A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kgyk.IV.39.450/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Patyi András bíró
A felperes: ……… (……..)
A felperes képviselője: Dr. Szepesházi Péter egyéni ügyvéd (……)
Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (1139 Budapest, Teve u. 4-6.)
Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos
A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/575-2/2022. rendb. számú előíró-korlátozó közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria
- a felperes keresetét elutasítja;
- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alperesnek 60.000 (azaz hatvanezer) forint perköltséget;
- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – külön felhívásra – 30.000 (azaz harmincezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás
[1] A bejelentő 2022. április 24. napján 14 óra 37 perckor ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3. napján 23:00 órától 2022. augusztus 3. napján 23:00 óráig gyűlést kíván szervezni 1124 Budapest, XII. kerület, Jagelló út 24. szám alatti Gesztenyés kertben. A gyűlés céljaként „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” témát jelölte meg.
[2] Az alperes a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 11. § (2) bekezdése szerinti egyeztetési kötelezettségére tekintettel, a tényállás tisztázása érdekében a bejelentőt és a felperest, mint a gyűlés egyik szervezőjét 2022. április 25. napjára egyeztetésre idézte hivatalos helyiségébe. Az alperes felhívása folytán a felperes a Gytv. 10. § (1) bekezdésére tekintettel a gyűlés végdátumát 2022. július 24. napjára módosította.
[3] Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani. Az alperes több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – a felperes elutasított.
Az alperes határozata
[4] Az alperes 2022. április 26-án kelt, 01000-160/575-2/2022 rendb. számú határozata szerint a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. Eszerint 2022. május 7. napján 00:00 órától 2022. május 9. napján 16:00 óráig, 2022. május 27. napján 00:00 órától 2022. május 29. napján 16:00 óráig terjedő időintervallum kivételével, 2022. május 31. napján 00:00 órától 2022. július 24. napján 24:00 óráig jogosult a gyűlést megtartani. A határozat további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani.
[5] A határozat kitért arra is, hogy a gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a közterületnek minősülő helyszín tulajdonosa jogosult az eredeti állapot helyreállítására.
[6] Az alperes határozata megjegyzete, hogy a gyűlés szervezői 2022. január 14. napjától kezdődően folyamatosan jelen vannak a bejelentéssel érintett területen, lényegében ott életvitelszerűen tartózkodtak a gyülekezési jog háborítatlansága mellett, több tudomásul vett bejelentés nyomán.
[7] Az időbeli korlátozás körében az alperesi határozat arra hivatkozott, hogy a gyűlés bejelentésének időpontjában tudomása volt az alperesnek arról, hogy a bejelentett helyszínen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) és a MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft. közös szervezésében több, egymással párhuzamosan zajló eseményt tart. Hivatkozott arra is, hogy az önkormányzat és a Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. a nyár folyamán az érintett Gesztenyés kert teljes területén tartja a napközis foglalkozás óvodások és iskolások, valamint piknik idősek számára elnevezésű rendezvényét. A határozat e körben pontosan megjelölte a fenti rendezvények által érintett időintervallumokat.
A keresetlevél és a védirat
[8] A felperes 2022. április 29. napján elektronikus úton keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, melyben annak megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság mellőzze a bejelentés elfogadása mellett előírt feltételeket, egyúttal kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is.
[9] A felperes mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a bejelentett gyűlés három hónapos időintervalluma alatt összesen kilenc alkalommal kellene felépítenie a jurtát, katonai sátrat, zuhanyzót, s tíz alkalommal kellene lebontaniuk, elszállítaniuk, mely több millió forintos anyagi terhet jelentene számukra, továbbá elképesztő mennyiségű munkával járna, gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne. Álláspontja szerint a korlátozó határozat a kilenc hónapja folyamatosan tartó jurtás tűntetés szándékos ellehetetlenítésére irányul. Hivatkozott arra, hogy a helyszínből minimális területet vesznek igénybe, mely nem zavarja a többi jövőbeni rendezvény megtartását.
[10] A felperes továbbá hivatkozott arra, hogy véleménye szerint az alperes a korlátozó határozatát a jogszabály által előírt 48 órás határidőt túllépve hozta meg. Állította, hogy az alperes rosszhiszemű volt eljárása során, mivel valószínűsíthette volna, hogy a felperes több hónapja tartó rendezvényét hosszabbítani szeretné, s erről a felperessel egyeztetnie kellett volna, mielőtt tudomásul veszi a többi rendezvény bejelentését.
[11] A keresetlevelében a felperes azt is előadta, hogy a törvény nem tiltja a hosszú idejű és építményben történő tüntetést, csupán az életvitelszerű tartózkodást, de jelen esetben nem erről van szó. A tűntetés formájából adódóan két főnek folyamatosan jelen kell lennie az eseményen, mely csak a szükséges installációval valósítható meg.
[12] Összességében álláspontja szerint a Gytv. 11. §-a és 13. §-a szerinti szükséges és arányos, máshogy nem elérhető jogvédelemmel [Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdonvédelem] történő gyülekezésijog-korlátozás ténybelileg nem igazolt és meghozatala és közzététele is jogellenes volt, így korlátozásra nem szolgálhat.
[13] Az alperes a keresetlevél felterjesztésével együtt 2022. május 2. napján kelt védiratot is elterjesztett, melyben elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján utasítsa vissza a keresetlevelet, mivel a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. Másodlagosan kérte a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasítani és kérte a felperes perköltségekben történő marasztalását. Továbbá felvette, hogy nem a felperes volt a gyűlés bejelentője, így kezdeményezte annak hivatalbóli vizsgálatát, hogy a felperes jogosult volt-e a keresetlevél előterjesztésére.
[14] A védirat szerint a felperes a jelen perben vitatott határozatot 2022. április 26. napján 16 óra 15 perckor töltötte le, amelyre tekintettel a Gytv. 15.§ (2) bekezdésében előírt, közléstől számított három napos keresetindítási határidő 2022. április 29. napján letelt. A felperes ezen határidő alatt a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet nem jelölte meg, amelyre tekintettel a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti visszautasításának van helye.
[15] Az alperes szerint a gyűlést ügyfélkapun rendszeren keresztül 2022. április 24. napján 14 óra 37 perckor jelentette be a felperes, erre tekintettel a Gytv. 10. §-a alapján, a gyülekezési hatóságot terhelő 48 órás döntéshozatali határidő 2022. április 26. napján 14 óra 37 perckor járt le. Az alperes 01000-160/575- 2/2022. rendb. számú határozata a törvényes határidőt betartva, 2022. április 26. napján 14 óra 20 perckor kelt, mely időpont a bejelentéstől számított 48 órát nem haladta meg. Továbbá hivatkozott arra, hogy a Gytv. 15. § (1) bekezdése a határozat közlésének időpontja tekintetében nem állapít meg kógens rendelkezést, azt haladéktalanul írásban közli a szervezővel. Jelen esetben a felperessel történő közlés az általa kért módon 2022. április 26. napján 16 óra 15 perckor megtörtént. Így a határidő számítással kapcsolatos eljárási kifogás alaptalan, az alperes a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával járt el.
[16] A védirat kitért azon felperesi érvre is, mely szerint a gyülekezési hatóságnak a felperest kellett volna elsőként tájékoztatni arról, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló közterületen rendezvényeket tart, ez álláspontja szerint értelmezhetetlen. A felperes az általa előadottakat érdemben nem fejti ki, azokat nem támasztja alá, azok nem kellően kimunkáltak, összefüggéstelenek. A Gytv. 11. és 13 §-ainak keresetben szereplő megjelöléséből semmilyen jogi következtetés nem vonható le azok jogszerűtlen alkalmazását illetően, az alperes helyes jogértelmezéssel oldotta fel a gyülekezési jog és a tulajdonhoz való jog kollízióját.
[17] A Kúria a védiratot megküldte a felperesnek álláspontja ismertetése végett. A felperes a védiratra adott válaszában a gyülekezési jog gyakorolhatóságára hívja fel a figyelmet, utalva arra, hogy a jurta megfelelő építmény rendezvényük prezentáló jellegéhez, ezen építmény környzeti biztonsága nem kérdéses.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A kereset – az alábbiak szerint – nem megalapozott.
[19] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen döntött-e az alperes, amikor a keresettel támadott határozatával a felperes által bejelentett gyűlés megtartását korlátozta. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és védirat korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
[20] A keresetlevél a felperes keresetindítási jogával összefüggésben mindössze annyit tartalmaz, hogy „felperes a főszervező, érintettsége így nyilvánvaló”, azonban ebbéli minőségét nem támasztotta alá. Az alperes védiratában vitatta, hogy a felperes a Gytv. 3. § (1) bekezdése szerint a gyűlés szervezője volna, a bejelentést nem ő nyújtotta be, és bár abban „főszervezőként” jelölték meg, személyazonossága nem volt megállapítható, ezért álláspontja szerint a keresetlevél előterjesztésére sem volt jogosult, és erre figyelemmel a keresetlevél visszautasítását indítványozta. Való igaz, hogy pusztán a bejelentés és a keresetlevél tartalma alapján kétség merülhetne fel abban, hogy a felperes a Gytv. 10. § (2) bekezdés alapján szervezőnek tekinthető-e, hiszen az ügyfélkapun keresztül előterjesztett bejelentést nem lehet közös bejelentésnek tekinteni, és arra vonatkozó adat sem merült fel, hogy a bejelentő a többi szervező, így a felperes képviseletében, meghatalmazottként járt volna el. A peranyag vizsgálata alapján azonban a Kúria megállapította, hogy a felperes az alperes hivatali helyiségében 2022. április 25. napján 13.05 órakor megkezdett, a Gytv. és a Vhr. alapján lefolytatott egyeztetés során az alperes a felperes személyazonosságát megállapította, és őt további szervezőként hallgatta meg. A felperes ezen úgy nyilatkozott, hogy ő a gyűlés vezetője, és ezt az alperes elfogadta. A Gytv. 3. § (4) bekezdése értelmében a gyűlést a szervező vezeti, ha azt többen szervezik, közösen jelölik ki a gyűlés vezetőjét. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes a gyűlés egyik szervezője, akinek keresetindítási jogát a Gytv. 15. § (2) bekezdés második mondata biztosítja.
[21] Az alperes védiratában arra hivatkozva kérte a keresetlevél visszautasítását, hogy a keresetlevél nem felel meg a Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja első fordulatának, vagyis nem tartalmazza megfelelően a tevékenységgel okozott jogsérelmet. A keresetlevél nyilvánvaló elírással (Gytv. helyett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény közismert rövidítését Gyvt.) a következők szerint tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését: „A Gyvt. 11. és 13. §-a szerinti szükséges, arányos, másként nem elérhető jogvédelemmel (Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerinti önkorm-i tulajdonvédelem) történő gyülekezésijog-korlátozás a fentiek alapján ténybelileg nem igazolt és meghozatala, közzététele is jogellenes, így korlátozásra egyébként se szolgálhat.” A keresetlevél további vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes keresetlevelében megfogalmazta, hogy miért tartja a döntést sérelmesnek, és utalt a megsértett jogszabályhelyekre is. A Kúria gyakorlata szerint „annak megítélése, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a kívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben megtörtént-e, a bíróság részéről a keresetlevél körültekintő tartalmi vizsgálatát igényli. A Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a per keretei, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelme egyáltalán nem azonosíthatók.” [Kpkf. VI. 40.049/2020/2]
[22] A perbeli esetben a felperes a keresetlevélben a még éppen elégséges mértékben eleget tett ennek a kötelezettségének, és ekként kijelölte a Kúria vizsgálatának kereteit.
[23] A felperes keresetlevelében hivatkozott arra, hogy a bejelentés és a határozat közlése között 48 óránál hosszabb idő telt el. Azt azonban még utalás szintjén sem jelölte meg, hogy ezt miért tartja jogszabálysértőnek. A Gytv. 13. § (1) bekezdése szerint „a gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.”
[24] A felperes sem vitatta, hogy alperes határozata 2022. április 26. napján 14 óra 20 perckor, vagyis a Gytv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kelt.
[25] A Gytv. nem írja elő, hogy a gyülekezési hatóság határozatát 48 órán belül közölni is kell, épp ellenkezőleg, a Gytv. 15. § (1) bekezdése – eltérően az Ákr. 50. § (4) bekezdésben meghatározott általános szabálytól – az gyülekezési ügyek intézésének sajátosságaira tekintettel a határozat közlésére külön rendelkezést tartalmaz. A Kúria rámutat, hogy a közlés haladéktalanságát a 48 órás határidőhöz mérten kell megítélni. A felperes azonban maga sem hivatkozott arra, hogy a gyülekezési hatóság nem intézkedett volna a határozat haladéktalan közlése iránt, a határozata jogsértő voltát ilyen okból megállapítani jelen eljárásban nem lehetett.
[26] A felperes keresetlevelében hivatkozik arra, hogy 2021. július 31. napja óta folyamatos gyűlést tart és „hosszabbítási igényét” a gyülekezési hatóságnak feltételeznie kellett volna. Hivatkozott arra is, hogy a gyülekezési hatóságnak nem kellett volna elfogadni az önkormányzat „elsőbbségi igényét”, hanem a szervezőket rövid úton kellett volna nyilatkoztatni arról, hogy kívánnak-e újból „hosszabbítani”.
[27] Abból azonban, hogy a bejelentésben a Gytv. 10. § (4) bekezdés bb) alpontja értelmében a gyűlés kezdésének és befejezésének időpontját (és ekként a gyűlés időtartamát) meg kell jelölni, az következik, hogy a gyűlésnek valamikor bizonyosan véget kell érnie. A gyülekezés időtartamát általában a cél elérése, a résztvevők olyan alapvető szükségletei, mint étkezés, alvás, vagy a gyülekezéssel érintettek társadalmi, egzisztenciális életkörülményei egyaránt szükségszerűen korlátozzák. E körben nem is annyira a gyűlés időtartama a meghatározó, hanem a gyűlések ideiglenes jellege. Ez az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik „egy békés gyülekezés nem feltétlenül érzelem- vagy indulatmentes rendezvény, éppen ellenkezőleg, annak fogalmi eleme, hogy ideiglenes jelleggel kellemetlenséget idéz elő, ezzel képes ugyanis felhívni a figyelmet a kommunikálni kívánt üzenetre.” [30/2015. (X. 15.) AB határozat] Mindebből pedig az is következik, felperes „végtelenített” gyűléssel összefüggő érvelése sem lehet megalapozott.
[28] A felperes arra is hivatkozott, hogy a perbeli határozatban megjelölt kulturális rendezvények nem ellentétesek gyülekezése céljaival, ezért álláspontja szerint azokat szétválasztani sem szükséges, azonban gyülekezési jogát elsőbbrendűnek tartotta a kulturális rendezvények megtartásának jogához képest. Azt is felvetette, hogy a perbeli határozat azt a gyakorlatot vezetné be, hogy „komolyabb installációval nem lehet 3 hónapnál tovább egy helyen tüntetni közparkban, ugyanis minden park önkormányzat tulajdonában áll, és a mi példánk alapján bármely önkormányzat rendezvény bejelentéssel a saját maga által fenntartott parkban megszüntethetné a pár óra alatt nem lebontható és visszaépíthető felépítménnyel bíró tüntetést.”
[29] Az Emberi Jogok Európai Bíróságaés az Alkotmánybíróság gyakorlata is alátámasztja, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. A rendezvény helyszínének kiválasztása önmagában kommunikációs értékkel bírhat, emellett a rendezvény célja szorosan kapcsolódhat – akár az ott korábban történtek, vagy szimbolikus jelentősége miatt – kiválasztott helyszínhez is. [3/2013. (II. 14.) AB határozat] A helyszín és az időpont (időtartam) választásának joga sem nem feltétlen, sem nem korlátlan, az az Alaptörvény I. cikkében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó feltételek szerint korlátozható.
[30] A felperes nem hivatkozott arra, hogy gyűlése helyszínének megválasztása bármilyen kommunikációs értékkel bírna, és nem ismert a bejelentett gyűlés tárgyával összefüggő olyan körülmény sem, amely alapján felmerült volna az, hogy csak az adott helyen és időben valósulhat meg a közügyben történő véleménynyilvánítás. Ezért önmagában a helyszínválasztást közügyben történő véleménynyilvánításnak sem lehet tekinteni.
[31] A Velencei Bizottság ajánlásában kifejtette, hogy a mások jogának és szabadságának sérelmére való hivatkozás során vizsgálni kell, a jogsértés súlyát, a korlátozás szükségességét (fennáll-e a legitim cél, azaz a korlátozás-e a legenyhébb eszköz), és annak arányosságát is. A Gytv. 13. § (1) bekezdése csak abban az esetben teszi lehetővé a gyűlés megtiltását, ha a megtiltásnál enyhébb korlátozással a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme nem biztosítható.
[32] Indokolt utalni arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54.§ (4) bekezdése értelmében a közterület rendeltetése a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének; b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.); c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sport tevékenység, a szabadidő-eltöltés; d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás; e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének; f) a közművek elhelyezésének; g) zöldterületek kialakításának biztosítása. A közterület sajátossága az, hogy azt rendeltetésszerűen bárki, ellenérték nélkül használhatja. A közterület tehát olyan korlátozott önkormányzati tulajdon, melynek használatát elsősorban a közösség érdekében kell biztosítani. A közterület azonban véges, nem áll korlátlanul rendelkezésre. Erre figyelemmel a gyülekezési hatóságnak előbb azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli bejelentett, már huzamosabb ideje, előre láthatólag negyven fő részvételével zajló gyűlés mások – a helyi közösség tagjai – jogainak szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével járhat-e. Ennek igenlő megválaszolását követően pedig azt kellett megvizsgálnia, hogy ez a szükségtelen és aránytalan sérelem a gyűlés megtiltásánál enyhébb eszközökkel orvosolható-e.
