Gfv. VII.30.274/2017/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

-       kifogás

-     kifogással érintett hitelező

-     beavatkozás

-     egységes pertársaság

-     kényszerű pertársaság

-     ítélt dolog (res iudicata)

 

Végzés

A határozat száma: Gfv.VII.30.274/2017/4.

A határozat meghozatalának időpontja: 2018. február 6.

„A felülvizsgálati eljárásban érdemben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kifogásban állított felszámolói jogszabálysértéssel nyilvántartásba vett hitelezői igénnyel rendelkező hitelező (érintett hitelező) a kifogás alapján indult eljárásban milyen eljárásjogi helyzetben, milyen jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt.

A kifogást előterjesztő hitelező álláspontja szerint a kifogással érintett hitelező a felszámoló oldalán csak beavatkozóként vehet részt, mert a Pp. 51. § a) pontja (a kényszerű pertársaság szabálya) a nemperes eljárás sajátosságai miatt nem alkalmazható.

 

Nem vitásan a beavatkozás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a feleken kívül harmadik személy is részt vehessen az eljárásban. Ez egy olyan jogvédelmi eszköz, amellyel a beavatkozó saját jogát, a jogos érdekeit védi, és ha a perbeli jogállása járulékos is, az érdeke önálló és a felek érdekétől eltérhet.

Az érintett hitelező felszámoló oldalán történő beavatkozásával szemben azonban két ellenérv is felhozható. Elsősorban a más hitelező által benyújtott kifogás alapján hozott határozat – miután nem azonosak a perbeli felek (Pp. 229. §) – nem hoz létre res iudicatat, az ügy tehát a jogszabály szövegét figyelembe véve nem kerül véglegesen lezárásra. (Erre a megállapításra csak jogértelmezéssel lehetne eljutni.) Másodsorban, ha a fizetésképtelenségi szakértő egyetért a kifogást előterjesztő féllel, akkor a Pp. 57. § (1) bekezdése alapján a beavatkozónak nincs lehetősége joga érvényesítésére.

 

A beavatkozóként való részvétellel kapcsolatos két problémát a kényszerű pertársaság (Pp. 51. § a) pont) megoldja, mert legfontosabb jellemzője, hogy a jogvita csak valamennyi érdekelt fél részvételével dönthető el. Ez a jogintézmény lehetővé teszi, hogy a bíróság az érintett hitelező részvétele nélkül ne dönthessen a fizetésképtelenségi szakértő besorolással kapcsolatos intézkedését érintő jogvitában, így határozata minden esetben kétségtelenül – a fél azonosságára tekintettel – ítélt dolgot eredményez. Az, hogy a végzés jogereje valamennyi érdekelt félre kiterjed, megakadályozza az „ugyanazon követelés” besorolása tekintetében további kifogást előterjesztését is.

Nem ért egyet a Kúria a kifogást előterjesztő hitelezőnek azzal a megállapításával, hogy a kényszerű pertársaság szabályai a nemperes eljárás sajátosságai miatt ne lennének alkalmazhatóak ilyen tartalmú kifogás esetén. A nemperes eljárásban a „pertársaság” fogalmát annak lényegi rendelkezései alapján – a pertársaság tagjainak a jogai és kötelezettségei tekintetében – kell figyelembe venni. Jóllehet az érintett hitelező nyilvánvalóan nem kötelezhető arra, hogy az adós nyilvántartásából bármit is töröljön, vagy abban módosítson, a bíróság erre irányuló rendelkezése azonban az érintett hitelező igényét jogalapjában és összegében is a res iudicata következményével meghatározza.

 

A fentiek alapján helytállóan fejtette ki a jogerős végzés, hogy az egységessé vált joggyakorlat szerint a kifogást előterjesztőnek a fizetésképtelenségi szakértőn kívül kifogással érintett hitelezőként meg kell jelölnie és az eljárásba be kell vonnia azt a hitelezőt is, akinek a követelése nyilvántartásba vétele, besorolása miatt a kifogásban a fizetésképtelenségi szakértő intézkedését sérelmezi. Ha a kifogást előterjesztő felhívás ellenére nem tesz eleget a kifogással érintett hitelező eljárásba való bevonásának, akkor a kifogást a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelő alkalmazásával, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A fizetésképtelenségi szakértő és a kifogással érintett hitelező, a Cstv. 6. § (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott Pp. 51. § a) pontja szerinti egységes pertársaknak minősülnek, az eljárásban tett nyilatkozataikat ennek megfelelően kell megítélni.Az érintett hitelező a követelésével kapcsolatos bírósági döntés végrehajtásaként meghozott új fizetésképtelenségi szakértői intézkedést tűrni köteles (Wellmann György – Török Judit: Emlékeztető a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. május 18-19. napján tartott Országos Tanácskozásról. Kúriai Döntések, 2015/7., 773-774. o.).”