2/2017. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Bank fióktelepének saját cégneve alatt kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba a bank javára szerzett jogokat.
[1997. évi CXXXII. tv. 2. §,  3. §, 10. § ]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy perben nem álló szervezet a tulajdonosa a Szolnok belterület hrsz-ú, természetben a 7 ha 2771 m2 területű kivett üzem, két szín, két raktár és udvar, gyártócsarnok, telephely megjelölésű ingatlannak. A felperes és egy perben nem álló Kft. között pénzügyi szolgáltatásokra szerződés jött létre, amiből fakadó követelések biztosítására 300.000 euró keretösszeg és járulékai erejéig az ingatlan tulajdonosa jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését, feljegyzését engedte az ingatlanára.

[2] A felperes 2014. december 29-én kérte a szerződés szerinti jog és tény javára való bejegyzését. Az alperes a kérelmet 2005. május 11-i, 30290/2/2015. számú határozatában – helybenhagyva elsőfokú szervének határozatát – elutasította. Indokolása szerint a felperes saját javára kérte a bejegyzést és feljegyzést, jóllehet erre a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. § (1a) bekezdése értelmében csak a külföldi vállalkozás javára lett volna jogosult.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat megváltoztatását, és ingatlan-nyilvántartási kérelme teljesítését.

Az elsőfokú ítélet

[4] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az Fkt. 3. § (1a) bekezdése értelmében a szerződő fél és a jelzálogjog jogosultja egymástól elválik, a szerződést ugyan a felperes kötötte, de saját javára nem kérhette volna a bejegyzést, mert a szerződő fél és a jelzálogjog jogosultja két különálló jogi személy.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, a közigazgatási határozat megváltoztatását, és a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését, illetőleg feljegyzését.

[6] Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy jogosultként az ingatlan-nyilvántartásba az alperes és a bíróság által felhozott jogszabályok alapján a felperes jogosult, a külföldi jogi személy javára nem kérte ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést, és a csatolt szerződés alapján ilyen kérelem teljesítésére sem kerülhetett sor. Jogszabálysértésként az Fkt. említett rendelkezését jelölte meg.

[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik, és a külföldi vállalkozás javára szerez jogot.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[9] Az Fkt. 2. § b) pontja értelmében fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. Az idézett rendelkezésből megállapítható, hogy a fióktelepnek nincs ugyan jogi személyisége, mégis gazdálkodási önállósággal rendelkezik. A gazdálkodási önállóság az Fkt. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében azt jelenti, hogy külföldi vállalkozás Magyarországon csak fióktelepei útján jogosult vállalkozási tevékenység végzésére, a 3. § (1a) bekezdése végül kimondja, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat,  vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

[10] Tény, hogy e bekezdés a külföldi vállalkozás javára való jogszerzést ír, de kimondja egyúttal azt is, hogy maga a fióktelep jogképes, és a maga cégneve alatt szerzi a jogokat. Ez a saját cégnevét és nem a külföldi vállalkozás cégnevét jelenti, mely a 3. § (1) bekezdése alapján maga Magyarországon nem is jogosult, csak fióktelepei útján vállalkozási tevékenység végzésére. A fióktelep cégneve alatt szerzett jogokat emiatt az ingatlan-nyilvántartásba is a fióktelep cégneve feltüntetésével kell bejegyezni.

[11] A kifejtetteket, nevezetesen, hogy a fióktelep a cégneve alatt szerzi a jogokat, alátámasztja az Fkt. 10. §-ának (2) bekezdése is, mely kimondja, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. A rendelkezési jog a felsorolt feltételek hiányában tehát a fióktelepet saját cégneve alapján jogosítja és kötelezi, ezért tévedett az alperes és a bíróság is, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a külföldi vállalkozás és nem a fióktelep javára kell a jelzálogjogot bejegyezni, illetőleg az elidegenítési terhelési tilalmat feljegyezni. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási iratok a Kúria rendelkezésre nem állnak, ezeket az intézkedéseket a közigazgatási hatóság tudja megtenni.

[12] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és helyette a 339. § (1) bekezdését alkalmazva a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott. (Kúria, Kfv.III.37.228/2016/6.)