A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kgyk.IV.39.453/2022/4.
A tanács tagjai:
Dr. Dobó Viola a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Patyi András bíró
Dr.Varga Eszter bíró
A felperes: … (…)
A felperes képviselője: Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (…, eljáró ügyvéd: Dr. Baltay Levente)
Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (…)
Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos
A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/607-3/2022. rendb. számú előíró-korlátozó közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria
- az alperes 01000-160/607-3/2022. számú határozatát megváltoztatja és „a bejelentésben megjelölt időszakokban, heti bontásban, hétfőtől-péntekig 16.00 és 20.00 óra közötti időintervallum kivételével, szombat 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig tartó időszak kivételével jogosult a gyűlést megtartani;” korlátozást mellőzi;
- ezt meghaladóan a keresetet elutasítja;
- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint feljegyzett eljárási illetéket;
- megállapítja, hogy az ezt meghaladóan feljegyzett 15.000 (tizenötezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2022. május 4. napján 23 óra 50 perckor ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 6. napján 23:55 órától 2022. augusztus 4. napján 23:55 óráig várhatóan 40 fő részvételével gyűlést kíván szervezni 1016 Budapest, I. kerület, Sánc utca 13. szám alatti Sárkány rét megnevezésű közterületen, annak Filozófusok kertje felé eső részén. A gyűlés céljaként „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” témát jelölte meg.
[2] Az alperes a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 11. § (2) bekezdése szerinti egyeztetési kötelezettségére tekintettel, a tényállás tisztázása érdekében a felperest, mint a gyűlés egyik szervezőjét 2022. május 6. napjára egyeztetésre idézte hivatalos helyiségébe.
[3] Az egyeztetésen az alperes nyilatkozattételre hívta fel a felperest, hogy a gyűléshez használni kívánt jurtát és zárt sátrakat milyen céllal kívánják telepíteni, azok használata miért nélkülözhetetlen a gyülekezési joguk gyakorlásához, továbbá hogyan kívánják biztosítani a gyűlés nyilvánosságát. A felperes válasza szerint a jurtán, a sátrakon és az aggregátoron végig molinók lennének, a fűthető jurtába meghívnának beszélgetni embereket, ott zajlik továbbá az általuk üzemeltetett „Jurta-tévé adás”, melynek készítéséhez elengedhetetlen kelléke a jurta, mivel tartalmilag hiteles és színvonala adásokat nem tudnak nyitott sátorban szerkeszteni. A felperes szerint a neve és a szervezőtárásának neve is felkerülhet „a halál listára”, ezért is fontos, hogy egy zárható jurtában legyenek. Utalt arra továbbá, hogy a jurtában nemcsak a meghívottak, hanem bárki bemehet, aki a molinók kapcsán érdeklődik, ott rossz idő esetén is tud tartózkodni.
[4] Az alperes a Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/5. számú döntésére hivatkozással több kompromisszumos megoldást is felvázolt annak érdekében, hogy az alperes határozathozatal nélkül tudomásul vehesse a bejelentett gyűlést. Így javasolta, hogy a gyűlés hétköznap 16-20 óra közötti időtartam és hétvége kivételével legyen megtartva, valamint zárt felépítményt ahhoz ne használjanak. Javasolta továbbá az éjszakai órákra a hangosítás mellőzését. A felperes a hangosítással kapcsolatos javaslatot elfogadta, a további feltételek elfogadásától azonban elzárkózott, hangsúlyozva, hogy a gyűlést sátor és jurta folyamatos kihelyezésével kívánják megtartani, azt a gyűlés időtartama alatt elbontani és újra felépíteni nem kívánják.
Az alperes határozata
[5] Az alperes 2022. május 6. napján kelt, 01000-160/607-3/2022 rendb. számú határozata szerint a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. Eszerint 2022. május 6. napján 23:55 órától 2022. augusztus 4. napján 23:55 óráig a bejelentésben szereplő időszakban hétfőtől péntekig 16:00 és 20:00 óra közötti időintervallum kivételével, szombat 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időintervallum kivételével jogosult a gyűlést megtartani. A határozat további korlátozásként rögzítette, hogy a gyűlés megtartására a nyilvános jelleg biztosítása érdekében jurta, zárt sátor vagy egyéb zárt felépítmény telepítésének és használatának mellőzésével kerülhet sor.
[6] A határozat kitért arra is, hogy a bejelentésben szereplő időintervallumban, a határozattal érintett időpontokon felül 22:00 és 8:00 óra között hangosításhoz használt technikai eszközök mellőzésével kerülhet sor a gyűlés megtartására.
[7] Az alperes határozata az időbeli korlátozást azzal indokolta, hogy a gyűlés megtartása alól kivett időintervallum az az időszak, amikor a helyi közösség tagjai jellemzően rekreálódásra használják a bejelentésben foglalt területet. Ezen kivett időszakban a tárgyi területen történő gyűlés megtartása nem indokolt, figyelemmel arra, hogy a hétköznapokon fennmaradt további 20 órában biztosított az a bejelentői akarat, amely a bejelentés szerinti helyen meglévő szobrokkal kapcsolatos asszociációk révén kívánja gondolkodásra sarkallni a gyűléssel kapcsolatba került személyeket. A szervező helyszínválasztással kapcsolatos indokolása megítélésünk szerint ilyen mértékben akceptálható. A nyári időszakban a legtöbb ember hétvégén használja ki a közparkok által biztosított pihenés lehetőségét. Ilyenkor ez a pihenéshez való alapjog lényegesen nagyobb súllyal nyom latba, mint a hivatkozott 40 fő gyülekezéshez való joga. Megjegyezte továbbá, hogy a gyülekezési jog ezen időszakban is gyakorolható egy erre a célra sokkal inkább jellemzően igénybe vett, frekventált, szimbolikus helyen, azonban ilyen jellegű helyszín „felkutatásától” a szervező elzárkózott.
[8] A határozat a zárt felépítmények elhelyezésének tilalmát azzal indokolta, hogy a szervező a személyes egyeztetésen nem adta kellő indokát azok igénybevételének, illetőleg nem fejtette ki érdemi módon azt, hogy a gyűlés nyilvános jellege, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye hogyan valósulhat meg a zárt felépítményekben. A gyülekezési hatóság nem értékelte megfelelő indoknak a szervező Jurta-tévével kapcsolatos kijelentéseit, azokat irrelevánsnak tartotta. Nem vette figyelembe, hogy rossz idő esetén szívesebben használják a jurtát az emberek, tekintettel arra, hogy ez a ténymegállapítás jogi érvvel, értékelhető kijelentéssel nem bírhat. Értelmezhetetlennek tartotta a halál-listán szereplő nevekkel kapcsolatos megállapítást, valamint a zárt jurta biztonságával kapcsolatos megjegyzést is. Osztotta a szervező álláspontját atekintetben, hogy a telepített eszközök mindennapi bontása és szállítása nem megoldható, így a jóhiszeműség, a rendeltetésszerű joggyakorlat, a kölcsönös együttműködés és az életszerűség jegyében ezt elősegítendő, teljes mértékben mellőzte a felépítmények rendelkező részben foglaltak szerinti igénybevételének lehetőségét. Utalt továbbá a Kúria hasonló tényállás mellett hozott Kgyk.IV.39.450/2022/5. határozatában foglaltakra.
A keresetlevél és a védirat
[9] A felperes 2022. május 9. napján elektronikus úton keresetet terjesztett elő, melyben az alperes határozata jogszabálysértő mivoltának megállapítását, a határozat megsemmisítését és az alperest tevékenysége jogsértő következményének elhárítására való kötelezését, valamint perköltségben marasztalását is kérte, arra hivatkozva, hogy az alperes határozata sérti az Alaptörvény VIII. cikkében biztosított békés gyülekezéshez való jogot.
[10] Álláspontja szerint a gyűlés korlátozása nem indokolt. Hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) közterület rendeltetésével kapcsolatos szabályaira, mely alapján több egyenrangú rendeltetésszerű használata is lehet egy közterületnek, így a gyűlések tartása is. Azaz az alperes határozatában indokolatlanul nagy jelentőséget tulajdonított a rekreációs célú parkhasználatnak a korlátozás megállapítása körében, s nem indokolta azt, hogy a rendeltetésszerű használat közötti döntést milyen szempontok alapján hozta meg.
[11] A felperes hivatkozott továbbá a korlátozás aránytalanságára és arra, hogy az alperes indokolatlanul vont párhuzamot a Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/5. számú döntése alapjául szolgáló bejelentés szerinti tervezett rendezvénnyel, mivel jelen ügyben nincs konkuráló, bejelentett rendezvény, mely mérlegelést igényelt volna.
[12] Utalt arra, hogy a Gytv. 11. § (4)-(5) és 13. § (5) bekezdés szerinti korlátozó határozat előzetesen tiltja meg a gyülekezési jog gyakorlását. Álláspontja szerint a korlátozó határozat meghozatalára nem kerülhet sor a tiltó határozat alapjainál szélesebb körű indokok alapján. Mivel a határozat szerint munkanapokon 16:00 és 20:00 óra között, illetve hétvégén nem tartható meg a gyűlés, így valójában részleges tiltást alkalmazott az alperes. A határozat nem csak időbeni tilalmat fektet le, hanem a gyülekezési jog gyakorlásának módját is súlyosan korlátozza, amikor sátor és jurta felállításának mellőzését írja elő.
[13] A felperes végezetül arra is hivatkozott, hogy az alperes nem folytatott le érdemi egyeztetést, a jegyzőkönyvvel ellentétben a felperes kompromisszumkész volt, míg az alperes csak formálisan tett eleget egyeztetési kötelezettségének, figyelmen kívül hagyva azt is, hogy a szervezők csak a park egy kis részét kívánják igénybe venni a gyűléshez. Az alperes érdemben nem vizsgálta a konkuráló közterülethasználat alapjogi relevanciáját.
[14] Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, ezért a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperes kompromisszumkészségére történő általános hivatkozását semmilyen konkrét jegyzőkönyvbeli vállalással, utalással nem tudta alátámasztani, ezzel szemben a jegyzőkönyv szerint a felperes egyértelmű kijelentést tett, miszerint a gyűlést csak a bejelentés szerinti feltételekkel kívánja megtartani.
[15] A védiratban hangsúlyozza, hogy az alperes előtti eljárás tárgyát nem a gyűlés fizikai értelemben vett elhelyezésének lehetősége képezte, hanem gyűlés helyszínéül bejelentett Sárkány rét, mint közterület tekintetében a helyi lakosok pihenéshez, rekreációhoz való alapjogának korlátozása, a korlátozás arányosságának megítélése. Az alperes szerint – a keresetlevéllel ellentétben – a közterület több, egyenrangú rendeltetésszerű használatának összevetése megtörtént, az eljárás célja épp az volt, hogy egyensúlyt teremtsen a különböző alapjogok konkrét, tényleges gyakorlása során.
[16] A Kúria a védiratot megküldte a felperesnek, aki határidőben nem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A kereset az időbeli korlátozás tekintetében alapos, azt meghaladóan nem megalapozott.
[18] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen döntött-e az alperes, amikor a keresettel támadott határozatával a felperes által bejelentett gyűlés megtartását korlátozta. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és védirat korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
[19] A felperes a határozat hangosítással kapcsolatos megállapításait nem támadta, így a Kúria azon rendelkezéseket nem érinthette.
[20] A Kúria gyakorlata egységes abban a kérdésben, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. Ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság gyakorlata is alátámasztja, a felperes keresetében helytállóan utalt erre a gyakorlatra.
[21] Bár a rendezvény helyszínének kiválasztása önmagában kommunikációs értékkel bírhat, emellett a rendezvény célja is szorosan kapcsolódhat – akár az ott korábban történtek, vagy szimbolikus jelentősége miatt – kiválasztott helyszínhez [3/2013. (II. 14.) AB határozat], ez azonban nem jelentheti azt, hogy a gyűlést csak szimbolikus helyszínen lehetne megrendezni. A gyűlés korlátozásának, vagy megtiltásának nem szolgálhat jogszerű alapjául az, hogy azt – a gyülekezési hatóság szerint – más, szimbolikus értékkel is bíró helyszínen is meg lehetne, vagy célszerűbb lenne megrendezni. A gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztásának joga a gyülekezéshez való alapjog részjogosítványa, ami a gyűlés szervezőjét illeti meg.
