24/2019. számú munkaügyi elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be.
[a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm.rend. 3. § (4) bek., Tny. 95. § (3) bek.]

A tényállás

[1] Felperes férje, néhai J. G. 2007. április 30-án elhalálozott. A felperes 2007. április 30-tól 2008. április 29. napjáig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2016. december 13-án kelt határozatával a felperes részére az özvegyi nyugellátás újbóli megállapításáról rendelkezett 2016. július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időre.
[2] A felperes 2017. november 27-én előterjesztett igényében elhunyt férje jogán az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítását kérte. Az alperes a 2017. december 11-én kelt  határozatában a felperes J. G. jogán özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja, 47. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alkalmazásával, a felperes fellebbezési jogát a Tny. 95. § (3) bekezdése alapján zárta ki.

A felperes keresete és az alperes védirata

[3] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szerv határozatának felülvizsgálatát kérte.
[4] Az alperes a keresetlevél visszautasítását a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 42. § (1) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjai figyelembevételével kérte.

A jogerős ítélet

[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes 2017. december 11-én kelt határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolyatására kötelezte a Kp. 80. § (3) bekezdése, 89. § (1) bekezdés b) pontja, a Tny. 95. § (3) bekezdése, a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)-(3) bekezdése, a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tnyvhr.) 1. § (1)-(3) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 1. számú melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 96. §-a és 98. § (1) bekezdése alkalmazásával. A bíróság az idézett jogszabályhelyekből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperes által megfelelő, a jogszabályban előírt formában benyújtott igénybejelentését követően nem hozott elsőfokú határozatot, hanem egyfokú eljárásban utasította el a felperes igényét. A nyugdíjbiztosítási ellátások körében a hozzátartozói nyugellátás, így az özvegyi nyugdíj elbírálása esetén is a Tny. 95. § (1) bekezdése fellebbezési jogot biztosít. Az alperes a hozzátartozói özvegyi nyugellátás tárgyában elsőfokú határozatot nem hozott, így jogellenesen hozta meg „másodfokú határozatát”. A bíróságnak az alperes eljárási szabályszegése folytán nem volt lehetősége az érdemében első fokon el nem bírált kérelmet elbírálni; az alperes határozatát lényeges alaki hiányossága miatt nem létezőnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a felperes igényéről az alperesnek az új eljárásban kétfokú közigazgatási eljárásban kell a határozatot hoznia.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdésébe, a Tny. 95. § (3) bekezdésébe és a Ket. 109. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés okán.
[7] Az alperes érvelése szerint a Tny. és a Tnyvhr., mint elsődleges jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátások iránti igények elbírálása során alkalmazandóak. A hatásköri szabályokat a Tnyvhr. 1.-3. §-ai határozzák meg. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköréről rendelkezik, mely hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával hozta meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ítéletét. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervként a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben. Az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, ezért a felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránti igénye elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak volt hatásköre. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerveként határozza meg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, ami azt jelenti, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatos hatósági ügyekben országos illetékességgel. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási és nyugdíjfolyósító szerv egyfokú eljárásban jár el.
[8] A Tny. 95. § (3) bekezdése értelmében a Tny. szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a Tny. másképp nem rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.
[9] A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kizárja a fellebbezést a döntés ellen abban az esetben, ha azt egyéb törvény is kizárja. Tekintettel arra, hogy első fokon nem a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ezért az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezésnek, hanem bírósági felülvizsgálatnak volt helye. A jogszabályi rendelkezések alapján a bíróság iránymutatása, mely szerint kétfokú közigazgatási eljárásban járjon el az alperes és hozzon határozatot, nem végrehajtható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
[11] A Tnyvhr. 1.-3. §-ai tartalmazzák a hatásköri szabályokat. A Tnyvhr. 1.§-a értelmében nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként járnak el a járási hivatalok, a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), és a Kincstár Központi szerve. A Tnyvhr. 3. § (4) bekezdés ab) pontja értelmében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jár el, ha az elhunyt jogszerző után a hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. A Krm. 6. § (1) bekezdése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a Magyar Államkincstár különös hatáskörű, országos illetőségű szerveként jelöli meg.
[12] Nem vitatottan a felperes az ideiglenes özvegyi nyugdíjban, majd 2017. június 30-ig özvegyi nyugellátásban részesült, ezt követően terjesztette elő igényét özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránt. Mivel a felperes részére az elhunyt jogszerző (néhai férje) után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a feléledés iránti igénye elbírálására a Tnyvhr. 3. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezett hatáskörrel.
[13] A Tny. 95. § (3) bekezdése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek határozatai ellen abban az esetben enged fellebbezést, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi, kerületi) hivatala járt el és törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
[14] A perbeli esetben az elsőfokú határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozta, ezért a Tnyvhr. 95. § (3) bekezdésére figyelemmel, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a határozata ellen nem fellebbezésnek, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulásnak (kereseti kérelem benyújtásának) van helye.
[15] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[16] A bíróság téves jogi álláspontja folytán a felperes kérelmét érdemében nem vizsgálta, ezért az új eljárásban a kereseti kérelemről kell érdemében döntenie. 

(Kúria Kfv.X.37.606/2018.)