Gfv. VII.30.395/2018/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:
-    a hitelezők csődegyezségi tárgyalásra való meghívójának eljuttatás
-    az adós és a vagyonfelügyelő együttműködési kötelezettsége
-    a meghívó tartalma

Gfv.VII.30.395/2018/5.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2018. november 27.

„Az eljárásban abban a jogkérdésben kellett dönteni, hogy milyen jogkövetkezménye van annak, ha az adós nem szabályosan hívja össze a hitelezőit a Cstv. 17. § (1) bekezdésében előírt formaságok és határidő betartásával csődegyezségi tárgyalásra.
A Kúria elsőként azt vizsgálta meg, hogy mit jelent az „eljuttat” kifejezés a Cstv. 17. § (1) bekezdés szövegkörnyezetében. A Cstv. 17. § (1) bekezdése azokat a körülményeket kívánja rögzíteni, amelyek az egyezségi tárgyalás tisztességes lefolytatásához szükségesek. E körben a Kúria álláspontja szerint nem használható még analógiaként sem a Cstv. 27. § (2)-(3) bekezdése, az „eljuttat” kifejezés úgy értelmezendő, hogy az adós megfelelő időben adja postára a hitelező részére a meghívót, hogy a hitelező számára a 8 munkanapos határidő rendelkezésre álljon. Nyilvánvalóan, ha a hitelező részére az ő érdekkörébe tartozó okból nem lehet határidőben kézbesíteni a meghívót, ez nem teszi szabálytalanná az adós által összehívott egyezségi tárgyalást, a megfelelő időben történő feladást azonban az adósnak igazolnia kell.
A Kúria hangsúlyozza, hogy a Cstv. 17. § (1) bekezdésében írt „eljuttatási” határidő be nem tartása önmagában nem feltétlenül eredményezi a csődeljárás megszüntetését. Ha a hitelezők esetleg késedelmesen kapják meg a meghívót és a mellékleteit, azonban az adott egyezségi tárgyaláson nem kerül sor érdemi szavazásra, vagy szavazásra kerül sor, de a hitelezők nem kifogásolják a késedelmes kézhezvételt, ilyen esetben nem állapítható meg az egyezségi tárgyalás szabálytalansága.

Ugyanakkor annak garanciális jelentősége van, hogy az adós valamennyi bejelentkezett hitelezőjét meghívja, valamint a Cstv. 17. § (1) bekezdés első mondatában a meghívó mellékleteinek felsorolását tartalmazó előírásnak eleget tegyen.
A Kúria megítélése szerint alaptalan az adós azon érvelése a hitelezők tárgyalásra való hiányos meghívásának kimentése körében, mely szerint a vagyonfelügyelő csak késedelmesen tájékoztatta arról, hogy ki jelentett be hitelezői igényt. A Cstv. 12. § (5) bekezdése szerint az adóst és a hitelezőt a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről a vagyonfelügyelőnek haladéktalanul értesítenie kell. A Cstv. 14. §  (1) bekezdése szerint a vagyonfelügyelő az adós bevonásával sorolja be a hitelezőket a hitelezői osztályokba. E rendelkezésekből következően az adósnak és a vagyonfelügyelőnek folyamatosan együtt kell működnie a hitelezői igények fogadása, elbírálása és nyilvántartásba vétele kapcsán.

A fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program és az előzetes egyezségi javaslat megküldésének a célja, hogy a hitelezők előre értesülhessenek az adós elképzeléseiről, arra kialakíthassák az álláspontjukat. Még ha a program vagy az egyezségi javaslat átdolgozásra is szorul, valamilyen támpontot tud adni a hitelezők számára. Az enélkül elküldött meghívó alapján megtartott tárgyalás szintén nem tekinthető csődegyezségi tárgyalásnak.”