13] Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A Gytv. 10. § (1) bekezdése értelmében, aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a gyülekezési hatóságnak.
[14] A jelen perben a Kúriának értelmeznie kellett a Gytv. 10. § (1) bekezdése által meghatározott bejelentési kötelezettség kezdő időpontját, azaz azt, hogy mely időpont tekinthető a gyűlés megtartását megelőző legfeljebb három hónappal korábbi időpontnak.
[15] Az Alaptörvény 28. cikke kimondja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[16] A Gytv. 10. § (1) bekezdéséhez fűzött indoklás szerint „[az új gyülekezési törvény megalkotásával] az egyik legfontosabb változás, hogy a bejelentésnek nem csak a legkésőbbi, hanem a legkorábbi időpontja is meghatározásra kerül, méghozzá a gyűlést megelőző 3 hónapban - a legkorábbi időpont meghatározásának fontosságát a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által kiadott elemzés is hangsúlyozta. Ennek indoka elsősorban az, hogy ne lehessen egy helyszínt hosszú hónapokkal esetleg évekkel korábban lefoglalni, mivel ez a gyakorlat nem szolgálja a gyülekezési jog minél szélesebb körű érvényesülését. Egy ilyen, inkább technikai jellegű, és nem alapjog-korlátozó szabály beemelése számos nehéz helyzetet tudna megnyugtatóan, a jogbiztonság követelményének is megfelelő, kiszámítható módon rendezni.”
[17] A Kúria megállapította tehát, hogy a gyűlés bejelentésének lehetséges kezdő időpontját meghatározó rendelkezés célja a jogbiztonság követelményeinek való megfelelés.
[18] A bejelentési határidő számításának módját a Gytv. nem rendezi, ezért más jogszabályi rendelkezésekből kellett kiindulni. Az Ákr. 52. § (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. A (2) bekezdés értelmében a hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az Ákr. 52. § (3) bekezdése kimondja, hogy az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik. A (4) bekezdés szerint, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le. Az Ákr. szabályaival lényegében egyező szabályt állapít meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 146. §-a is.
[19] A kifejtettekből a Kúria megállapította, hogy a határidők számítása történhet órákban, napokban vagy hónapokban. Annak, hogy a kezdőnap a határidőbe beleszámít-e – függetlenül attól, hogy anyagi, vagy eljárásjogi jellegű határidőről van-e szó – csak abban az esetben van jelentősége, amennyiben a jogszabály a határidőt napokban határozza meg [Ákr. 52. § (1) bekezdés, Pp. 146. § (3) bekezdés]. A jelen perben alkalmazandó határidő számítása azonban hónapokban történik, amely így azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőidőpontnak megfelel.
[20] A Gytv. 10. §-a szerinti bejelentési kötelezettség kezdőidőpontjának számítása azonban alapvetően eltér a „szokásos” határidőszámítástól, ugyanis annak kezdőnapja a rendezvény tervezett napjától időben visszafelé számítható ki. Mindezért sem a határidő lejárta (amely csak a kezdőnapot időben követő időpont lehet), sem az igazolási kérelem (a mulasztás orvoslása) előterjesztésének időpontja relevanciával nem bírt, így nem volt jelentősége a határidő anyagi, vagy eljárási jellege elkülönítésének.
[21] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a Gytv. 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtételének kezdőidőpontja a gyűlést három hónappal megelőző nap, amely a számánál fogva megegyezik a tervezett gyűlés időpontjának napjával, tehát a perbeli esetben az 2021. április 24. napja volt.
[22] A felperes a bejelentését az alpereshez elektronikus úton küldte meg. A perben nem vitatott tényállás szerint a felperes beadványával kapcsolatosan keletkezett elektronikus igazolások 13 másodperccel tértek el, azonban – ennek folytán – eltérő naptári napra estek. A felperes az alperes részére küldött elektronikus értesítés tartalmáról csak a 2021. április 26-án a Gytv. 11. §-a szerinti egyeztetésen értesült.
[23] Az E-ügyintézési tv. 25. § (3) bekezdés e) pontja szerint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását.
[24] Az E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdése alapján Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze.
[25] Az E-ügyintézési tv 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél – jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során – a jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően kötelesek eljárni. A (2) bekezdés értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézést támogató és a jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek figyelembevételével alakítja ki.
[26] Mindezen rendelkezések értelmezése során szem előtt kell tartani, hogy az E-ügyintézési tv. preambuluma szerint a törvény célja az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása.
[27] Mindezek alapján az ügyfél által megküldött iratok érkezéséhez kötött határidők, jogkövetkezményeknek a szolgáltató ügyfél részére küldött igazolásában feltüntetett időponthoz kapcsolódnak, az ügyfél hátrányára a hatóság részére megküldött eltérő tartalmú igazolásban foglaltak nem értkelhetők. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz az E-ügyintézési tv. felperes által felhívott 58. § (3) bekezdése, továbbá ez következik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljárás követelményéből is.
[28] Kiemeli a Kúria továbbá, hogy a perbeli esetben két eltérő időpontot tartalmazó igazolás állt a gyülekezési hatóság rendelkezésére, mégis a döntése alapjául a felperes számára kedvezőtlen tartalmú igazolást fogadta el. Az Ákr. 52. § (6) bekezdése értelmében azonban a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni, így az alperes eljárása ezen rendelkezés sérelmével is járt.
[29] A fentiek alapján a Kúria a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította és az alperes végzését a 92. § (2) bekezdése szerint a hatályvesztés időpontjának megjelölése mellett hatályon kívül helyezte. Ennek folytán a Gytv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott 48 órás határidőbe az alperesi végzés expediálása és a jelen ítélet alperessel való közlése közötti időtartam nem számít bele. A bejelentési kérelem intézése során az adott napon gyűlést szervezők jogos érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni.
A döntés elvi tartalma
[30] A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtételére vonatkozó kötelezettség kezdőidőpontja az gyűlést három hónappal megelőző nap, amely a számánál fogva megegyezik a tervezett gyűlés időpontjának napjával.
[31] A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
Záró rész
[32] A Kúria a pert a Kp. 8. § (6) bekezdése alapján öttagú tanácsban bírálta el.
[33] A Kúria a felperes részére járó perköltség összegét a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. § (1) és (5) bekezdése, illetve a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §-a szerint állapította meg, azzal, hogy a felszámított perköltség összegét – figyelemmel arra, hogy a perben tárgyalás tartására nem került sor és a felperes a perben egy négy oldal terjedelmű beadványt nyújtott be – 60.000 forint + ÁFA összegre mérsékelte.
[34] A keresettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése szerint felmerült és az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett eljárási illetéket az alperest az Itv. 5. §-a alapján megillető személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.
[35] A Kúria ítélete elleni perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése együttesen zárja ki.
Budapest, 2021. május 6.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró