Csődeljárás
Tárgyszavak:
- csődegyezség létrejöttének időpontja
- csődegyezség jóváhagyására irányuló kérelem visszavonhatósága
- a csődegyezséget jóváhagyó végzés tartalma
Gfv.VII.30.017/2014/9. szám
végzés
A határozathozatal dátuma: 2014. május 30.
„A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős végzésben kifejtett érveket vizsgálva a következőket állapította meg:
1) A Kúria egyetért a másodfokú bíróságnak a csődegyezség létrejötte kapcsán kifejtett
álláspontjával, azzal a kiegészítéssel, hogy a csődegyezség érvényesen nem a csődegyezségi ajánlat elfogadásával, hanem a bíróságnak a csődegyezséget jóváhagyó végzése jogerőre emelkedésével jön létre.
Az egyezségi tárgyalás eredményét a Cstv. 21/A.§ (1) bekezdése alapján az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kell bejelentenie, s neki kell csatolnia az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Miután a Cstv. a bejelentés jogával a csődeljárás lefolytatását kérelmező adóst hatalmazta fel, ebből következően a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 3.§ (1)-(2) bekezdése szerint az adósnak joga van arra is, hogy - amennyiben a moratórium még lehetővé teszi számára - a benyújtott, a hitelezők által a törvényben foglaltak szerint elfogadott, a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet is visszavonja a bíróság jogerős döntéséig, és helyette a moratórium tartama alatt új kérelmet nyújtson be.
2) A Kúria egyetért a másodfokú bíróságnak az egyezség, mint jogintézmény tartalmával kapcsolatban kifejtett álláspontjával. Egyetért továbbá azzal is, hogy a csődegyezséget jóváhagyó végzésben nincs helye annak, miszerint a bíróság a hitelezőket és a nekik járó, adós által vállalt kötelezettségeket feltüntesse. A bíróság csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzése és a csődegyezség együttesen lesz az esetleges végrehajtás alapjául szolgáló okirat.
Ebből következően a csődegyezséghez hozzájáruló hitelezők esetében a csődegyezség aláírása, a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők esetében pedig a csődegyezségben (a megállapodásban és/vagy a kapcsolódó iratokban, mellékletekben) történő, a hitelezőket megillető kielégítés (legyen az akár konkrét összeg, vagy az adós más módon történő teljesítése) részletes, egyenként történő feltüntetése és a bíróság végzése együttesen hozza létre a kikényszeríthető egyezséget. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a hozzájáruló hitelezők szerződéses alapon, míg a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők a törvény erejénél fogva kerülnek - a csődegyezség bíróság által történt jóváhagyásával - a csődegyezség hatálya alá.