[33] A gyülekezési hatóságnak a perbeli bejelentést – esetenként hónapokkal – megelőzően (a 2022. május 8-i Hegyvidéki Kutyás Napról és a 2022. május 28-i Hegyvidéki Piknikről 2022. február 18. napján; a 2022. június 1. és 2022. augusztus 31. között megtartandó Sportolj és légy környezettudatos! és a 2022. április 27. és június 29. között tíz alkalommal megtartandó Időspiknik időpontjáról 2022. április 21. napján szerzett) hivatalos tudomása volt arról, hogy az önkormányzat más közterülethasználókkal együttműködve milyen kulturális rendezvényeket tervez megtartani. Azok szervezőitől kapott tájékoztatások kitértek a közterülethasználatok időbeli és térbeli kiterjedésének megjelölésére, továbbá a kulturális rendezvények résztvevőire is. Az alperes ezért helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes újabb gyűlése és a kulturális rendezvények között feloldásra váró kollízió van, hiszen a gyűlés bejelentés szerinti megtartása a rendezvények lebonyolítását szükségtelen és aránytalan mértékben sértené. Az alperes az egyeztetési eljárás során kísérletet tett kompromisszum létrehozására, azonban a felperes és a bejelentő attól elzárkóztak. Erre figyelemmel az alperes a Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján, megtiltásnál enyhébb korlátozásról rendelkezett.
[34] A felperes keresetleveléből kitűnik, hogy a perbeli határozatot azért tartja sérelmesnek, mert az az általa felállított installáció és kellékek bontása magas költséggel járna. E körben nem hivatkozott arra, hogy az installáció és kellékei felállításának időbeli korlátozása miért sérti a gyülekezési jogát.
[35] A Kúria e körben utal arra, hogy – szemben pl. a színpadi fény- és hangtechnikával – a jurta, a sátor, a mindennapi használati eszköznek minősülő ingóságok és a mobil WC a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Sem a bejelentés, sem pedig a felperes megelőző eljárás során tett nyilatkozatai, sem pedig perbeli nyilatkozatai nem tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy azok a konkrét, közügyben történő véleménynyilvánításhoz bármilyen módon kapcsolódnának, ezért az a körülmény, hogy azok használata időben korlátozott, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, vagyis a korlátozás nem aránytalan.
[36] A Gytv. 2. §-a szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. E § értelmében a gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. A Kúria a peranyag részeként megismert helyszíni fényképfelvételekre figyelemmel megjegyzi, hogy még ha a kihelyezett feliratokból a külső szemlélő számára azonosítható is a helyszínen véleménynyilvánítás, az már nem ismerhető fel, hogy a sátrakban olyan nyilvános összejövetel zajlik, amelyhez szabadon, vagyis időbeli korlát nélkül csatlakozhatna. Sőt, a köznapi gondolkodás és a büntetőjogi gyakorlat egyaránt magánlakással azonosan ítéli meg a sátrakat és lakókocsikat. Mindezek alapján – még akkor is, ha a szervezők elvben nem zárkóznak el attól, hogy gyűlésükhöz mások csatlakozzanak – kétséges, hogy a nyilvános jelleg, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul. A szóbanforgó eszközök használatának időbeli korlátozása emiatt sem veszélyezteti a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jogok gyakorlását.
[37] A támadott közigazgatási határozat a keresetben megjelölt körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért a Kúria a felperes keresetét – mint alaptalant – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A döntés elvi tartalma
[38] A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. Ha külső szemlélő számára nem azonosítható a sátrakban vagy lakókocsikban zajló véleménynyilvánítás, felveti annak vizsgálatát, hogy ebben az esetben a nyilvános jelleg, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul-e. Ezek a felépítmények a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Azok használatának időbeli korlátozása, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, a korlátozás nem aránytalan.
Záró rész
[39] A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban bírálta el.
[40] Az alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltakra figyelemmel határozta meg, a felszámított perköltséget a tevékenységgel arányos mértékben mérsékelve.
[41] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kereseti illeték viselésére a felperes a Pp. 101. § (1) bekezdése alapján köteles.
[42] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.
Budapest, 2022. május 4.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró