3/2017. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Bíróság kijelölése közbeszerzési ügyben
[2011. évi CVIII. tv. 164. § (6) bek.,  127. § (1) bek., 1952. évi III. tv. 326. § (10) bek.]

A kijelölés iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2016. május 10. napján kelt D.220/13/2016. számú határozatában megállapította az I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 119. §-ára tekintettel a Kbt. 5. §-át, és az I. r. alperest 120.000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.

[2] A felperes a Kbt. 164. §-a alapján 2016. május 25. napján keresetet nyújtott be a Debreceni Járásbíróságon, amelyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. és a II. r. alperes közötti szerződés érvénytelenségét, és alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit.

[3] A felperes ezt követően 2016. június 9-én kelt beadványában arról tájékoztatta a Debreceni Járásbíróságot, hogy az I. rendű alperes a D.220/13/2016. számú határozat felülvizsgálatát kérte a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

[4] A Debreceni Járásbíróság 2016. június 15-én kelt 30.G.40.127/2016/3. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát, és az ügy iratait áttenni rendelte a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság a végzésében a Kbt. 164. § (6) bekezdésére hivatkozott, amely alapján a Kbt. 164. § (1) bekezdése szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes kizárólagosan, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a Kbt. 157. §-a szerinti közigazgatási perben eljár. A bíróság a keresetlevélhez mellékelt D.220/13/2016. számú határozat alapján megállapította, hogy a közigazgatási perre a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes, és az ügy áttételéről rendelkezett.

A kijelölés iránti kérelem

[5] Az áttétel folytán eljárt Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.533/2016/2. számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg, és a peres eljárás iratait felterjesztette a Kúriához az illetékes bíróság kijelölése végett. Végzésének indokolásában előadta, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában 2016. július 4. napján 14.K.27.377/2016/18. számon jogerős ítélet született, erre tekintettel, álláspontja szerint a Kbt. 164. § (6) bekezdése nem alkalmazható, mivel a közigazgatási per befejezése miatt a polgári perrel egyesítése nem lehetséges.

[6] A Pp. 326. § (10) bekezdése alapján a közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A Kúriának a jelen eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a közbeszerzési szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége iránti perre a polgári vagy közigazgatási bíróságnak van-e hatásköre abban az esetben, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést megállapító határozatát keresettel közigazgatási perben megtámadják, azonban a közigazgatási per az áttételt megelőzően befejeződik.

[8] A Kbt. 164. § (6) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 157. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 157. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.

[9] A Kúria a Kbt. 164. § (7) bekezdése által a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított „egységes pernek” nevezett pertípus értelmezésénél abból indult ki, hogy a Kbt. e szabályait a törvényhozás „a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per” cím alatt gyűjtötte össze. A Kbt. tehát abból a magyar jogi felfogásban élő szabályozási koncepcióból indult ki, hogy a közigazgatási jogviták körébe elsődlegesen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata tartozik, ugyanakkor a közigazgatás által kötött szerződésekből, vagyis a kétoldalú közigazgatási aktusokból fakadó jogviták, függetlenül azok közigazgatási természetétől, illetve a rájuk vonatkozó, az általános polgári jogi szabályoktól eltérő közjogi rezsimtől, nem közigazgatási, hanem polgári bírósági útra tartoznak.

[10] A Kbt. 164. §-a által intézményesített egységes per célja és funkciója abban keresendő, hogy a hatóságként eljáró felperes határozatának felülvizsgálata esetén a közbeszerzési jogsértés közigazgatási jogi kérdéseiben is állást kell foglalni, és az uniós jog által támasztott hatékony közbeszerzési jogorvoslat elve miatt célszerű, ha a szerződés érvénytelenségének előkérdését képező közigazgatási jogsértést és az ebből következő jogkövetkezményeket a közbeszerzési szerződésre nézve egy bírói fórum, vagyis - a közbeszerzési jog és a közbeszerzési szerződések közigazgatási természete miatt - a közigazgatási bíróság bírálja el. A közbeszerzési jogsértések közigazgatási jogi természete ugyanis mindenképp közigazgatási bírósági állásfoglalást igényel, és ehhez képest a közigazgatási bíróság is levonhatja a közigazgatási szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit.

[11] A Kbt. 164. § (6) bekezdése csak abban az esetben irányadó tehát, ha a polgári per megindítása mellett egyúttal kezdeményezték a közbeszerzési jogsértést megállapító döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát is. A Kbt. 164. §-ának szabályozásából az a következtetés vonható le, hogy a felperes által indított per elsődlegesen polgári per, mint egy szerződésfajta érvénytelensége iránti indított per, s így polgári bíróságnak kell határozatot hoznia, ha azonban a szerződés érvénytelenségének alapját képező közigazgatási jellegű közbeszerzési jogsértés is vita tárgyát képezi, a Kbt. az egységes per elbírálását – közigazgatási jogvitaként – közigazgatási bírósági hatáskörbe utalja. Mivel ebben az esetben közigazgatási aktus felülvizsgálatára kerül sor, a Kbt. 164. § (7) bekezdése értelmében a Pp. XX. fejezetének szabályait kell alkalmazni. (Kfv.III.37.456/2013/2.)

[12] Jelen ügyben a polgári per mellett kezdeményezték a közigazgatási határozat felülvizsgálatát is, így a Kbt. 164. § (6) bekezdése alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság köteles eljárni az egységes per szabályai alapján.

[13] A polgári per áttételét előíró, fenti hatásköri szabály alkalmazását nem érinti, hogy a perek egyesítése jelen ügyben nem lehetséges, mivel a Kbt. 164. § (6) bekezdése mindössze a közigazgatási per megindításához köti az egységes perre vonatkozó hatásköri szabályok alkalmazását, így ebből a szempontból nem releváns, hogy a polgári per mellett megindult közigazgatási per milyen stádiumban van. Ha a perek egyesítése már nem lehetséges, a polgári pert külön kell elbírálni.

[14] Mindezek alapján Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság kijelöléséről határozott.

(Kúria, Kkk.III.37.905/2016/2.)