[22] A Gytv. 11. § (3) bekezdése szerint, ha a gyülekezési hatóság az egyeztetés során észleli, hogy a gyűlés a bejelentett helyszínen és időpontban nem tartható meg, felhívja a szervező figyelmét arra, hogy más helyszíneken az megtartható. Jelen ügyben azonban nem merült fel, hogy a gyűlés ne lenne megtartható, így ezen rendelkezés alkalmazására nem kerülhetett sor.
[23] A Kúria utal arra, hogy a gyülekezési jog kiemelkedő kommunikációs funkcióval bír a közügyek megvitatása terén, azonban – figyelemmel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra az nem korlátozhatatlan alapjog. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a békés gyülekezéshez való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, korlátozását pedig szorosan behatárolják a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények előírásai. {13/2016. (VII. 18.) AB határozat [25] pont}
[24] A Velencei Bizottság ajánlásában kifejtette, hogy a mások jogának és szabadságának sérelmére való hivatkozás során vizsgálni kell, a jogsértés súlyát, a korlátozás szükségességét (fennáll-e a legitim cél, a cél a korlátozással elérhető, valamint, hogy csak így érhető el). Ha a korlátozás szükséges, feltétel továbbá, hogy annak arányosnak is kell lenni (a korlátozás módja a legenyhébb eszköz-e). A Gytv. 13. § (1) bekezdése csak abban az esetben teszi lehetővé a gyűlés megtiltását, ha a megtiltásnál enyhébb korlátozással a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme nem biztosítható. A Gytv. 13. § (5) bekezdése értelmében, ha a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását nem tiltja meg, de a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit. Mindezeknek megfelelően az alperes határozatában foglalt időbeli korlátozás tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy az alperes okszerűen állapította-e meg, hogy az mások pihenéshez, szabadidő eltöltéséhez fűződő joga miatt szükséges és arányos volt.
[25] A Kúria rámutat, hogy a gyülekezési jog közterületen való gyakorlása szükségképpen együtt jár mások – a gyülekezési jogot nem gyakorlók – alkotmányos jogainak kisebb-nagyobb sérelmével. Az alapjogi összeütközés szükségessé teszi az egymással összeütköző, az egy időben, egy helyen konkuráló jogok összemérését, és a döntést arról, hogy melyik alapvető jog korlátozása milyen feltételekkel indokolt az egyik vagy a másik alapjog javára.
[26] A Kúria megállapította, hogy az alperes a határozatában a szükségesség és arányosság tekintetében a mérlegelést ténylegesen nem végezte el. Nem értékelte, hogy a gyülekezési jog gyakorlása mekkora területet igényel, ehhez képest mekkora a rendelkezésre álló terület, ott a gyülekezési jog gyakorlása enyhébb eszközökkel (így különösen például meghatározott területre való korlátozással) biztosítható-e. Megjegyzendő ebben a körben, hogy az egyeztetésen és a keresetében is hivatkozott arra a felperes, hogy a Sárkányrét teljes területét nem veszik igénybe.
[27] Az Étv. 54.§ (4) bekezdése értelmében a közterület rendeltetése a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének; b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.); c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sport tevékenység, a szabadidő-eltöltés; d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás; e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének; f) a közművek elhelyezésének; g) zöldterületek kialakításának biztosítása.
[28] Az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a közterületnek több rendeltetésszerű használati formája is van, melyek között a jogalkotó sorrendiséget nem állított fel. A gyülekezésnek is éppúgy legális helyszíne a közpark, mint ahogyan a kikapcsolódásnak, szabadidő-eltöltésnek, ezért az egyidőben megvalósuló eltérő célú használati formák összemérése nélkül korlátozó jellegű előírás jogszerűen nem írható elő. Az alperes határozatában abból a téves feltevésből kiindulva, hogy a rekreációs célú használat elsőbbséget élvez, nem vizsgálta meg, hogy a bejelentett helyen és időben, a megjelölt létszámmal megtartott gyűlés mennyiben korlátozná a közpark egyéb célú használatát.
