A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: K.I.39.006/2020/2.
A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A felperes: Dr. F. E.
Alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság
Alperesi képviselő: dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet kamarai jogtanácsos
Keresettel támadott határozat: 01000-160-6292-4/2020.
Az eljárás tárgya: gyülekezési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a keresetlevelet visszautasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint perköltséget.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A kereset alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2020. március 27. napján egy 2020. március 29. napján 14.00 óra-18.00 óra között Budapest ... a P. elé megtartani szándékozott gyűlést jelentett be, melynek célja az országos vesztegzár azonnali bevezetése és további ezzel kapcsolatos követelések megfogalmazása volt. Az eljáró hatóság felhívására és tájékoztatására a felperes 2020. március 27-én személyesen, a gyűlés időpontjának módosítása mellett kérelmét fenntartotta.
[2] Az alperes 2020. március 27. napján kelt 01000-160/292-4/2020. számú határozatával a rendezvény megtartását megtiltotta.
A felperes kereseti kérelme
[3] A határozat ellen a felperes jogi képviselet nélküli kereseti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a határozat jogsértő, mert az a jogi ok melyre tiltást alapozták nem áll fenn, mert a vészhelyzet megszűnésével - 2020. március 26-án - tiltás hiányában a gyülekezés nem tiltható meg. Előadta, hogy az ügyvédi képviseletet a jelenlegi járvány fenyegetettség miatt később oldja meg, és az arányosság elvére figyelemmel a testi épség egészség megóvása fontosabb feladat mint egy formális ügyvédi megbízás teljesítése, mely személyes találkozás nélkül nem biztosítható.
[4] Az alperes védiratában elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés k.) pontja alapján a keresetlevél visszautasítását indítványozta. Másodlagosan, érdemben a kereset elutasítását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A Kp. 12. § (2) bekezdés d./ pontja alapján a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban a Kúria első és végső fokon jár el. A Kúria előtt a jogi képviselet a Kp. 27. § (1) bekezdése alapján kötelező. A kötelező jogi képviseletre egyebekben a Kp. 17. § (4) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai az irányadók. A Pp. 176. § (1) bekezdés l./ pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül nyújtotta be.
[6] Az alperes figyelmeztette felperest a Kúria előtti kötelező jogi képviseletre, a felperes maga tisztában volt a jogi képviselet kötelező jellegével, hiszen maga is elismerte kérelmében, hogy azt a fennálló járványhelyzetre figyelemmel később kívánja benyújtani és ennek kötelező jellegére az alperesi határozat is felhívta figyelmét.
[7] A fent hivatkozott jogszabályi előírás olyan kógens rendelkezés, mely a vészhelyzet fennállása esetén - eltérő rendelkezés hiányában - sem hagyható figyelmen kívül.
[8] A kötelező jogi képviselet hiánya okán a kereseti kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a keresetlevelét a fenti jogszabályi rendelkezések alapján visszautasította.
Záró rész
[9] A keresetlevél visszautasítása esetén az eljárás illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57.§ (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[10] A Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. § (1), (5) bekezdése, 82. § (3) bekezdése szerint felszámított perköltséget a Pp. 83. § (1) bekezdés általános szabályai szerint a pervesztes fél, a felperes köteles megtéríteni.
[11] A végzés elleni fellebbezést a Kp.112. § (2) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. április 6.
Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró