34/2014. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem. [2003. évi XCII. tv. 43. §, 49. §, 51. §]

[1] A felperes 2007. évre benyújtott bevallásának adatai alapján 2008. évre az adóhatóság terhére 1 581 100 Ft helyi iparűzési adóelőleg állapított meg, mely alapján a 2008. szeptember 15-én esedékes előleg összege 898 300 Ft volt.
[2] Az első fokú adóhatóság a felperes adószámlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról 2008. augusztus 18-i keltezéssel értesítést adott ki. E szerint  iparűzési adóban szeptember 15-éig késedelmi pótlékmentesen 613 800 Ft kellett megfizetnie.
[3] A felperes 2008. szeptember 12-én 613 000 Ft-ot fizetett meg, így 2008. december 31-én iparűzési adóban 800 Ft, a késedelmi pótlék számlán pedig 45 Ft tartozás került kimutatásra.
[4] A felperes 2011. augusztus 26-án  a 2007. évi helyi iparűzési adó összegét önellenőrzéssel helyesbítette, ebben javára 3.961 Ft adókülönbözetet mutatott ki. Emiatt kérte a hatóságot, hogy adó folyószámláját javítsa, a kötelezettségcsökkentő önellenőrzést az önellenőrzési bevallás időpontjában ellenkező előjellel könyvelje, és azt a folyószámlán az eredeti esedékességi időponttal tüntesse fel.
[5] Az első fokú hatóság a felperes kérelmét elutasította.
[6] Kifejtette, hogy visszaható hatály az azzal módosított időszak megállapított adójára értelmezhető, és annak esedékessége az önellenőrzés benyújtásának esedékességével kerül megállapításra. Annak viszont nincs kihatása a 2008. december 31-ei állapotra, vagyis a 800 Ft iparűzési adó hátralékra és a felszámításra került 45 Ft-os késedelmi pótlék összegére.
[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot helybenhagyta.
[8] A felperes keresete folytán eljárt első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[9] Kiemelte, hogy az Art. 4. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az adóelőlegre az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben a felperes hátraléka nem közvetlenül a bevallásaiból, hanem az adóelőleg határidőn belüli hiánytalan megfizetésének elmaradásából keletkezett. Az adóelőleget a fizetési meghagyás alapján kell megfizetni, amely az Art. 2. számú melléklet II. fejezet A/2. b) pontja szerint félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig esedékes. A felperes terhére 2008. évre a 2007. évre benyújtott bevallás adatai alapján került sor jogerős fizetési meghagyással a fizetendő adóelőleg megállapítására. A felperes önellenőrzése folytán bekövetkezett kötelezettségcsökkenés nem eredményezhette  a késedelmi pótlék és a 800 Ft iparűzési adóhiány visszaható hatállyal történő törlését,  mert  az  adóelőleg előírása egy jogerős fizetési meghagyáson alapult. Önellenőrzéssel az adózó visszaható hatállyal megváltoztathatja a bevallásban szereplő adókötelezettségét, azonban az  nem  annulálhatja a jogerős fizetési meghagyást.
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet megváltoztatása iránt akként, hogy az terjedjen ki az alperesi és az első fokú adóhatósági határozatra akként, hogy rendelje el a felperes által kért folyószámla helyesbítések elvégzését.
[11] A jogerős ítélet elsődlegesen az Art-nak a folyószámla vezetésére, az adótartozás kimutatására vonatkozó 43. §-át, az önellenőrzésre, annak bevallására, elszámolására, nyilvántartására és az adókötelezettség, valamint pótlékalap szempontjából való figyelembe vételére vonatkozó 49., 51. §-ok és a késedelmi pótlékalap és pótlék megállapítására vonatkozó 165-167. § előírásaiba ütközik.
[12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[13] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 31. § (1) bekezdése szerint az adóbevallás az adó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó adónként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást. Az Art. lehetővé teszi az adózó részére az önellenőrzést, amely az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot érintheti. (Art. 49. § (1) bekezdése). Törvény előírhatja adóelőleg fizetés kötelezettségét, melyet az adózó önadózás útján teljesít, illetve a törvény adóelőleg fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is rögzíti. Ebben az esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az adóelőleg összegét, és a fizetés határidejét (Art. 42. § (1) bekezdés).
[14] A helyi iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig bevallást kell benyújtani. A fizetési kötelezettséget az adóhatóság határozattal állapítja meg, mely adókivetés,  az adózó előző évi bevallása alapján történik. A fizetendő adóelőleg összegét az adóhatóság szabja meg, azt az adózó pótlékmentesen két részletben  az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles megfizetni.
[15] A fenti  fizetési kötelezettségének tett eleget a felperes, mikor a 2008. évi adóelőleget két részletben az adóhatóság fizetési meghagyása alapján nagyobb részben teljesítette. A felperes azonban a fizetési meghagyásban közöltektől eltérően 800 Ft-tal kevesebb összeget fizetett meg, ebből eredt a késedelmi pótléktartozása.
[16] A felperes a 2007. évi adófizetési kötelezettségét az adóalapot, illetőleg az adó összegét módosította önellenőrzéssel, melyet az adóhatóság elfogadott. Miután az önellenőrzés az adó alapjára és a fizetendő adó összegére terjedt ki, nem hatott ki a 2008. évben fizetendő adóelőleg összegére. Az iparűzési adóelőleget ugyanis az adóhatóság mindig az azt megelőző év adóalapjára figyelemmel határozza meg, és a felperesnek az adóév várható eredményére figyelemmel a fizetendő adó összegére vonatkozóan kiegészítési kötelezettsége áll fenn az adóév december 20. napjáig.
[17] A fenti jogszabályhelyek egybevetése és a iparűzési adó fizetésének rendszeréből következően helyesen foglalt állást az első fokú bíróság abban, hogy a 2007. évi adóalap és az adó csökkentése nem hatott ki a 2008. évi adóelőleg fizetési meghagyásban közölt összegére. A kettő ugyanis elvált egymástól, az elszámolás a következő év május 31-én történt meg, s ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felperesnél adó túlfizetés avagy hiány áll fenn.
[18] A fentiek alapján a Kúria álláspontja az, hogy az  adóalap-módosítása nem érinthette a fizetési meghagyásban foglalt adóelőleg összegét, arra nem hatott ki a 2007. évi adóalap, illetőleg adócsökkentés. Ebből következően nem járhatott azzal a következménnyel, amit a felperes kérelme célzott, vagyis nem eredményezhette a 2008. évi adóelőlegben fennálló hátralék és ezzel összefüggésben az keletkező késedelmi pótlék törlését.
[19] Nem osztotta tehát a Kúria azt a felperesi érvelést, hogy a 2007. évre vonatkozó önrevízióval annak 2008. május 31-ei időpontra történő átvezetésével a jogerős fizetési meghagyásban megállapított adóelőleg összege módosult, ezáltal hátraléka nem keletkezett.
[20] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján eljárva a helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

[21] (Kúria Kfv.I.35.533/2013.)