A Kúria
mint elsőfokú bíróság
végzése
Az ügy száma: Kgyk.VII.39.537/2022/6.
A tanács tagjai:
Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Dr. Farkas Katalin bíró
Dr. Cséffán József bíró
A felperes: … …
A felperes képviselője: … ügyintéző: Dr. Borbély Andrea ügyvéd …
Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya …
Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos
A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/1430-3/2022. rendb. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a keresetlevelet visszautasítja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
Az alperes határozata
[1] Az alperes a 2022. november 16-án kelt, keresettel támadott határozatával a felperes által a … …. szervezett gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 14. §-a alapján megtiltotta.
[2] A határozatot az alperes 2022. november 16-án közzétette a rendőrség központi honlapján, egyúttal a felperes részére elektronikus úton kézbesítette, aki azt ugyanezen a napon át is vette (letöltötte).
A keresetlevél és a védirat
[3] A felperes – jogi képviselője útján, ügyfélkapun keresztül 2022. november 21-én benyújtott – keresetlevelében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A keresetindítási határidő megtartottsága kapcsán hivatkozott az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 52. § (1) bekezdésére.
[4] Az alperes védiratában elsődlegesen az elkésett keresetlevél visszautasítását, másodsorban a kereset elutasítását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A kereset érdemi elbírálására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség.
[6] Az alperes pergátló akadályként a keresetlevél elkésettségére hivatkozott, amivel összefüggésben a Kúria az alábbiakat emeli ki.
[7] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A Gytv. 15. § (2) bekezdése a gyülekezési hatóság határozata esetében – az előbbi fő szabálytól eltérően – úgy rendelkezik, hogy azt a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező közigazgatási perben megtámadhatja. Közigazgatási perekben a határidő számítására ugyan a felperes által a keresetlevelében felhívott Ákr. 52. §-a nem irányadó, azonban – a Kp. 36. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait alkalmazni kell. A Pp. 146. § (5) bekezdése értelmében, ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
[8] A Kúria az iratokból megállapította, hogy a Gytv. 15. § (2) bekezdése szerinti három napos keresetindítási határidő a felperes számára 2022. november 16-án nyílt meg, majd – miután annak utolsó napja 2022. november 19-ére, szombatra esett – csak 2022. november 21-én, hétfőn járt le. Márpedig a felperes a keresetlevelét ezen a napon az alperesnél benyújtotta, így az elkésettnek nem volt tekinthető.
[9] Ugyanakkor a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a bíróságnak a keresetlevelet abban az esetben is vissza kell utasítania, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
[10] A Kp. 29. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
[11] A Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontja rögzíti, hogy gazdálkodó szervezet – egyebek mellett – az ügyvédi iroda. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (E-ügyintézési vhr.) 89. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik.
[12] Az idézett rendelkezésekből következően a perbeli esetben a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi irodának az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kellett használnia. A Kúria azonban a rendelkezésre álló iratok (keresetlevél űrlap, érkeztetés metaadatai), valamint az alperes felhívásra tett 4. és 5. sorszám alatti nyilatkozata alapján azt állapította meg, hogy az ügyvédi iroda a keresetlevelet a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül nyújtotta be. A felperes keresetlevele így ugyan elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül, így azt – a Kúria közigazgatási perekben folytatott következetes gyakorlata alapján (legutóbb pl. Kfv.V.35.199/2022/2., Kfv.VII.37.737/2022/2., Kfv.III.45.172/2022/3.) – a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján, a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjára is figyelemmel vissza kellett utasítani.
[13] A Kúria tájékoztatja a feleket, hogy a Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetében igazolásnak – a Kp. 49. § (3) bekezdése értelmében – nincs helye.
A döntés elvi tartalma
[14] A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő.
Záró rész
[15] A Kúria a keresetlevél visszautasításáról a Kp. 124. § (5) bekezdése szerint tárgyaláson kívül döntött.
[16] Az alperes a keresetlevél visszautasítására figyelemmel a védirat előterjesztésének költségét a Kp. 48. § (3) bekezdése alapján nem számíthatta fel.
[17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentessé vált, ezért ebben a kérdésben a Kúriának nem kellett rendelkeznie.
[18] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. § (2) bekezdése alapján nincs helye.
Budapest, 2022. november 25.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az
aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az
aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett