Gfv. VII.30.859/2016/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

FELSZÁMOLÁS

 

Tárgyszavak:

-         kifogás alapján indult eljárásban vizsgálható felszámolói magatartás

-         kifogás alapján hozott határozat végrehajthatósága

-         felszámolási költség kiegyenlítése

 

Végzés

 

A határozat száma: Gfv.VII.30.859/2016/5.

 

A határozathozatal időpontja: 2017. november 21.

 

„Vizsgálható-e érdemben a kifogás abban az esetben, ha a felszámoló elismert hitelezői igényt fizetett ki, és az adós fennmaradt vagyonából a kifogásnak esetlegesen helyt adó végzés nem hajtható végre. A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen esetben a kifogást el kell utasítani, és a hitelező a kárát perben érvényesítheti a felszámolóval szemben.

A kifogást előterjesztő hitelező felülvizsgálati kérelmében több kúriai döntésre is hivatkozott azon álláspontja alátámasztásaként, hogy a felszámoló köteles a kifizetett összeget visszafizetni az adós vagyonába, ha annak kiegyenlítése jogellenesen történt.

A hivatkozott határozatokban a tényállás szerint a bíróság által felszámolási költségként el nem ismert kötelezettséget egyenlített ki a felszámoló. Jelen ügyben a felek által nem vitatottan felszámolási költségnek minősültek azok a követelések is, amelyeket a felszámoló kiegyenlített, a kifogás a felszámolási költségek kiegyenlítésének sorrendjével volt kapcsolatban. Ebből következően a felhívott eseti döntésekben kifejtett jogi álláspont az adott eljárásban nem releváns.

Téves a hitelezőnek az az álláspontja, hogy a felszámoló által – véleménye szerint jogellenesen – kifizetett összegek az adós tulajdonát képeznék. A készpénz ugyanis a Ptk. 5:40. §-a értelmében annak a tulajdonába kerül, akire átruházták, a bankszámlapénz pedig annak a vagyonába tartozik akinek a számlájára jóváírják. Ebből következően az adós vagyonából másnak kifizetett pénz nem képezi az adós vagyonát. Ha a felszámoló jogszabály ellenesen – a kielégítési sorrend szabályait megszegve – fizetett ki hitelezői igényt, arra nincs lehetőség, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság a kifogás alapján indult eljárásban kötelezze a hitelezőt a visszafizetésre.

Az adós a rendelkezésre álló adatok szerint nem rendelkezik akkora vagyonnal, hogy abból a hitelező követelése kielégíthető lenne, ezért nem lehet kötelezni a felszámolót arra, hogy a kifogást előterjesztő hitelező igényét az adós vagyonából fizesse ki.

A Kúria megítélése szerint, amennyiben elismert hitelezői igény kielégítésére került sor, és objektív okok miatt nincs lehetőség arra, hogy a felszámolót esetlegesen kötelező intézkedés végrehajtásra kerülhessen, helytálló a másodfokú bíróság határozata, mely szerint Cstv. 51. §-a alapján indult a kifogást el kell utasítani. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság elbírálná a hitelező által állított jogszabálysértést, mert – ahogyan azt a másodfokú bíróság helytállóan szögezte le – a felszámoló jogszabálysértő magatartása puszta megállapításának nincs helye a kifogás alapján indult eljárásban. Ebből következően ennek vizsgálata sem lehetséges.”