[29] A Kúria az alperes által teljes egészében mellőzött mérlegelés elvégzését nem pótolhatta, így megállapította, hogy az alperes megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a gyülekezés határozatban foglalt korlátozása szükséges és arányos volt, így ebben a tekintetben a határozatot megváltoztatta és mellőzte azt a rendelkezést, hogy a szervező hétfőtől péntekig 16:00 és 20:00 óra közötti időintervallum kivételével, szombat 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időintervallum kivételével jogosult a gyűlést megtartani.
[30] A határozat további korlátozásként rögzítette, hogy a gyűlés megtartására a nyilvános jelleg biztosítása érdekében jurta, zárt sátor vagy egyéb zárt felépítmény telepítésének és használatának mellőzésével kerülhet sor. A felperes vitatta ezen korlátozás szükségességét és arányosságát is.
[31] A Gytv. 2. §-a szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. E § értelmében a gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
[32] A Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/5. számú határozatában elvi éllel mutatott rá arra, hogy ha külső szemlélő számára nem azonosítható a sátrakban vagy lakókocsikban zajló véleménynyilvánítás, felveti annak vizsgálatát, hogy ebben az esetben a nyilvános jelleg, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul-e. Ezek a felépítmények a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Azok használatának időbeli korlátozása, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, a korlátozás nem aránytalan.
[33] Az alperes hivatkozott arra, hogy az ügyben nem volt megállapítható az, hogy a gyűlés nyilvánosságát a szervezők hogyan tudják biztosítani a zárt terekben. A felperes álláspontja szerint a jurtában és a sátrakban a véleménynyilvánításhoz kapcsolódó tevékenység (vetítés, beszélgetés) folyik, oda bárki bemehet.
[34] A Kúria az iratokból megállapította, hogy a szervező az egyeztetésen kifejezetten hangsúlyozta – kérve nyilatkozatának pontos rögzítését –, hogy (különböző okokból) fontosnak tartják, hogy zárható jurtában legyenek. A zárhatóság azonban kifejezetten kizárja annak lehetőségét, hogy a zárt helyiségben (sátorban, jurtában) tartott rendezvényhez bárki szabadon csatlakozzon, az így fogalmilag nem lehet nyilvános rendezvény. Az ilyen jellegű közterület-használat nem a gyülekezés jog, hanem a közterület rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján ítélhető meg akkor, ha a zárt felépítménynek önmagában nincs a gyülekezési jog gyakorlása szempontjából önálló kommunikációs tartalma. Az egyeztetésen elhangzott nyilatkozatokból a szervezők felépítmények zártságára vonatkozó végleges álláspontja egyértelműen megállapítható volt, így további egyeztetés nem volt szükséges és lehetséges ebben a kérdésben, ezért a felperesnek az egyeztetés tényleges hiányával kapcsolatos keresete sem lehetett megalapozott.
[35] Mindezért a Kúria megállapította, hogy a határozat jurta, zárt sátor vagy egyéb zárt felépítmény telepítésének és használatának mellőzését előíró rendelkezése nem volt jogellenes, így ebben a tekintetben a keresetet elutasította a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A döntés elvi tartalma
[36] A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. A zárt helyszínen tartandó rendezvény nem minősül gyülekezésnek, mivel, ahhoz nem csatlakozhat szabadon bárki. Ezért a zárt felépítmények elhelyezésére vonatkozó korlátozás nem aránytalan, ha egyébként annak nincs önálló kommunikációs tartalma.
Záró rész
[37] A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban bírálta el.
[38] A felek az előterjesztett keresethez képest fele-fele arányban lettek pernyertesek, illetve pervesztesek, ezért a költségeiket a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (2) bekezdése alapján maguk viselik.
[39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kereseti illeték viseléséről a Kúria a Pp. 101. § (1) bekezdése és 102. § (2) bekezdése alapján rendelkezett, azzal, hogy az alperesre jutó illeték összegét az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdése alapján megillető illetékmentessége folytán az állam viseli.
[40] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2022. május 13.
Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró