5/2019. számú munkaügyi elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. A felszámolás kezdő időpontja előtt indított munkaügyi per a hitelező munkavállalót nem mentesíti a felszámolási eljárásban történő igénybejelentés kötelezettsége alól.
II. A munkáltató Bt. elleni felszámolási eljárásban amennyiben a munkavállaló nem vált hitelezővé, a mögöttes felelős Bt. beltaggal szemben is elenyészett az igény érvényesíthetősége.

[1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 37.§ (2)-(3) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes egy Bt. munkavállalójaként 2007. május 7-én üzemi balesetet szenvedett.
[2] A Bt.-t a peres eljárás alatt 2013. március 14-én jogerőre emelkedett végzéssel a cégnyilvántartásból törölték. A Bt.-vel szemben elrendelt felszámolási eljárás megindításának közzététele 2011. szeptember 3-án történt. A felszámolási eljárásban felperes a perbeli követelésére vonatkozóan hitelezői igénybejelentéssel nem élt.

A felperes keresete

[3] A felperes keresete az üzemi balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére irányult. Pontosított keresetét I. r. alperesként a munkáltatóval, mögöttes felelőssége alapján III. r. alperesként a beltaggal szemben tartotta fenn.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével megállapította, hogy a III. r. alperes mögöttes felelőssége alapján felel a felperes 2007. május 7-én bekövetkezett balesetéből eredő károkért. A III. r. alperesre terhesebben 70-30%-ban állapította meg a kármegosztás arányát. Kötelezte a III. r. alperest a felperes javára egy összegű kártérítés és járadék megfizetésére.

[5] Rögzítette, hogy a felperes perbeli igénye az I. r. alperessel fennállt munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett munkabalesetből származik. Ezen igényét munkáltatójával szemben érvényesíthetné. Időközben azonban az megszűnt, ezért a mögöttes felelősség szabálya szerint a III. r. alperes beltaggal szemben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 90. § (1) bekezdés és 101. § (1) bekezdés alapján kártérítés iránt keresetet indíthatott.

[6] A felperes vagyoni kárigényét a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 174. § (1) és (4) bekezdés, valamint 181. § (1) bekezdés, 182. §, 183 § (1) és (2) bekezdés alapján bírálta el. A nem vagyoni kárigényről a régi Mt. 177. § (2) bekezdés alapján döntött.

[7] A III. r. alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította.

[8] Megállapította, hogy a felperes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 108. § (1) bekezdésére, a beltagnak a Bt. vagyona által nem fedezett kötelezettségért fennálló mögöttes korlátlan felelősségére alapítottan terjesztette elő kártérítési követelését az I. r. alperes beltagjával, a III. r. alperessel szemben, akinek beltagként a mögöttes felelőssége járulékos jellegű.

[9] Az I. r. alperest a felszámolási eljárás jogerős befejezésével 2013. március 14-ével törölték a cégnyilvántartásból. Az első fokú bíróság az I. r. alperessel szemben a pert 2013. szeptember 25-én kelt 73. sorszámú végzésével megszüntette. A felperes a perbeli követelés érvényesíthetőségével összefüggésben a felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést nem tett.

[10] A felszámolás elrendelésének időpontjától kezdődően a betéti társasággal szemben a további igényérvényesíthetőség jogi feltétele – figyelemmel az 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 38. § (2) bekezdésére – az, hogy a társasággal szemben fennálló peresített igényt hitelezői igényként a felszámolási eljárásban bejelentsék, azt a felszámoló nyilvántartásban vegye.

[11] A Csődtv. 38. § (3) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

[12] A felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha arra az 57. § (1) bekezdésben felsorolt tartozások kiegyenlítése után van vagyoni fedezet [Csődtv. 37. § (1) bekezdés]. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár [Csődtv. 37. § (3) bekezdés].

[13] A fenti rendelkezésekből következően a törvényszék szerint ha az igénnyel élő a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkezik be, akkor a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben a továbbiakban igényt nem érvényesíthet. A felszámolás elrendelésétől kezdődően jogszerű követelésnek csak a szabályszerűen bejelentett hitelezői igény tekinthető.

[14] A felperes nyilatkozata szerint a felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentéssel nem élt.
Ezért követelésének érvényesíthetősége a Bt-vel szemben elenyészett, figyelemmel az igénybejelentés elmaradása miatti jogvesztésre.

[15] A Bt-vel szemben bekövetkezett jogvesztés eredményeként a mögöttes felelős beltaggal – a beltagi felelősség járulékos jellegére figyelemmel – az igény érvényesíthetősége ugyancsak elenyészett. A III. r. alperesnek beltagként nem a Gt. 108. § (1) bekezdésén alapuló mögöttes felelőssége szűnt meg a perbeli igényérvényesítéssel összefüggésben, hanem maga a követelés enyészett el a jogvesztés következtében.

[16] Mindebből következően az elsőfokú ítélet érdemi megállapításaira a felülbírálat annyiban terjedhetett ki, hogy volt-e a felperesnek a Bt-vel szemben érvényesíthető igénye.

[17] A fentebb kifejtettek szerint III. r. alperessel szemben az igényérvényesíthetőség jogi alapja megszűnt a jogvesztés miatt, tehát a felperesnek III. r. alperessel szemben nincs kereshetőségi joga, melynek következtében a keresetet a törvényszék elutasította, megváltoztatva az elsőfokú marasztaló ítéletet.

A felperes felülvizsgálati kérelme és a III. r. alperes ellenkérelme

[18] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

[19] Álláspontja szerint a követelése nem volt pontosan meghatározható az esedékesség (baleset napja) időpontjában, mindaddig, amíg orvosszakértői vélemény, illetve legalább az elsőfokú ítélet nem állt rendelkezésre. A teljes és végrehajtható követelés ismeretéhez jogerős ítéletre lett volna szükség, ennek hiányában a hitelezői igénybejelentés egy becsült összegben történhetett volna meg.

[20] A felperesnek járadékigénye is volt, amelynek összege időszakonként folyamatosan változott, és nem volt pontosan meghatározható a per olyan korai szakaszában, amikor a felszámolást közzétették.

[21] A jogerős ítélet meghozataláig fel sem merült, hogy felperesnek ne lenne jogalapja a kereset érvényesítésére, a jogerős ítéletben foglalt indokra az alperes sem hivatkozott. Folyamatban lévő per során a kereseti kérelem folyamatos érvényesítése mellett nem enyészhetett el a felperes követelése, figyelemmel arra is, hogy kára folyamatosan keletkezett jövedelemveszteség címén.

[22] Jogszabálysértésként a Gt. 108. § (1) bekezdésben, 104. § (1) bekezdésben foglaltakat jelölte meg. Eszerint a III. r. alperes mögöttes kártérítési felelőssége fennáll, mely tényt a törvényszék figyelmen kívül hagyott. A régi Mt. 174. § (1) bekezdésének megsértésével hozott jogerős ítélet folytán a felperes nem jut hozzá az őt jogosan megillető kártérítéshez.

[23] III. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Vitatta a felperes előadását a pontosan meg nem határozható kereseti kérelemről, a felperes ugyanis a kereseti kérelmét 2010. október 13-án előterjesztette határozott, konkrét összegszerű formában. A perben az ilyen módon előterjesztett kereseti kérelem fennállt a felszámolási eljárás elrendelésének 2011. szeptember 30-ai időpontjában is.

[24] A III. r. alperes hivatkozása szerint a fellebbezési ellenkérelmében a keresetet jogalap hiányában kérte elutasítani. Ezért a Pp. 253. § (3) bekezdés szerint a törvényszék a fellebbezés korlátai között megváltoztathatta az elsőfokú ítéletet, abban a kérdésben is határozhatott, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[26] A Kúria a jogerős ítéletet csak a Pp. 272. § (2) bekezdésének megfelelően előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.

[27] A törvényi feltételeknek akkor tesz eleget a fél, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt  megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4-6. pont].

[28] A felperes felülvizsgálati kérelmében tartalmában hivatkozott eljárásjogi jogszabálysértésként a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátai közötti eljárásra, ebben a körben azonban a megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg, így ezzel az érvelésével a Kúria nem foglalkozhatott.

[29] A felperes jogszabálysértésként a Gt. 104. § (1) bekezdését, 108. § (1) bekezdését jelölte meg. A törvényszék ítéletét azonban nemcsak a Gt. 108. § (1) bekezdésére, hanem a Csődtv. 37. § (1), (3) bekezdéseire és 38. § (2) és (3) bekezdéseire is alapította.

[30] A Bt. beltag mögöttes felelőssége törvény rendelkezésén alapuló járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettséget jelent. A járulékos kötelezettség mindig fő- kötelezettséget feltételez, tehát mindig ehhez a főkötelezettséghez igazodik. A járulékosságból következik az is, hogy a főkötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények kihatnak a járulékos kötelezettre, vagyis a mögöttes kötelezett helyzete a főkötelezett helyzetéhez igazodik. Ebből következően ha a fő kötelezettel szemben jogvesztés következik be, az kihat a mögöttes kötelezettre is.

[31] A fentiek alapján a törvényszék jogszerűen, a bírói gyakorlatnak (EBH 2012.P.10, EBH 2010.2241) megfelelően foglalt állást arról, hogy a főkötelezettel (I. r. alperes munkáltató Bt.) szembeni felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belüli igénybejelentés elmulasztása a főkötelezettel szemben jogvesztéssel járt [Csődtv. 37. § (1) és (3) bekezdés], ami a járulékos kötelezettel szemben is jogvesztést eredményezett.

[32] A jelen per a felszámolás kezdő időpontja előtt indult, ezért a Csődtv. 38. § (2) bekezdés szerint az igény elbírálására a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak hatásköre volt, a Csődtv. 38. § (3) bekezdés szerint azonban a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ebből következően a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti (a törvényszék által is figyelembe vett) Csődtv. 37. § (1) bekezdésben foglalt felszámolási eljárásban történő igénybejelentési kötelezettsége alól (Mfv.I.10.030/2016/6.).

[33] A felperes a felszámolási eljárásban nem vált hitelezővé, így a Bt-vel szemben a követelése érvényesíthetősége, következésképpen a mögöttes felelős Bt. beltaggal szembeni igény érvényesíthetősége is elenyészett. Erre tekintettel a kártérítési igények megalapozottsága vonatkozásában az Mt. 174. §-ban foglalt rendelkezések vizsgálata szükségtelenné vált.

[34] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. 
(Kúria, Mfv.I.10.210/2018.)