Gfv. VII.30.030/2019/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
- vagyonfelügyelői díj és költség fedezete
- kezesi felelősség a vagyonfelügyelői díjért és költségekért

Ítélet

A határozat száma: Gfv.VII.30.030/2019/7.

A határozathozatal dátuma: 2019. május 21.

A Cstv. 16. § (2) bekezdése szerint a vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit elsősorban a hitelezők által befizetett nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós – legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező – tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel.
E rendelkezésből következően tehát a vagyonfelügyelő díjának és költségeinek forrása elsődlegesen a hitelezők által befizetett nyilvántartásba vételi díjak összege, ha ez nem elegendő a teljes kiegyenlítésre, úgy az adós vagyonából kell azt kifizetni, és ha e két forrás együttesen nem elég a vagyonfelügyelőnek megállapított összeg megfizetésére, úgy a vagyonfelügyelő a kezesekkel szemben fordulhat. A Cstv. 16. § (2) bekezdésnek e rendelkezései minden csődeljárásban alkalmazandók, amelyekben a bíróság jogerősen jóváhagyta a csődegyezséget és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, és azokban is, ahol a csődeljárás megszüntetésre került.
A Cstv. 57. § (2) bekezdés h) pontja a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségeit és díját felszámolási költségnek minősíti, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg. Ez utóbbi fordulat miatt a rendelkezés csak olyan eljárásokban értelmezhető, ahol a csődeljárás megszüntetésre került, mert nem született bíróság által jóváhagyott csődegyezség, és ezért automatikusan indult a felszámolási eljárás.
Ha a hitelezők által befizetett nyilvántartásba vételi díjak és az adós vagyona – a felszámolás megindítása előtt – lehetővé teszi a vagyonfelügyelői díj kifizetését, úgy a felszámolás megindulását megelőzően ennek kielégítésére lehetőség van. A vagyonfelügyelői díj a csődeljárást megszüntető végzésben foglaltak szerint válik esedékessé, ezért a vagyonfelügyelő részére az a felszámolás megindulása előtt kifizethető.
Amennyiben e két forrás nem elegendő a vagyonfelügyelő megállapított díjának kifizetésére, abban az esetben – ahogyan azt helytállóan a fejtette ki a másodfokú bíróság – a Cstv. a Ptk.-hoz képest speciális szabályt állapított meg a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező kezessel szembeni követelés vonatkozásában. A Cstv. hivatkozott két rendelkezésének megfogalmazásából egyértelműen megállapítható, hogy felszámolási költségként az a vagyonfelügyelői (ideiglenes vagyonfelügyelői) díj és költség érvényesíthető, amelyet sem az adóstól korábban, sem a kezestől egy külön eljárásban nem tudott a vagyonfelügyelő behajtani. Nem vitásan ez a követelés – miután a bíróság korábbi határozataiban jogerősen megállapította – már a felszámolás kezdő időpontjában esedékes az adóssal szemben, a felszámoló azonban csak azt követően teljesíthet kifizetést a volt vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) számára felszámolási költségként az általa bejelentett követelés alapján, ha a jogosult igazolja, hogy a kezessel szemben is megpróbálta az igényét érvényesíteni.