41/2013. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

K.41

Ha a gépjármű forgalmazására jogosult vállalkozó gépjármű szerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, vagyonszerzése bejelentésének elmulasztása miatt illetékügyben mulasztási bírsággal nem sújtható (1990. évi XCIII. tv. 1. §, 18. § (1), (2) bek., 3. § (3) bek., 26.§ (1) bek., 76. §, 82. § (1) bek., 88. § (1) bek., 125. §, 172. §)

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a 2010. január 13. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes, mint gépjármű-forgalmazó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 26.§ /1/ bekezdés l.) pontja alapján 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig mentes a gépjármű, pótkocsi megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól.

A felperes 2010. október 14-én megvásárolta a ... forgalmi rendszámú, BMW típusú gépjárművet, melyet követően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodája a 2010. november 26-án kelt leletében arról tájékoztatta az adóhatóságot, hogy felperes e vagyonszerzésének bejelentését elmulasztotta.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a 2010. december 22. napján kelt határozatával a felperes terhére bejelentési kötelezettségnek elmulasztása miatt 70.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. március 4-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Itv. 18.§ /1/ és /2/ bekezdései, 26.§ /1/ bekezdés l.) pontja, 76.§ /1/, /3/ bekezdései, 77.§-a, 78.§ /1/ bekezdése, 82.§ /1/ bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 172.§ /1/ bekezdés c.) pontja, /21/ bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint adózónak a vagyonszerzésről szóló okirat keltétől számított 15 napon belül kellett volna bemutatnia az illetékes okmányirodánál az adásvételi szerződést az illetékmentességet megállapító adóhatósági határozattal együtt, azonban ezen bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, így az elsőfokú adóhatóság a jogkövetkezményekről /mulasztási bírság kiszabása/ jogszerűen rendelkezett.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint illetékmentessége miatt az Itv. 82.§ /1/ bekezdése alapján terhére mulasztási bírság nem szabható ki, sérelmezte annak mértékét is.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint az adóhatóság a helytállóan megállapított tényállásra megfelelő jogszabályokat alkalmazott, azonban azok téves jogértelmezése miatt jogsértő határozatot hozott. Kifejtette, hogy az Itv. 76.§ /1/ bekezdése alapján a vagyonszerzőnek a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén a jogszerzését akkor is be kell jelentenie a megjelölt hatóságnak, ha illetékmentes.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 18.§-ának /1/-/2/ bekezdései, 76.§ /1/-/3/ bekezdései, 82.§ /1/ bekezdése, az Art. 172.§ /1/, /21/ bekezdései téves értelmezésével és alkalmazásával hozta meg döntését, ítélete sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 221.§ /1/ bekezdését, 339.§ /1/ bekezdését is.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az Itv. 1.§-a értelmében visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az Itv. 18.§ /1/ bekezdése határozza meg, hogy a visszterhes vagyonátruházások közül az ingatlan megszerzése esik vagyonátruházási illeték alá, az ingók közül pedig a /2/ bekezdésben meghatározott ingónak a megszerzése. A /2/ bekezdés d.) pontja szerint a gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának megszerzése illetékköteles.

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik /Itv. 3.§ /3/ bekezdés a.) pont/. A vagyonszerzési illetéket az állami adóhatóság állapítja meg kiszabással /Art. 125.§ /3/ bekezdés/, amelyhez a vagyonszerzésről tudomást kell szereznie, ezért az Itv. 91.§ /1/ bekezdése kifejezetten előírja az ingatlan tulajdonjogának, az Itv. 76.§ /1/ bekezdése pedig a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának bejelentését illetékkiszabásra, meghatározva a bejelentések helyét és idejét is. Így a gépjármű tulajdonjogának megszerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) kell bemutatni.

Az illetékkötelezettség mellett az Itv. szabályoz különféle illetékkedvezményeket, közöttük illetékmentességet is. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó általi megszerzése /Itv. 26.§ /1/ bekezdés l.) pont/. A felperesnek e jogszabályhelyen alapuló illetékmentességét az adóhatóság a 2753202320 számú határozatában megállapította.

Az illetékmentesség azonban nem mentesíti a vagyonszerzőt a vagyonszerzésének bejelentési kötelezettsége alól. Ahogyan ingatlan megszerzése esetén bejelentési kötelezettsége van a vagyonszerzőnek, illetve kapcsolódóan eljárni köteles az ingatlanügyi hatóság /Itv. 91.§ /1/ bekezdés, 92.§ /3/ bekezdés/, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles, vagy illetékmentes, ugyanúgy gépjármű megszerzése esetén is teljesítenie kell a vagyonszerzőnek a jogváltozás bejelentési kötelezettséget, méghozzá az Itv. 76.§ /1/ bekezdésében kifejezetten előírtak szerint, a 26.§ /1/ bekezdésének l.) pontjában szabályozott mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával. E kötelezettséget pedig az illetékügyben közreműködő hatóságnál: az okmányirodánál kell teljesíteni. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperesnek /a gépjármű birtokba vétele időpontjától függetlenül/ a gépkocsi tulajdonjogának megszerzését az Itv. 26.§ /1/ bekezdésének l.) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén is be kellett jelentenie.

Az Itv. a törvényes kötelezettség nem teljesítésének szankcionálására különféle rendelkezéseket tartalmaz, szankció például a mulasztási bírság fizetésének előírása. Az Art. is szabályozza /172.§/ a mulasztási bírsággal való sújtás eseteit, azonban az Itv. meghatározza, hogy mikor alkalmazható illetékügyben az Art. Az Itv. 88.§ /1/ bekezdése értelmében az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére - az Art. rendelkezései irányadóak. Az Itv. a 82.§ /1/ bekezdésében külön szabályozást tartalmaz a mulasztási bírsággal való szankcionálásra (kifejezetten a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetére), ezért a felperesi mulasztás szankcionálásának kérdésére az Itv., és nem az Art. rendelkezései az irányadóak. Az Itv. 82.§ /1/ bekezdése az Art. alkalmazását csak a mulasztási bírság mértéke vonatkozásában engedélyezi.

Az Itv. 82.§ /1/ bekezdése alapján az illeték fizetésére kötelezett terhére, a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken felül, az Art.-ben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni. A felperes (mentessége okán) illeték fizetésére nem köteles, ezért vonatkozásában a „fizetendő illetéken felül” törvényi előírás nem tud teljesülni, így mulasztása ellenére mulasztási bírsággal nem sújtható. Az alperes ellentétes álláspontja téves. 

Az Itv. a 76.§ /3/ bekezdésében meghatározza, hogy az okmányirodai közreműködéstől függetlenül illetékügyben a gépjármű- és pótkocsi szerzések tekintetében az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Nem tárgya a pernek, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok (nem illetékügyben) a gépjárművásárlás bejelentését miként szabályozzák, illetve annak elmulasztását a közlekedési igazgatási hatóság hogyan szankcionálja.

Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria, Kfv.V.35.354/2012.)