20/2015. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kizárási okként nem értékelhető, ezért bírák (és bíróságok) kizárását nem alapozza meg az olyan bejelentés, mely szerint az egyik megye területén működő bíróságoktól az ügy tárgyilagos megítélése azért nem várható, mert a megyében egyes elektronikus hírportálok sorozatosan és folyamatosan rasszista hangulatkeltést folytatnak.
Az anyanyelv használata jogának téves értelmezése miatt alaptalan az olyan – a bírósággal szemben bejelentett – elfogultsági kifogás is, amely e jog gyakorlásának csorbítását abban látta, hogy a magyar állampolgárságú és magát magyar anyanyelvűnek valló vádlott részére a nyomozás során az ügy iratait „lovári nyelvre” utóbb nem fordították le.
E kizárási indítvány általánosságban, a bírói tevékenységgel összefüggésbe nem hozható olyan okokra és körülményekre hivatkozik, amelyből alaposnak és jogosnak tűnő ésszerű kételyek nem merülhetnek fel a megye területén ítélkező bírák pártatlanságával szemben [Be. 9. §, 21. § (1) bek. e) pont].

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt az adóbevétel különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt volt folyamatban büntetőeljárás V. R. és társai ellen.
[2] Az ügyben a törvényszék kizárólag az előzetes letartóztatások meghosszabbításával kapcsolatosan hozott határozatokat 2014. január 7. napján, 2014. március 5. napján, 2014. május 8. napján, 2014. július 3. napján, majd 2014. szeptember 5. napján és legutóbb 2014. november 4. napján.
[3] V. Cs. és H. J. terheltek meghatalmazott védője, dr. P. I. 2014. november 13. napján elfogultsági kifogást jelentett be a törvényszékkel szemben arra hivatkozással, hogy a törvényszék és az ítélőtábla bíráitól nem várható az elfogulatlan és részrehajlásmentes eljárás, ugyanis a megyében a terheltekkel szemben lényegében az eljárás megindulása óta rasszista hangulatkeltés folyik a különböző elektronikus hírközlő eszközök útján.
[4] Hivatkozása szerint konkrét gyanút nem állapítottak meg a védenceivel szemben, csupán általánosságokban gyanúsították meg őket.
[5] A kizárási indítvány arra is hivatkozik, hogy a sajtószóvivő tájékoztatása alapján az egyik elektronikus hírportál 2014. szeptember 4-én 15:40-kor már tájékoztatást adott arról, hogy a törvényszék a terheltek előzetes letartóztatását november 9-ig meghosszabbította.
[6] Dr. P. I. kizárási indítványához V. Cs. III. r. terhelt védője, dr. Sz. I. is csatlakozott - 2014. november 27-én -, amelyben arra hivatkozott, hogy a megyében működő valamennyi bíróságot, így az ítélőtáblát is elfogultság okán ki kell zárni az ügy elbírálásából. Álláspontja szerint a terheltekkel szemben a közel két éve tartó büntetőeljárás alatt  semmilyen bűncselekmény konkrét gyanúját nem tudták megállapítani.
[7] Sérelmesnek tartja, hogy a III. r. terhelttől megtagadták az anyanyelv használatát, és a rendelkezésre álló iratokat sem fordították le a terhelt anyanyelvére, vagyis lovári nyelvre, következésképpen a bíróságok nem mentesek az előítéletektől, ezért azok kizárását indítványozta.
[8] Az ügyben a megyei főügyészség 2014. december 18. napján nyújtott be vádiratot a törvényszékre.
[9] A törvényszék és az ítélőtábla valamennyi bírája úgy nyilatkozott, hogy az ügyben nem érzik magukat elfogultnak.
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában az elfogultsági kifogásokat alaptalannak tartva a törvényszék és az ítélőtábla bírái kizárásának megtagadását indítványozta.
[11] Mindkét kizárási indítvány az alábbiak szerint alaptalan.
[12] A Be. 21. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizárási ok – amelyen mindkét kifogás alapszik – olyan relatív kizárási okot fogalmaz meg, amely csak konkrét és alapos ok fennállása esetén állapítható meg.
[13] Ezzel szemben a két kizárási indítvány mindössze arra hivatkozik, hogy a megye területén eljáró bíróságoktól nem várható az ügy tárgyilagos és elfogulatlan megítélése, mivel a megyében működő egyes elektronikus hírportálok sorozatosan és folyamatosan rasszista hangulatkeltést folytatnak, amellyel az ügyben eljáró bírák, ügyészek és nyomozók is napi szinten szembesülnek, következésképpen ezektől nem tudják magukat függetleníteni.
[14] Ezen az általános – és a megye területén eljáró bíróságokkal összefüggésbe nem hozható - okon kívül a két meghatalmazott védő sérelmezi, hogy a terheltek a nyomozati eljárásban nem használhatták anyanyelvüket, a lovári nyelvet és az iratokat sem fordították le erre a nyelvre.
[15] Arra azonban egyik védő sem utalt, hogy ez mennyiben alapozná meg a megye területén ítélkező bírók elfogultságát akkor, amikor az egyébként magyar állampolgárságú III. r. terhelt - még a nyomozati szakban - anyanyelvének a magyart nevezte meg.
[16] Komolytalan és ezért elfogadhatatlan a III. r. terhelt védőjének erre adott azon magyarázata, miszerint ez „nyilvánvalóan téves”.
[17] Téves viszont V. Cs. és H. J. terheltek meghatalmazott védője, dr. P. I. azon állítása, miszerint a terheltek előzetes letartóztatásának 2014. szeptember 5-én történt meghosszabbításáról már egy nappal korábban - 2014. szeptember 4-én - tájékoztatást adtak volna.
[18] A beszerzett iratokból ugyanis megállapítható, szeptember 4-én a törvényszék szóvivője olyan tájékoztatást adott a sajtóközleményében, hogy „a törvényszék holnap – pénteken - (vagyis szeptember 5-én) 10 órakor hirdet határozatot a  színesfémkereskedők öt gyanúsítottjának előzetes letartóztatása meghosszabbításának ügyében”.
[19] Ilyen körülmények között mindkét kizárási indítvány merőben és minden részében alaptalan, annál is inkább, mert a törvényszék, illetve annak bírái – a kényszerintézkedések kapcsán törvényben előírt teendők kivételével - csupán az elfogultsági indítványok benyújtását követően, a vádemelés után kerültek kapcsolatba a büntetőüggyel, következésképpen előzetes bírói nyilatkozatok, vagy egyéb eljárási cselekmények, illetve az üggyel kapcsolatos események hiányában az elfogultságuk szóba sem kerülhetett.
[20] Összességében mindkét kizárási indítvány általánosságban, és a bírói tevékenységgel összefüggésbe nem hozható olyan, a nyomozati eljárással, és a sajtó kommunikációjával  összefüggő okokra és körülményekre hivatkozott, amelyekből jogosnak tűnő ésszerű kételyek fel sem merülhettek a megye területén ítélkező bírók pártatlanságát illetően.
[21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 24/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján eljárva az ügy elbírálásából a törvényszék és az ítélőtábla kizárását megtagadta.
(Kúria Bkk. III. 141/2015.)