Gfv. VII.30.329/2018/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:
-    egyezségi javaslat átdolgozhatósága
-    adósság-tőke konverzió
-    a csődegyezség hitelezőkre kiható következménye

Gfv.VII.30.329/2018/7.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2018. július 10.

„Az adós a moratórium ideje alatt az egyezségi javaslatot a Cstv. 18. § (3) bekezdésében említett esetkörön kívül egyéb okból is átdolgozhatja; ezt sem a Cstv. 18. § (3) bekezdése, sem a törvény más rendelkezése nem zárja ki. Nem volt ezért a jelen esetben sem akadálya annak, hogy az adós az eredeti egyezségi javaslata helyett más egyezségi javaslatot terjesszen elő.
A csődegyezség keretében az adós a Cstv. 19. § (1) bekezdése értelmében úgy is megállapodhat a hitelezőkkel az adósság rendezéséről, hogy a hitelezők a követeléseik fejében részesedést szereznek az adós gazdálkodó szervezetben. Kétségtelen, hogy az egyezségben foglaltak teljesítése ilyen esetben általában a hitelezők aktív közreműködését igényli. Mivel azonban a Cstv. 19. § (1) bekezdése ezt az adósságrendezési megoldást kifejezetten nevesíti, lehetővé teszi, az adott megoldással szükségképpen együtt járó hitelezői együttműködés egyezségbe foglalása nem adhat alapot a csődegyezség jóváhagyásának megtagadására.
A megkötött egyezség a Cstv. 20. § (2) bekezdése szerint – többek között – azokra az egyezségkötésekre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy azok a hitelezők, akikre az egyezség hatálya kényszerjelleggel terjed ki, kötelesek tűrni, hogy kielégítési arányuk és a kielégítés esedékessége a többi hitelező által elfogadott feltételeknek megfelelő legyen, hanem azt is, hogy a jóváhagyott csődegyezségben rögzített, az adósság rendezéséhez szükséges hitelezői nyilatkozatok és kötelezettségvállalások őket is kötik, illetve terhelik. A hitelezők természetesen – ha ezt esetükben jogszabály nem zárja ki – úgy is dönthetnek, hogy lemondanak az adóssal szembeni követelésükről vagy annak érvényesítéséről.”