17/2015. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A folytatólagos egységet alkotó bűncselekmény részcselekményeinek ugyanabban az eljárásban történő elbírálása akkor is követelmény, ha az ügyész az egyes részcselekmények miatt eltérő időpontokban és/vagy más-más bíróságok előtt emel vádat.
Az egy eljárásban elbírálás követelményének figyelmen kívül hagyása az ügydöntő bírósági határozat rendes jogorvoslati eljárásban ki nem küszöbölhető megalapozatlanságát eredményezi.
Amennyiben a folyamatban levő eljárásban az ügyek egyesítésére azért nem kerülhetett sor, mert az egyes részcselekmény(ek) nem jogerős elbírálása után történt más – addig vád tárgyává nem tett – részcselekmény(ek) miatt a vádemelés, a nem jogerős ítélet rendes jogorvoslat során történő hatályon kívül helyezésével és a bíróság új eljárásra utasításával kell biztosítani az ekként azonos szinten folyó ügyek egyesítésével a folytatólagosság körébe tartozó valamennyi részcselekmény egységes elbírálását.
Perújításra az egy eljárásban történő elbírálás érdekében akkor kerülhet sor, ha legalább az egyik részcselekmény(eke)t elbíráló határozat jogerőre emelkedett [1978. évi IV. tv. 12. § (2) bek.; Be. 399. § (5) bek.; 6/2009. BJE].

[1] Az első fokon eljárt törvényszék a 2012. február 24-én kelt ítéletével a terheltet - más bűncselekmények miatt történt bűnösség megállapítása mellett - bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében is, amelyet a B.-i Önkormányzat sértett sérelmére
[2] 2006 őszén
[3] 2007 év elején
[4] 2007 májusában
[5] 2008 szeptemberében
[6] valósított meg.
[7] A fellebbezések folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2013. október 10-én kelt ítéletével – a bűnösségi kört érintő más ítéleti rendelkezések mellett – a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűnösségi körébe vonta az elsőfokú bíróság által a bűnösség köréből kirekesztett – a B.-i Önkormányzat sérelmére 2002-ben megkezdett és folyamatos magatartással 2009-ig elkövetett - hűtlen kezelés bűntettét is; egyebekben a hűtlen kezelés bűncselekményét illetően az elsőfokú bíróság által megállapított bűnösségi kört nem érintette.
[8] A másodfokú ítélet ellen bejelentett joghatályos másodfellebbezések alapján folyó eljárásban – amelyre a terhelt egyéb bűncselekményei tekintetében az eljárt bíróságok eltérő bűnösségmegállapítása adott alapot - a Kúria észlelte, hogy az ügyészség az elsőfokú nem jogerős ítélet meghozatalát követően 2012. március 23-án a terhelt ellen a B.-i Önkormányzat sérelmére fiktív megbízási jogviszony alapján történt kifizetésekkel megvalósult 20 700 000 forint összegű vagyoni hátrányt okozó folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vádat. A vád alapját képező két részcselekmény 2007. április 1. és 2010. november 30.; egy részcselekmény 2007. november 1. és 2010. november 30. között elkövetett.
[9] Az e vád alapján eljárt (járási szintű) bíróság a 2013. október 15-én kelt ítéletével a terheltet felmentette; az ítélete azonban – ügyészi fellebbezés folytán – a Kúria eljárásának időpontjáig nem emelkedett jogerőre.
[10] A Kúria a harmadfokú eljárás során az előtte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt folyó eljárást a vádlott ellen más bűncselekmények miatt harmadfokon folyamatban lévő eljárástól elkülönítette.
[11] A harmadfokú felülbírálat során az elkülönített körbe tartozó – a folytatólagos hűtlen kezelés miatt emelt vádat elbíráló – részében a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét javíthatatlanul megalapozatlannak látta az alábbi indokok alapján:
[12] A bűncselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 12. § (2) bekezdése szerint - szövegében azonosan a hatályos Btk. 6. § (2) bekezdésével - nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időszakokban, többször követ el.
[13] Ekként a folytatólagosság körébe tartozó, egyenként önmagában is bűncselekményt alkotó több bűncselekmény a törvény rendelkezésénél fogva egy bűncselekmény lesz (folytatólagosság törvényi egysége).
[14] A törvényi egység, minthogy egy bűncselekmény, csak egy büntetőeljárásban, egységesen bírálható el. E rendelkezésből az is következik, amennyiben a vád alapján egy eljárásban ugyanolyan, több bűncselekmény miatt indul eljárás, és a folytatólagosság egységébe tartozás törvényi feltételei fennállnak, valamennyi részcselekmény, tehát
[15] - az, ami miatt az ügyész vádat emelt,
[16] - de az is, ami miatt a büntetőjogi igényt a vád elbírálását követően érvényesíteni kívánja
[17] egységesen, egy bűncselekményként bírálandó el.
[18] Ezt a követelményt világosan rögzíti a 6/2009. BJE. számú jogegységi határozat I/c. pontja.
[19] Kétségtelen, az elkülönítés folytán elbírálandó jelen ügyben a vádlott részcselekményei egyenként is ugyanolyan bűncselekménynek – hűtlen kezelésnek - minősülnek, és e részcselekmények tekintetében minden szempontból fennáll a folytatólagosság valamennyi feltétele.
[20] Nem tévedett tehát az eljárt másodfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét e részcselekmények tekintetében folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésként állapította meg.
[21] A 2012. március 23-án emelt vád alapján a másik ügyben a 2013. október 15-i nem jogerős ítélettel folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentéssel nem jogerősen elbírált cselekmények a harmadfokú elbírálás tárgyát alkotó és folytatólagosság egységébe tartozó hűtlen kezelés részcselekményei időszakában elkövetettek, és a különböző vádiratok szerinti bűncselekmények sértettje is azonos.
[22] Mindezek alapján nem kétséges, hogy a vádlott két különböző nem jogerős ítélettel elbírált hűtlen kezelés bűntettének minősülő részcselekményei folytatólagos egységet alkotnak, ekként anyagi jogi követelményként egységesen bírálandók el.
[23] Az ítélőtábla előtt másodfokon folyamatban volt ügyben az eltérő eljárási szakaszok folytán a külön vádirattal indult e büntetőügyek egyesítésére, és az egységbe tartozó cselekmények egy eljárásban elbírálására nem nyílott lehetőség.
[24] Ugyanígy az ügyek eltérő eljárási szakaszai következtében nem volt lehetőség az egységbe tartozó bűncselekmények egy eljárásban elbírálására a Kúria előtt sem.
[25] Ez azonban nem változtat azon az anyagi jogi törvényi követelményen, miszerint a törvényi egységet alkotó egy bűncselekményt egy eljárásban kell elbírálni.
[26] A Kúria 6/2009. BJE. számú határozata arra az esetre ad eligazítást, ha valamely törvényi egységet alkotó több részcselekményből álló bűncselekmény jogerős elbírálása után vetődik fel annak szükségessége, hogy az egyébként e törvényi egységbe tartozó, de a jogerős ítélettel még el nem bírált részcselekmények miatt az elkövetővel szemben a büntetőjogi felelősség megállapításra kerüljön.
[27] Erre az esetre mondja ki a jogegységi határozat, hogy „a törvényi egységbe tartoznak mindazok a részcselekmények, amelyek elkövetésére a jogerős határozat meghozatala előtt került sor”, továbbá amennyiben a bűncselekményt a bíróság már jogerősen elbírálta, az olyan részcselekmény miatt, amelyet a bíróság még nem bírált el, utóbb már nincs helye vádemelésnek, de a Be. 408. § (1) bekezdés a) pontja alapján perújításnak lehet helye.
[28] A jelen perbeli helyzet azonban ettől eltérő. Nevezetesen: a folytatólagosság törvényi egységébe tartozó különböző vádakkal érvényesített büntetőjogi igény elbírálása egyik vád tekintetében sem jogerős.
[29] Ennek következtében a Kúria számára elvben két megoldási lehetőség kínálkozik:
[30] - az egyik: a Kúria az előtte harmadfokon folyamatban levő ügyet az elkülönítés körébe tartozó részcselekmények tekintetében jogerősen elbírálja és ezzel teret enged ugyanezen bűncselekményre nézve az esetleg bekövetkező perújítási eljárásnak; vagy
[31] - a másik lehetőség: az előtte folyó ügyben a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi arra tekintettel, hogy a bűncselekmény-egység megalapozott elbírálása kizárólag egy eljárásban lehetséges, és emiatt a másodfokon eljárt ítélőtáblát új eljárásra utasítva biztosítja a másodfokú szakba visszakerült és másodfokú szakban folyamatban levő ügyeknek a magasabb hatáskörű bíróság előtti egyesítésével az egy bűncselekmény egy eljárásban elbírálásának követelményét (vállalva a későbbi összbüntetésbe foglalás kockázatát is).
[32] A Kúria e két megoldást nem tartja egyenértékűnek, mégpedig abból az általános követelményből kiindulva, hogy a bírósági eljárásokban általában a rendkívüli jogorvoslat, így a perújítás elkerülésére kell törekedni.
[33] A Kúria emellett rámutat arra is: ugyan az adott esetben a döntésével érintetlenül hagyhatja az alsóbb bíróság jogszabálynak nem megfelelő döntését, ha annak korrekcióját számára a törvény nem engedi meg (pl. súlyosítás tilalma folytán), de a maga döntésével törvénysértő helyzetet semmiképpen nem idézhet elő. Márpedig azzal, ha a jogerősen még el nem bírált törvényi egységbe tartozó részcselekményekre vonatkozó vádakat figyelmen kívül hagyva csak az előtte folyó eljárásban nem jogerősen elbírált, egyébként egységbe tartozó részcselekményeket bírálná el, nyilvánvalóan megsértené az egy bűncselekménynek ugyanabban a büntetőeljárásban való elbírálására vonatkozó anyagi jogi követelményt.
[34] A Kúria ebben a tekintetben arra is figyelemmel van, hogy amennyiben az előtte folyó ügy érdemi elbírálásával teret adna az esetleges későbbi perújítási eljárásnak, úgy a perújítás megengedhetőségének kérdésében nem a Kúria, hanem alsóbb szintű bíróság, az ítélőtábla dönthetne; továbbá a megengedett perújítás során mód nyílna nemcsak a másik bírósághoz benyújtott váddal érvényesített tények körében, hanem a Kúria által már elbírált tények vonatkozásában is a bizonyítékok újraértékelésére, más tényállás megállapítására, azok alapján eltérő jogi következtetés levonására mind a bűnösség, mind a minősítés, mind a büntetőjogi következmény tekintetében.
[35] Márpedig ez nyilvánvalóan nem kívánatos.
[36] Ekként a Kúria a Be. 399. § (5) bekezdése alapján, az elkülönítés folytán a harmadfokú eljárásban folyamatban lévő büntetőügy vonatkozásában a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[37] Ezáltal lehetőséget adva a vádlott ellen folytatólagos hűtlen kezelésre vonatkozó vádak tekintetében a másodfokú ügyek egyesítésére és egységes elbírálására.
(Kúria Bhar. III. 912/2014.)