18/2014. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. A tárgyalás előkészítésének szakaszában meg kell szüntetni a büntetőeljárást ha – az egyébként törvényes – vádindítvány tényállásából az állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény [Be. 267. § (1) bek. a) pont].
II. A büntetőeljárásnak ebben a szakaszában csak akkor hozható ilyen döntés, ha a bizonyítékok értékelése nélkül megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem [Be. 267. § (1) bek. a) pont].
III. A büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül, a törvénynek megfelelő az eljárást – tárgyalás előkészítésének szakaszában – megszüntető határozat, ha a vád tárgyává tett cselekményből megállapítható, miszerint a lopás tényállásszerűségéhez megkívánt eltulajdonítási célzat azért hiányzik, mert a terhelt szerződéssel kikötött vételi jogát gyakorolta [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (5) bek. a) pont; Be. 6. § (3) bek. a) pont].

[1] A pótmagánvádló a terhelttel szemben lopás bűntette [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek. és (5) bek. a) pontja] miatt terjesztett elő vádindítványt.

[2] Az elsőfokú bíróság a 2013. május 6. napján – a tárgyalás előkészítése során – meghozott végzésével a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

[3] A bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2013. június 13. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[4] A jogerős megszüntető határozattal szemben a pótmagánvádló nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

[5] Az indítványozó szerint az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ugyanakkor a bíróság a határozatának meghozatala során a Be. 373. § (1) bekezdés III/a. pontjában foglalt eljárási szabálysértést követte el az indokolási kötelezettség elmulasztása folytán. Ezért indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú bíróság határozatait helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa az eljárás lefolytatására.

[6] Az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 2014. január 1-jétől hatályos 417. § (1) bekezdés I. pontja szerint a felülvizsgálati indítvány benyújtására a terhelt terhére csupán az ügyész jogosult. A 416. §-ának (4) bekezdés d) pontja alapján a fenti időpontot követően a terhelt terhére a 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból a pótmagánvád alapján folytatott eljárásban felülvizsgálatnak nincs helye.

[7] A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványát 2014. január 1-je előtt nyújtotta be, ezért a Kúria az indítványt érdemben elbírálta, azt nem találta megalapozottnak.

[8] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen helye van a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I.b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[9] A megtámadott határozatokat a Kúria a Be. 423. § (4) bekezdése szerint eljárva a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálati indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges szabálysértésekre is.

[10] Ilyen szabálysértést a Kúria nem észlelt.

[11] A Be. 373. § (1) bekezdés III.a) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság az eljárás megszüntetése tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt határozata felülbírálatra alkalmatlan.

[12] A felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség hiányával kapcsolatos kifogása valójában a bizonyítási eljárás mellőzését sérelmezi.

[13] Az eljárt bíróságok eljárást megszüntető határozatai nem csupán a felülvizsgálathoz elégséges mértékben, hanem megfelelő alapossággal értékelték a vádirati tényállást és kellő részletességgel indokolták meg, hogy az abban leírt magatartás miért nem alkalmas a lopás bűncselekményének megállapítására.

[14] A bűncselekmény hiánya okából történő eljárásmegszüntetés kapcsán a bizonyítékok értékelése tilalmazott, és a bíróság határozatát kizárólag a vád tényállására alapíthatja. Ennek a követelménynek pedig mind az első-, mind a másodfokú bíróság határozata messzemenően megfelelt.

[15] Az indítványozó vélekedése szerint a bizonyítási eljárás lefolytatásával bizonyítható lett volna a terhelt eltulajdonítási szándéka.

[16] Ezzel kapcsolatban az indítványozó a Polgári Törvénykönyvnek a vételi jogra (opció) vonatkozó rendelkezésére hivatkozott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság is tévesen következtetett arra, hogy a terhelt, illetőleg megbízója a cselekmény elkövetésekor nem rendelkezett eltulajdonítási szándékkal, ezért érdemi bizonyítás lefolytatása nélkül a döntés megalapozatlan.

[17] Az eljárást megszüntető határozat álláspontját a Kúria is osztotta abban, hogy az egyébként törvényes vád alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

[18] A vádindítvány azt tartalmazza, hogy a kölcsönszerződésben szerepelt, amennyiben az adós a gépjármű visszaszolgáltatási kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a hitelező élhet opciós jogával oly módon, hogy jogosult harmadik személyt megbízni a gépjármű felkutatásával és visszaszármaztatásával.

[19] A bíróság a tárgyalás előkészítése során a vádirati tényállásban rögzített cselekmény alapján köteles állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Be. 2. §-ában foglalt törvényes vád követelményeire figyelemmel büntetőtörvénybe ütköző cselekmény miatt kezdeményezték-e a bírósági eljárás lefolytatását. Amennyiben a vádirati tényállásban rögzített cselekmény nem bűncselekmény, a tárgyalás előkészítése során a büntetőeljárást meg kell szüntetni [Be. 267. § (1) bek. a) pont].

[20] A felülvizsgálati indítványnak a bizonyítási eljárás lefolytatását hiányoló érveivel összefüggésben szükséges utalni arra, hogy a tárgyalás előkészítésének szakaszában az eljárás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bizonyítékok értékelése nélkül megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem.

[21] A bűncselekmény hiányában történő eljárás megszüntetés esetén a vádban leírt tényeket érintetlenül kell hagyni, a bizonyítékok értékelése tilalmazott [BH 2009.233. II.]. Ily módon a bíróságnak a vád tárgyává tett tények alapján kell döntenie a bűncselekmény hiányáról.

[22] Az eljárt bíróságok az irányadó bírói gyakorlattal egyezően elsődlegesen abban foglaltak állást, hogy a bírósági eljárás lefolytatásának alaki (eljárásjogi) feltételei fennállnak-e. Ezt az elsőfokú bíróság igenlően válaszolta meg a vádindítvány befogadásával, ekként  kerülhetett sor a büntetőjogi felelősség anyagi jogi vizsgálatára, és ebben a tekintetben anyagi jogerő hatással bíró érdemi határozat meghozatalára.

[23] Abban az esetben ugyanis, ha a bíróság azt észleli, hogy a vád törvényes ugyan, de a vádindítványban szereplő történeti tényállás nem bűncselekmény, az eljárás megszüntetésének van helye (BKv 90. számú állásfoglalás).

[24] A bíróságnak tehát a pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány tényállása alapján kellett állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a lopás bűncselekményét megalapozó elkövetési magatartás lett-e vád tárgyává téve.

[25] A vádnak a vád tárgyává tett cselekmények leírását és azok Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését kell tartalmaznia; míg a vád tárgyává tett cselekmények történeti tényállásának leírása határozza meg a vád kereteit. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról kell határoznia, és azokat a cselekményeket kell jogilag értékelnie, amelyeket a vád ténybeli keretei között meg lehet állapítani.

[26] A terhelt vádban leírt magatartása a jogtalan eltulajdonítási célzat megállapítására nem alkalmas, a terhelt cselekvősége a hitelező opciós jogának érvényesítésével volt kapcsolatos.

[27] A teljesség kedvéért a Kúria utal arra, hogy a vételi jog gyakorlása esetén is a birtokba adással száll át a vételi jog jogosultjára a tulajdonjog. A vételi jog közlésének időpontjában a tulajdonos rendelkezési joga megszűnik a dolog felett, és a dolog kikerül a tulajdonos végrehajtható vagyona köréből [BDT 2005.1218].

[28] Mindezekre figyelemmel téves a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, hogy az eljárás megszüntetésére az anyagi jogi szabályok megsértésével került sor.

[29] Mindezekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 424. §-ának (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 426. §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. I. 1.484/2013.)