Gfv. VII.30.483/2018/12. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Természetes személyek adósságrendezési eljárása

Tárgyszavak:
- az adósságrendezés kezdeményezésének időpontja
- az adósság kezdeményezésének időpontjához fűződő jogkövetkezmény
- adósságrendezés kezdő időpontja

Végzés

A határozat száma: Gfv.VII.30.483/2018/12.

A határozathozatal dátuma: 2019. május 14.

A felülvizsgálati kérelemben az adós és az adóstárs azt állították, azért jogszabálysértő a jogerős végzés, mert a bíróságok tévesen nem az adósságrendezési kezdeményezés kezdő időpontjára vonatkozóan vizsgálták a tartozásuk összegét, akkor ugyanis még belefértek a 60 milliós korlátba.
A jogerős határozatot a bíróságok csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára alapították, ezért a Kúria nem vizsgálta a b) pontban írt feltételek fennállását.
Az Are.tv. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 5. § a 3. pontjában a következőket tartalmazza
    “3. adósságrendezés kezdő időpontja:
    a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte”.
Az Are.tv. 7. § (1) bekezdése azonban nem az adósságrendezés kezdő időpontjához, hanem az adósságrendezés kezdeményezéséhez ír elő feltételeket. Ebből és – egyebek mellett a 6. § (1) bekezdéséből, 16. § (1) bekezdéséből, 17. § (1) bekezdéséből – az a következtetés vonható le, hogy az adósságrendezés kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak.
Az adósságrendezés kezdeményezése az adós által a kérelem benyújtását jelenti, míg az adósságrendezés kezdő időpontja a törvényi fogalommeghatározás szerint a Szolgálat hirdetményének a megjelenését.
Az Are.tv. szerint az adósnak az adósságrendezés kezdeményezésekor – az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor – fel kell tüntetnie az általa ismert tartozásokat, mert ennek alapján állapítható meg csak az Are.tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállása, mely csak akkor engedi az adósságrendezés kezdeményezését, ha az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
Az Are.tv. 7. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben írt feltételeket az eljárás kezdeményezésekor – azaz a kérelem benyújtásakor – kell vizsgálni.
Az adósságrendezés lefolytatására való jogosultság megállapítása körében ezért a főhitelezőnek és az ügyben eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a kérelem benyújtásakor milyen összegű tartozásokkal rendelkezett az adós és az adóstárs.